A wellnessturizmus a turisztikai ágazat egyik leggyorsabban növekvő szegmense világszerte, Magyarországon is egyre többen választják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szállodákat.
Félpanziós vagy all inclusive ellátás – vagyis evés-ivás rogyásig, majd ejtőzés a medencékben és esetleg szaunázás, ha pedig mindennek a végére értünk, indulhat az egész elölről. A magyar embernek hosszú ideig, sőt sokaknak még most is ezt jelenti egy átlagos wellnessezés, leginkább péntektől vasárnapig, szerencsésebb esetben egy-két extra nappal megspékelve a hosszú hétvégéken. Ám ha belegondolunk, mindennek nem sok köze van a szó valódi jelentéséhez, amely eredendően személyre szabott egészségmegőrző programok összességét, illetve bizonyos esetben gyógymódok, gyógykezelések együttes alkalmazását takarja. Tény, hogy ez inkább magyar sajátosság, ám ettől függetlenül is jelentős változás indult el a wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák programkínálatát, sőt funkcióját illetően. Manapság amikor egészséges életmódról beszélünk, az étrend és a testmozgás változatlanul alapvető fontosságú, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a holisztikus megközelítés a jobb egészségért. Elvonulás vagy retreat, gyógyulás, érzelmi és mentális jóllét, az éveink minőségének javítása – összegezve a hosszú élettartam, a hosszabb és egészségesebb élet egyre felkapottabb kifejezés, amivel az egészségturizmusnak, azon belül a wellnessturizmusnak világszerte tartania kell a lépést. Megnéztük, hogy milyen globális trendek dominálnak, és itthon milyen perspektívát jelentenek ezek a területek.
A 2019-es világjárvány előtti évben a wellnessturizmus piaca elérte a 720 milliárd dolláros rekordot, majd 2020-ban, a pandémia évében radikálisan, 351 milliárd dollárra esett vissza. A járvány után pozitív tendencia indult el: 2022-ig évi 30 százalékos növekedés és 36 százalékos költésnövekedés volt tapasztalható a wellnessutazásokat tekintve, ami jelentősen magasabb, mint az összesített turisztikai utazások és kiadások 28,4, illetve 23,8 százalékos növekedési rátája. A jövő pedig még biztatóbb: a wellnessturizmus piaca 2025-re várhatóan eléri az 1,3 billió dollárt – állapította meg a Global Wellness Institute a teljes wellness-szektor helyzetét vizsgálva.
A prognózis fényében a Condé Nast Traveler, az egyik vezető nemzetközi utazási kiadvány átfogó körképet közölt tavaly decemberben arról, hogyan is fogunk wellnessezni a jövőben. Arra jutott, hogy a következő generáció egyértelműen motorja lesz a növekedésnek, és így a kifejezetten felnőtteknek szóló szálláshelyek is megnyílnak a gyerekek és a tinédzserek előtt, sőt a többgenerációs úgynevezett spa retreatek, vagyis elvonulások is megjelennek a piacon. Családi nyaralások, páros elvonulás, tengerparti utazás – az egészségtudatos pihenés minden utazási formában jelen lesz, így könnyebb lesz a jóllétünket szem előtt tartva utazni, mint valaha. Nézzük a részleteket!
Az összeállításból kiderül, hogy a jövőben mindenképpen felértékelődik a párok jóllétére koncentráló wellnessprogramok kínálata, így a wellnesselvonulásokon új, az intimitásra összpontosító programokkal készülhetnek a vendégeknek. Bár elsőre ijesztőnek hangzik, az úgynevezett biohacking – a szó lényegében a rendkívül tudatos életvezetésre utal, amivel kvázi mi magunk leszünk a genetikánk irányítói – szolgáltatásokat előtérbe helyező szállodáknak hála azok sem „menekülhetnek” az egészséges utazás élménye elől, akik eddig a szabadságuk alatt az édes semmittevést élvezték némi D-vitaminnal és sós levegővel. Ezeken a helyeken
Aperol spritz helyett B12-vitamin-shotok, a sejtregenerációt segítő fizikoterápiás eljárások, keringésjavító masszázseszközök és immunerősítő infúziók várják a regenerálódni vágyó utazókat.
Ma már nem ritka, hogy teljes körű diagnosztikai vizsgálatokra jelentkezhetnek a vendégek, sőt a Maldív-szigeteken egy szállodában hamarosan őssejtterápiát is kínálnak majd.
