Európa előre sír a Trump-vámok miatt, pedig a pohár félig tele van
Senki nem akar árháborúsdit játszani Donald Trumppal, de ha sor kerül rá, ki lehet belőle hozni a lehető legjobbat.
Christine Lagarde bankelnök már nem látja olyan tragédiának Trump újraválasztását, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor arra bíztatja az EU-t, kezdjen el több amerikai terméket vásárolni, hogy megenyhítse az új elnököt.
A szerző a Makronóm újságírója.
Nagyjából egy évvel ezelőtt az Európai Központi Bank elnöke igen markáns véleményének adott hangot, amikor kijelentette, hogy Donald Trump esetleges újraválasztása „fenyegetést” jelentene Európára nézve. „Ha levonjuk a tanulságot az első elnöki ciklusában végzett tevékenységéből, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy veszélyt jelent” – mondta akkor egy interjúban Christine Lagarde, hozzátéve, hogy az amerikai érdekek számos területen nem egyeznek az európaiakkal.
Azóta Trumpot újra elnökké választották, januárban az esküjét is leteszi, de előzetesen máris az extravámokkal idegesíti a világot. A Kínából érkező összes termékre 60, az összes többi helyről importált árura (tehát az európaiakra is) 10-20 százalékos vámot ígért bevezetni, de a legjobban akkor keverte meg a paklit, amikor az Egyesült Államokkal egyébként szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadát és Mexikót is büntetővámokkal fenyegette meg, amennyiben nem tesznek többet az illegális migráció és a kábítószerterjesztés elleni küzdelemben. Legújabb lövése már egyenesen a BRICS-országok ellen irányult, akik a dedollarizációs tervekkel dühítették fel a hamarosan hivatalba lépő elnököt, rájuk egyenesen 100 százalékos vámot szabna ki, ha nem hagynak fel a saját fizetőeszköz fejlesztésével.
Christine Lagarde először szólalt meg, mióta Trump megnyerte a választást. A Financial Timesnak adott interjújában ismét a kereskedelmi háború elkerülésének fontosságáról beszélt. Mint mondta,
a Trump-féle vámokat jobb lenne az EU-nak megelőzni, semmint hasonló intézkedésekkel válaszolni azokra.
„Tárgyalni kell, nem megtorolni” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy egy kereskedelmi háború a világgazdaság zsugorodásához és a globális GDP drasztikus csökkenéséhez vezetne. Hozzáfűzte, hogy ez Trump érdekei ellen is szólna, hiszen bajosan lehet „újra naggyá tenni Amerikát”, ha a globális kereslet a vámkonfliktusok miatt bezuhan.
Lagarde a csekkfüzet-diplomáciát javasolja a háború helyett, vagyis éppen azt a módszert, amelyet Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeként használt, amikor Trump első ciklusában, 2018-ban egyetlen nap alatt lerendezte az elnökkel az amerikai extravámok kérdését. Trump akkor ígéretet tett, hogy nem vet ki további vámokat Európára, cserébe Juncker szavát adta, hogy Európa az addigiaknál sokkal nagyobb mennyiségben fog szójababot vásárolni az Egyesült Államoktól, és persze nem hanyagolja el a cseppfolyósított földgáz importját sem.
Éppen ezt ajánlja most az EKB elnöke is, amikor azt tanácsolja Európának, hogy erősítse meg az Egyesült Államok felől például a cseppfolyósított fölgáz és a fegyverek importját. Az EKB-elnök félig nyitott kapukat dönget. Az Európai Bizottság eddigi legerősebb terve ugyanis éppen ez: növelni az Egyesült Államok exportját, cserébe elvárni, hogy Trump felejtse el a beígért vámokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Senki nem akar árháborúsdit játszani Donald Trumppal, de ha sor kerül rá, ki lehet belőle hozni a lehető legjobbat.
Lagarde emlékezett egy évvel ezelőtti véleményére. Mint mondta, a jelenleg zajló viták azt igazolják, hogy igaza volt, mindazonáltal a Trump második ciklusát előre véleményező meglátásai sokat változtak az elmúlt esztendőben. Az EKB elnöke egyetért a Mario Draghi jelentésében foglaltakkal, kiváltképp azzal, hogy az EU-nak drasztikus lépéseket kell tennie versenyképességének visszaszerzése érdekében – és úgy véli, hogy a Trump-féle várható kereskedelmi politika szerencsés ébresztő volt Európa számára. „Csak rajtunk múlik, hogy ezt a fenyegető magatartást olyan kihívásként értelmezzük, amelyre tudunk válaszolni” – mondta, rámutatva, hogy az elnökválasztás eredményét a tagállamoknak a változás és változtatás ösztönzőjeként kell felfogni.
Azt ő is elismeri, hogy Trump fenyegetése a kínai termékekre kivetett vámokról valóban megnöveli az esélyét, hogy azokkal jobb híján Európát akarják majd elárasztani, ami aztán tovább rontja majd az EU-s versenyképességet. Az olcsó termékek dömpingje tovább növelné a kereskedelmi feszültséget az unió és Peking között, ám Lagarde homályosan arra is utal, hogy ez a feszültség már-már törvényszerűen eszkalálódni fog, amennyiben sikerül megegyezni Trumppal.
Az amerikai elnök Kínával ellentétben 10-20 százalékos vámokról beszélt Európa kapcsán, márpedig Lagarde szerint, ha Trump nem közöl konkrét számokat, az azt jelenti, hogy alapból hajlik a megegyezésre, és csak a megfelelő ajánlatra vár.
Az EKB elnökének optimizmusa megnyugtató, ugyanakkor várható, hogy Trump nemcsak az LNG-vásárlás volumenének növelését várja majd az EU-től a vámok eltörléséért cserébe, hanem partnerséget a Kína elleni kereskedelmi és geopolitikai stratégiában. Amennyiben így lesz, az komoly fejtörést okoz majd a tagállamoknak, amelyek zöme (Brüsszellel ellentétben és Magyarországgal az élen) éppen abban látja a kereskedelmi háború eszkalációjának legnagyobb kockázatát, ha Európa az amerikai utat választja, és észszerű partnerségi viszony helyett a teljes szakításra törekszik. Utóbbi egyenlő lenne a blokkosodással, amibe az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától egyaránt fényévekkel lemaradt EU-s versenyképesség maradéka is beleroppanna – és felmorzsolódna a két nagyhatalom közötti présben.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/Illyés Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.