Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Az elmúlt években a magyar gazdaság több meghatározó ágazatban is dinamikus fejlődést mutatott, a beruházások területén pedig különösen intenzív változások zajlottak. Orbán Viktor minapi interjújában bizakodóan nyilatkozott a 2025-ös gazdasági kilátásokról, külön kiemelve a beruházások felpörgését, amelynek eredményeként a GDP-növekedés új lendületet kaphat. A Makronóm Intézet elemzője szerint a következő években két terület emelkedik ki: az infrastruktúra-fejlesztések és az ipari nagyberuházások, különös tekintettel a nagyobb gyárak – például BMW, BYD, CATL – elindulására.
De milyen folyamatok, illetve jellemzően milyen további nagy projektek állnak a kormányfő optimizmusa mögött? Mely beruházások hozhatják meg azt az érdemi gazdasági hozzájárulást, amely 2025-től látványosan növeli a GDP-t? Elemzésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, megvizsgálva azokat a nagyszabású fejlesztéseket, amelyek az elkövetkező évek gazdasági teljesítményét megalapozzák.
A kormányzati beruházásokat a jövő év kapcsán két részre érdemes bontani – egyrészről az indulókra, másrészről pedig a már folyamatban lévő, hamarosan átadandókra.
A 2025-ös költségvetési törvénytervezet több mint 300 új beruházás indulásával számol, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből jövőre 480 milliárdot használnak fel.
A projektek közül – a teljesség igénye nélkül – kiemelendő a Debrecen–Nyíregyháza közötti vasúti vonalszakasz fejlesztése, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Óbudai Egyetem új campusainak kialakítása, emellett Debrecenben és környékén, illetve például Karcagon is jelentős víz- és a szennyvízhálózatot érintő fejlesztések indulnak meg – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
A költségvetés további 770 milliárd forintot fordít 500, összesen 4200 milliárd forintot meghaladó értékű beruházás átadására, lezárására. Idesorolhatók – a teljesség igénye nélkül – a vasutat érintő korszerűsítések közül a Békéscsaba–Lőkösháza-, a Szeged–Röszke- vagy a Ferencváros–Soroksár-szakasz munkái, a közútfejlesztések közül az M44-es gyorsforgalmi út megvalósítása az M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakaszon, emellett víziközmű-beruházások készülnek el például Gödön és Iváncsán, valamint több ipari park fejlesztése is befejeződik. Tovább bővül a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya és rövidesen véget ér a székesfehérvári kórház korszerűsítése is.
Kiemelendők még a lakossági beruházások is – folytatta Molnár Dániel. A 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyik célja a lakhatási helyzet javítása, ennek érdekében jövőre jelentős, az ingatlanfelújításokat és -építéseket támogató intézkedéseket vezetnek be.
Előbbi célt szolgálja többek között a Vidéki Otthonfelújítási Program, de várhatóan az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, illetve a SZÉP-kártya felhasználhatósága is a piac ezen szegmensében csapódik majd le. A lakásépítéseket ezzel szemben a kedvezményes áfakulcs, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon, illetve a Lakhatási Tőkeprogram 200 milliárd forintos keretösszege támogatja, amelynek nyomán már jövőre jelentős projektek indulhatnak el.
A vállalkozások oldaláról három beruházást kell kiemelni, amely nemcsak jövőre, hanem a rákövetkező években is érdemi hatást gyakorol a magyar gazdaság növekedésére. 2025-ben egyszerre kezdi meg termelését a BYD, a BMW és a CATL gyára. Fontos ugyanakkor, hogy az ilyen méretű beruházások esetében jellemző a fokozatos felfutás, sok esetben csak évek alatt érik el teljes kapacitásukat, vagyis nemcsak jövőre, hanem az utána következő években is támogatni fogják a növekedést.
Az MNB számításai szerint a három gyár együttesen jövőre több mint 0,6 százalékponttal gyorsíthatja a gazdaság növekedési ütemét, 2026-ra ez a hatás 0,8 fölé emelkedhet, míg a rákövetkező években is évente átlagosan 0,3 százalékpontot adhatnak a növekedéshez.
Emellett, mire a gyárak elérik a teljes kapacitásukat, a közvetett és közvetlen hatásokat is figyelembe véve a GDP több mint 2 százalékát adhatják, és közel 25 ezer fő számára biztosíthatnak munkalehetőséget.
A nagyberuházások mellett arra lehet számítani, hogy általánosan is javul jövőre a beruházási hajlandóság a vállalati szektorban. Ebbe az irányba hat a várhatóan rendeződő külső kereslet, illetve az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok – emelte ki Molnár Dániel.
A Demján Sándor Program több eleme is azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a kkv-szektor számára a fejlesztéshez szükséges forrásokat, amellyel javítani tudják a versenyképességüket és adott esetben szintet léphetnek. Erre szolgál többek között a Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Program, az Eximbank hiteltermékei, a Széchenyi-kártya-program beruházási termékeinek kedvezményes, 3,5 százalékos kamata, míg a Tőkeprogram nyomán is jelentős beruházási aktivitás várható. A teljes Demján Sándor Programot nézve több mint 1400 milliárd forint jut a hazai kkv-knak, érdemben támogatva ezzel a beruházásokat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
A következő időszakban majdnem 6.000 milliárd forintot tud a kormány az ország fejlesztésére fordítani.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Teljesen átalakították a biztonsági ellenőrzést.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
A Kreml szerint jó és baráti hangulatban zajlott Vlagyimir Putyin és Gerhard Schröder négyszemközti találkozója. A hallgatás azonban csak tovább erősíti a kérdést, milyen szerepet szánhatnak a volt német kancellárnak.
A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás szombaton lépett hatályba.