Akárcsak itthon, világszerte népszerűek a felnőttbarát wellness-szállodák, vagyis az olyan helyek, ahová a szülők gyerekek nélkül utaznak pihenni. Azonban, mint a kiadvány rámutat, a wellnessezés családi üggyé válik a jövőben, így megjelennek a családi elvonulások a wellnesspiacon, aminek célja az egészséges étkezési és testmozgási szokások előmozdítása – ennek jegyében például egészséges főzőtanfolyamok és közös fitneszprogramok várják a többgenerációs családokat. Külön megszólítandó csoportként hivatkoznak a menopauza előtt álló hölgyekre is, akiknek már most számos európai szálloda kínál személyre szabott, holisztikus megközelítésű elvonulást.
Korunk kihívásait figyelembe véve nem maradhatnak ki az érzelmi állapotra fókuszáló szolgáltatások sem: mivel egyre többen küzdenek depresszióval, szorongással és krónikus stresszel, s a pandémia óta sokan a gyász feldolgozásával is, a jelenségre reagálva megjelentek a gyászközpontú elvonulások, amelyeken a szörfözéstől kezdve a meditáción és a jógán át a csoportterápiás foglalkozásokig különféle programokkal segítenek a gyógyulni vágyóknak. A lehetőségek tárháza ebben az esetben is végtelen: azoknak, akiknek nehézséget jelent megosztani érzéseiket csoportos környezetben, egy miami wellness-szálloda hipnoterapeutája segít feldolgozni a gyászt és feloldani az érzelmi blokkokat.
A wellnessturizmus tehát olyan, az egészségünkkel kapcsolatos szolgáltatásokra helyez súlyt, amelyekről korábban nem is gondoltuk, hogy egyáltalán „járnak” nekünk, vagy ha mégis, maximum egészségügyi intézményben tudtuk elképzelni.
Cikkünk elején a wellnessezést a magyar karakterológia szűrőjén át jellemeztük, és kétségtelen: a magyarok igazán szeretik a műfajt, egyre többször keresnek fel ilyen szolgáltatást is nyújtó intézményeket. A wellnessturizmust tekintve Magyarország is jelentős ponteciállal rendelkezik, elég, ha arra gondolunk, hogy a több ezer éves fürdőkultúra-hagyományaink, valamint a modern orvosi kutatásokra épülő fürdőgyógyászatunk kiemelt turisztikai desztinációvá teszi hazánkat az egészségturizmusban.
Érdeklődésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) arról számol be, hogy az egészségturizmuson belül két szegmenst különböztetünk meg. A gyógy- (medical) turizmus az egészség helyreállítását, a wellnessturizmus a prevenciót, a rekreációt és az élményszerzést szolgálja. Magyarország adottságaival összhangban a hazánkba irányuló külföldi egészségturisztikai kereslet leginkább a gyógyfürdőzésre összpontosul, a hazai vendégek pedig döntően a wellness jellegű szolgáltatásokat keresik. Az egészségturizmus elsődleges színterei a fürdőtelepülések, amelyek vendégforgalmának meghatározó részét a wellness-szolgáltatásokat is kínáló szállodák adják.
„Magyarország 175 településén több mint 200 turisztikai célú fürdő található.
Ebből a turisztikailag kiemelt jelentőségű, meghatározó kapacitású, egész évben tartalmas szolgáltatáskínálatot nyújtó fürdőink száma 37, ezek évente 15 millió vendéget fogadnak. Jelentőségüket jól mutatja, hogy a vendégéjszakákban mért kereslet 70 százaléka belföldön olyan vidéki településekhez köthető, ahol turisztikai célú fürdő működik” – mutat rá az MTÜ.
Mint írták, 2023-ban nemcsak a 2022-es év eredményeit szárnyalta túl a turizmus, de elérte, sőt olykor meg is haladta a 2019-es rekordévi számokat. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) szerint tavaly mintegy 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken; a vendégszám 5, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal múlta felül a 2022-es értéket, immár 99 százalékra megközelítve a 2019. évi adatokat. „A járványt követő visszarendeződés után a 2022-es évtől számolhatunk a turizmusban újra teljes értékű adatsorokkal és a korábbiakhoz igazodó tendenciákkal. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az országban működő 1112 szálloda közül tavaly 2022-höz viszonyítva már 13-mal több, 599 wellness-szolgáltatást is nyújtó szálloda fogadott vendéget. Azaz a keresletélénkülés hatására a kínálat is bővült” – hívják fel a figyelmet.
