Fordulat: mostantól életre-halálra dúl a hatalmi harc Németországban

(A nyitóképen: az Alternatíva Németországért támogatói egy 2014-es kampányeseményen; forrás: Shutterstock)

A szerző a Mathias Corvinus Collegium média iskolájának vezetője

Brandenburg, Szászország és Türingia is választott az utóbbi hetekben, és mindenhol a titkos­szolgálatok szerint szélsőjobboldali Alternatíva Német­országért (AfD) párt szerepelt a legjobban a korábbi választásokhoz képest, mindhárom tartományban javítani tudott az eredményein. Brandenburgban és Szászországban a második, Türingiában messze az első lett, utóbbi helyen a voksok 33 százalékával. Brandenburgban és Türingiában blokkoló kisebbség tud lenni a törvényhozásban, a kétharmados szabályokat nem tudják nélküle meghozni.

Az egyik tábor szerint semmilyen hatalmat vagy pozíciót nem lehet adni neki, és még a médiában sem juthatna szóhoz. Németországban sokáig ez volt a konszenzus, de most repedezni kezd. A svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitungban Alexander Kissler arról ír, hogy felelősséggel kell megbízni az AfD-t.

A tűzfal valóban nem oldotta meg a problémát, csak tovább erősítette az AfD-t. A gyakori migrációs hátterű késes támadások és erőszaktevés idején a fősodor pártjai nem akarták vagy nem tudták elérni a migrációs politika radikális megváltoztatását. Ez az új jobboldali erő karjaiba tereli a választókat.

A helyi szinteken a régi pártok már rég együtt dolgoznak az AfD-vel. Utóbbi gyenge pontja, hogy nem tudott hosszú távú karrierlehetőséget kínálni a hozzáértő szakembereknek. De időközben a választási sikerek nyomán jól fizető pozíciókat szerzett, amivel a szakmai hozzáértés is növekedésnek indulhat.

A régi pártok azonban megpróbálják egyben tartani a tűzfalat. Mivel ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, megpróbálkoznak majd az AfD betiltásával is. Türingiában ott tartanak, hogy a választáson győztes erő kikerülésével a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Sahra Wagenknecht-szövetség – Értelem és Igazságosság (BSW) néven idén alapított baloldali párt el akarja érni, hogy ezúttal ne a győztes formáció, hanem a parlamenti többség javasoljon törvényhozási elnököt. Az első ülést hagyományosan a korelnök vezényli le, aki most történetesen az AfD politikusa, Jürgen Treutler, ő azonban nem volt hajlandó napirendet meghatározni vagy a törvényhozás határozatképességét meg­állapítani. A CDU az alkotmány­bírósághoz fordult, hogy eldöntse, többségi szavazással elfogadhat-e a parlament új működési szabályzatot. Elszabadultak az indulatok: a CDU politikusai puccsról beszéltek, a nácik 1933-as hatalomra kerüléséhez hasonlítva a fejleményeket, Georg Maier, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) tartományi ügyvezető belügyminisztere pedig az AfD betiltását szorgalmazta. Ezt legalább 37 szövetségi parlamenti képviselőnek kell kezdeményeznie az alkotmánybíróságnál. A CDU politikusa, Marco Wanderwitz azt mondta, már össze is gyűlt ennyi támogató.

Ha elindítják az akciót, kétféle kimenetel valószínű. Az AfD megnyeri az ügyet, ha az alkotmánybíróság elutasítja a kezdeményezést, ellenkező esetben viszont széles körű tiltakozások, akár politikai erőszak törhet ki, ha egy, a választók egyharmada által támogatott pártot egyszerűen betiltanak. Németország így vagy úgy, de életre-halálra menő hatalmi harcok előtt áll.