Vakmerő tervvel álltak elő washingtoni kezdeményezésre a szankcionált, befagyasztott orosz állami vagyon kapcsán Ukrajna szövetségesei. A moszkvai központi bank kint lévő összegei mintegy 260 milliárd dollárt tesznek ki, ennek a pénznek pedig a legnagyobb szeletét, 191 milliárd eurót a belga székhelyű Euroclear értéktárban helyezték el.
Miután az ukrán segélyek erősen apadni kezdtek, újra előtérbe került az az ötlet, amely a befagyasztott vagyon teljes felhasználását célozza, vagyis az orosz állam pénzét használná fel Ukrajna újjáépítésére vagy a háború életben tartására.
Az eddigi tervek szerint az óriási alapösszeghez senki nem nyúlt volna (összhangban a nemzetközi jog zárolt vagyonokra érvényes pontjaival, amely éppen abból indul ki, hogy a szankcionált és kényszerítő jelleggel befagyasztott összeget a szankció okának megszűnése után vissza kell szolgáltatni a tulajdonosának),
a legéletképesebb ötlet az volt, hogy az Euroclear saját nyereségét sújtották volna 100 százalékos extraprofitadóval, és az ebből befolyó pénzt kapná meg Ukrajna.
Az új terv azonban a teljes fagyasztott pénzösszegben gondolkodik, mégpedig fedezetként. Az ötlet szerint az ukrajnai újjáépítési összegek hiteleinek fedezeteként szolgálna: amennyiben Oroszország nem lesz hajlandó kifizetni, a saját állami elkobzott vagyonából oldják majd meg azt.
A stabilitási kockázat veszélye
A Financial Timesnak adott interjújában Lieve Mostrey, az Euroclear vezérigazgatója pontosan arra hívta fel a figyelmet, amire az Európai Központi Bank is az ötletrohamok kezdete óta: a G7 terve óriási pénzügyi stabilitási kockázatot rejt magában. „A más állam tulajdonát képező eszközök fedezetként való felhasználása nagyon közel áll a lefoglaláshoz, és pontosan ugyanolyan hatása lehet a piacokra is” – mondta Mostrey, hozzátéve, hogy egy ilyen akció valószínűleg az Eurocleart is perek tucatjaival fogja szembesíteni. Mint mondta, Moszkva a nemzetközi és szokásjogra hivatkozva természetesen soha nem fogad el egy ilyen akciót az állami vagyona ellen, ahogyan azt sem, hogy annak őrzőjéről egyszer csak kijelentik: már nincs kötelezettsége Oroszország felé.
Az ötletet nemcsak az Euroclear és az EKB, de Németország, Franciaország és Olaszország is ellenezte, rámutatva, hogy a szuverén vagyon a nemzetközi jog értelmében mentességet élvez, a lépés pedig a kockázat miatt alááshatja az EU-s valutát.
A vezérigazgató egy korábbi ötletet, vagyis az Euroclearnél tárolt összeg nyereségének ukrán alapba elkülönítését a mostaninál kivitelezhetőbbnek tartja, bár a rizikó esélye ebben az esetben is fennáll. Tavaly 4,4 milliárd euró folyt így be a különkasszába, az idén pedig hasonló nagyságrendű pénzre számítanak. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ezek a bevételek csak a szankciók miatt léteznek” – mondta Mostrey, rámutatva, hogy az ilyen pénz felhasználása még mindig alacsonyabb kockázattal járna, mint a teljes összeget fedezetként betolni hitelfelvételekbe.