Az NTAK adatai alapján wellness-szolgáltatást is nyújtó szállodákban 2023-ban 10,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. A forgalmi adatoknál szemléletesebben mutatja a wellnessmotiváció előtérbe kerülését az, hogy 2023-ban már minden második ilyen szállodában megforduló vendég vett igénybe wellness-szolgáltatást, 2022-ben még csak 45 százalékuk.
Arra a kérdésre, hogy a wellnessturizmusban itthon mekkora arányban jelennek meg a külföldi vendégek, hangsúlyozzák: a külföldi vendégéjszakák alapján a fürdőtelepülések szerepe még jelentősebb, a szálláshelyek nemzetközi forgalmának közel 80 százalékát ezek generálják. „Budapest a világ egyetlen nagyvárosa, ahol több mint száz termálforrás és kút van, és gyógyvizekben is egyedülálló. A fürdők fővárosa a világ minden tájáról vonzza a látogatókat, a külföldi vendégéjszakák aránya egész évben 80-90 százalék” – írják.
Az utóbbi két évben nőtt a külföldi turisták száma a fürdőtelepüléseken. 2022-ben 1,2 millió vendég 3,5 millió vendégéjszakát töltött el Magyarország nemzetközi jelentőségű fürdőtelepülésein. A külföldi turisták aránya 30 százalékos volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák az összes éjszaka 36 százalékát tették ki. 2023-ban 1,3 millió vendég 3,6 millió vendégéjszakát generált, a külföldről érkezők aránya 32, a vendégéjszakáik aránya 38 százalék volt. „Meghatározó nemzetközi vonzerejű fürdővárosainkban ez az arány még magasabb, Hévízen és Hajdúszoboszlón például a külföldiek vendégéjszakáinak részesedése megközelítette vagy elérte az 50 százalékot a nyári hónapokban” – fogalmaz lapunknak az MTÜ.
Fürdőtelepüléseinkre elsősorban Németországból és Ausztriából, illetve a visegrádi országokból érkeztek a turisták, Balatonfüredet pedig hollandok keresték fel nagyobb számban. Az NTAK-adatokból az is látható, hogy a románok kedvence Gyula volt, a lengyelek főleg Hajdúszoboszlóra utaztak, Sárvárt pedig a csehek látogatták legnagyobb számban.
A látható tendenciák szerint folyamatosan bővítik kínálatukat a wellness-szolgáltatásokat is nyújtó hotelek. „A covidjárvány után a testi feltöltődés mellett a mentális egészség ápolását is célul tűzték ki. Van olyan szálloda, ahol többek között az önbizalom növeléséhez alkottak meg csomagot” – hívja fel a figyelmet az ügynökség, ami alapján egyértelmű, hogy itthon is megkezdődött a wellnessturizmus átalakulása.
Nyitókép: Shutterstock
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
„Az ukránok már a családomat, a gyerekeimet és az unokáimat fenyegetik. Mindenki jól van, de azért mindennek van határa!” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Van, hogy a vér szerinti szülők nem tudják megadni egy gyermeknek a család biztonságát: ekkor lépnek be az életébe a nevelőszülők. Vajon kik alkalmasak erre a hivatásra, és milyen eredménnyel zárult a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülő-toborzó kampánya?
Ki „kevert bele” kétezer éve kemény, sokkoló szavakat a tanításába? Egy farizeus propagandista, vagy tán maga Jézus Krisztus? Francesca Rivafinoli írása.
El sem tudjuk képzelni, hogy elég egy ügyetlen vagy nagyon is szándékos politikusi döntés, és vége mindannak, amihez hozzászoktunk.
Ugyanakkor aki keresztényként szól, az mindig többszörös kritikának és sok nemtelen, személyén is túlmutató támadásnak van kitéve. Máthé Zsuzsa írása.
El kell mondani a fiataloknak, hogy nincs tökéletes házasság, és nincs két tökéletes ember sem – véli Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója és felesége. Interjúnk.
Az ukrajnai háború kezdete óta a magyar külpolitika az egyik legtöbbet bírált irányt képviseli Európában.
Tizenéves fejjel azt hittem, hogy rejtőzik a könyvtárban valami, valami titok, amit meg kell fejtenem, aminek a végére kell járnom.