A globális zöldforradalom fékezett üzemmódra váltott: a karbonsemlegesség céldátuma már nem 2050, hanem 2070. A befektetők megunták a startupálmokat, és a nagyvállalatokra tesznek, ahol a profit diktál. A pragmatizmus és a nyers számok felülírták a klímacélok romantikáját – derül ki a Goldman Sachs decemberi elemzéséből.
Michele Della Vigna, a Goldman Sachs Research EMEA-régiójának (Európa, Közel-Kelet, Afrika) természeti erőforrások kutatási vezetője és csapata nemrégiben megvizsgálta, hogy 75 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség ahhoz, hogy a világ elérje a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentését a következő évtizedekben. A hatalmas összeg mellett az energiaigény folyamatos növekedése és az elhúzódó technológiai átmenet is arra utal, hogy a zöldátállás egy hosszabb és pragmatikusabb folyamat lesz, mint korábban gondolták.
Az elmúlt években ugyanis főként a zöldtechnológiai startupok dominálták a zöldátállás finanszírozását, most azonban a nagyvállalatokra került a fókusz. A befektetők számára egyértelművé vált, hogy a zöldátmenet anyagi támogatása kizárólag olyan projektekkel és technológiákkal lehetséges, amelyek pénzügyileg életképesek és profitot termelnek. Nem holmi „startupos” hosszú távú és ködös ígéretekkel.
A fosszilis energiahordozók iránti igény továbbra is stabil marad, sőt évtizedekig növekedni fog. A Goldman Sachs szerint az olaj iránti kereslet csúcsa várhatóan 2035-ben lesz, a földgázé pedig 2050-re tolódik.
Ez a prognózis egyértelműen megmutatja, hogy
az olaj- és a gázipar még hosszú ideig nélkülözhetetlen szereplő marad a globális energiapiacon.
A korábban széles körben emlegetett „beragadt eszközök” kockázata helyett ma a szűkös kínálat jelenti a legnagyobb kihívást.
Della Vigna kiemelte, hogy a nem OPEC-országok olajtermelése 2027-re eléri a csúcsát, és ez egyre nagyobb nyomást helyez a globális piacokra. Az iparágnak szüksége lesz a termelés digitalizációjára és az innovatív technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia használatára; főként azért, hogy új lelőhelyeket fedezzenek fel és csökkentsék a termelés mérséklődését.
Az új befektetések azokra a technológiákra és területekre koncentrálnak, amelyek képesek egyszerre környezeti és pénzügyi eredményeket hozni:
Az inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act, IRA) az USA-t a tiszta technológiai beruházások globális központjává tette. A jogszabálya bevezetése óta eltelt két év alatt mintegy 800 milliárd dollárnyi innovációt generált, ami példátlan mértékű támogatást biztosított a tiszta technológiai ágazatnak. Különösen Texas emelkedett ki, amely az IRA támogatásai és hatékony engedélyezési rendszere révén a világ egyik vezető zöld-, illetve tiszta technológiai központjává vált. A Goldman Sachs elemzése szerint a törvény intézkedései hosszú távon fennmaradnak, még a Trump-kormányzat hivatalba lépése után is.
A Goldman Sachs szerint Európában a zöldátmenet lassabb ütemű, és a következő években is az marad, elsősorban a gazdasági növekedés lassulása és a szabályozási bizonytalanság miatt. Ugyanakkor a kontinensnek lehetősége van az energiafüggetlenségének erősítésére a helyben előállított megújuló energiaforrások növelésével.
Ha Európa stabil szabályozási környezetet teremt és javítja a tőkepiaci hozzáférést, a zöldátmenet jelentős beruházási lehetőséggé válhat, amely csökkenti az importfüggőséget és hosszú távon fenntartható energiát biztosít – állapítja meg a tanulmány.
Della Vigna és csapata rámutatott: a globális nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentéséhez 75 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség a következő évtizedek során. Ez az összeg jól mutatja a zöldátmenet hatalmas finanszírozási igényét, amely csak a nagyvállalatok bevonásával és pragmatikus stratégiákkal érhető el. A befektetők az utóbbi egy-két évben egyre inkább felismerték, hogy a zöldátmenet egy hosszú távú, lépcsőzetesen épülő, változó folyamat, amely
nem csupán környezeti, hanem gazdasági szempontból is nagy léptékű, kézzelfogható, megvalósítható és hatékony megoldásokat igényel. A cél továbbra is a karbonsemlegesség, de immár 2070 a reális időpont
– teszik hozzá a jelentés készítői. A lassuló zöldátmenet ellenére a jövő a tiszta technológiáké – de csak akkor, ha azok képesek önállóan is profitábilisan működni, továbbá megfelelni a globális energiaigény nagy léptékű növekedésének.
(Forrás: Goldman Sachs)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Tolga Bozoglu
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az acélipar a világgazdaság 4 százalékát jelenti, mégis a szén-dioxidkibocsátás 11 százalékáért felel. A zöldacél viszont méregdrága, így 2030-ra az új gyárak csupán 36 százaléka lesz alacsony kibocsátású, és azok is gyakran szénalapú áramra támaszkodnak.
„Drill, baby, drill!” – ígérte az elnök még a kampányában, majd beiktatása után fél órával már be is jelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Az volt az első akadály Biden erőltetett zöldátállási programjának minimumra húzása előtt. Jöhet újra a fúrás.
Világszerte eluralkodott a szén-dioxid-narratíva, amely szerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése okozza a klímaváltozást. Egy komoly iparág épült rá, kereskedelmi elszámolási rendszer, és többen nagy üzletet csinálnak belőle. Az ember megoldotta: egy kicsit fizet a kibocsátásért, és ugyanannyit, ha nem többet fogyaszthat. Nemrég Ned Nikolov és Karl Zeller egy tanulmányt tettek közzé, amely szerint a közelmúltban bekövetkezett felmelegedés nem a növekvő szén-dioxid eredménye.
Az egyik vezető kínai állami portál pár napja öntömjénező hangvétellel közölte a nagyhatalom zöldátállásában elért eredményeit. Ám az önfényezés most talán nem alaptalan.
A 2 százalékos arány három éven belül várhatóan 3,5-re emelkedik.
A végső felelősség egy moszkvai köré, de nyakig benne van az idevezető útban az amerikai csapat is
Az ukrán hadsereg főparancsnoka komoly – állítólagos – sikerekről számolt be.
Kezdhetnek félni a programozók.
