Egy elemzés szerint a gazdasági hanyatlást a betegszabadságok rekordokat döntögető száma okozza Németországban. A munkavállalók tavaly átlagosan majdnem 20 napot hiányoztak a munkából egészségügyi problémákra hivatkozva. Igaz, betegszabadságot telefonon is lehet rendelni a háziorvosnál.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az egyik legnagyobb német egészségbiztosító összesítése szerint a tavalyi évben a dolgozók átlagosan 19,4 napot hiányoztak betegség miatt a munkából. A jelenség ráadásul emelkedő tendenciát mutat, ami tovább súlyosbítja a már amúgy is gödörben heverő gazdaság problémáit.
Ha az Európai Unió tagállamainak az adatait összevetjük, a német betegszabadságok száma valóban kiugróan magas. Olyannyira, hogy a probléma immár egy asztalon hever az ország gazdasági jövőjéről szóló diskurzusban a munkaerőhiánnyal, a bürokráciával és a magas energiaárakkal. A német kutatásalapú gyógyszeripari vállalati szövetség (VFA) a napokban egy rendkívül alapos elemzésében meghökkentő adatokat és következtetéseket publikált. E szerint a helyi ipari szereplőknek a drámai költségnövekedések és a globális környezet változásai mellett a rekordszintű megbetegedések száma miatt is komoly problémákkal kell megbirkóznia: a jelentős munkavesztés ugyanis komoly termeléskiesést okozott. Olyannyira, hogy a tanulmány szerint
Németország 26 milliárd eurótól esett el a betegszabadságok miatt, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 0,3 százalékos gazdasági zsugorodás helyett 0,5 százalékos növekedés következett volna be az egészségügyi hiányzások nélkül.
Az elemzés hozzáteszi: a 2022-es és 2023-as magas megbetegedésszám miatti teljes veszteség reálértéken meghaladja az 50 milliárd eurót, ami 2023-ban a gazdasági kibocsátás 1,6 százalékát jelentette. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a légúti megbetegedések koronavírus utáni megugrása mellett a hiányzásokat a mentális betegségek számának meredek emelkedése okozta.
A Financial Times (FT) által megkérdezett vállalatvezetők nem sok empátiáról tettek tanúbizonyságot, amikor a véleményüket kérdezték. Általános nézet, hogy a dolgozók – különösen a „munkától irtózó” fiatalabb generációk tagjai – nem hajlandók megérteni, hogy a versenyképesség fenntartásához áldozatokat kell hozni. Egy acélipari vállalat vezérigazgatója egyenesen úgy fogalmazott: a betegszabadságok magas száma nem más, mint az „elkényeztetett és túlságosan magabiztos” munkavállalók kóros tünete.
Elon Musk németországi Tesla-gyárának a vezetői annyira idegesek a betegszabadságok miatt, hogy tavaly előre be nem jelentett, váratlan látogatásokkal ellenőrizték, hogy dolgozóik valóban betegszabadságon vannak-e, vagy egyébként egészségesek, csupán kihasználják az ellátórendszer munkáltató szempontból megkérdőjelezhető lazaságát, és szimplán extra szabadságnak tekintik a betegállományt. Musk módszerét általában elítélik a német cégvezetők, ám legtöbbjükben ugyanúgy ott motoszkál az amerikai milliárdos alapgondolata. A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius a közelmúltban rendkívül óvatosan és diplomatikusan úgy fogalmazott: munkáltatóként mindent megtesznek a dolgozók biztonságáért és egészségéért a legmegfelelőbb munkakörnyezet kialakításától egészen az ingyenes oltásokig és szaktanácsadásig, de az eredményesség „mindkét fél hozzáállásán múlik”.
Van, aki ennél sokkal profánabbul fogalmaz. Egy autó- és légiipari beszállító vállalat főnöke az FT-nek nyilatkozva azt mondta: Németországban túl könnyű betegszabadságra menni, ezért vagy a rendszert kell megváltoztatni, vagy el kell érni, hogy a betegszabadság első három napjára a dolgozók egyáltalán ne kapjanak fizetést. „Nem akarok seggfejnek tűnni, de talán kétszer is meggondolnák a dolgot” – mondta nyersen.
Mi a problémájuk a vállalatoknak a német egészségügyi rendszer ezen szegmensével? Szerintük a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések túl lazák és megengedők. A törvény értelmében minden munkavállalónak joga van évi hat hét betegszabadságra teljes fizetés mellett. Ha a munkavállaló nyaralás közben betegszik meg, és ezt orvos igazolja, egyszerűen visszaigényelheti a szabadságnapjait, és máskor is felhasználhatja azokat. A legnagyobb vitát azonban a világjárvány idején bevezetett rendszer generálja,
az ugyanis megengedi, hogy a munkavállaló személyes vizsgálat nélkül, egyszerűen telefonon írassa ki magát betegszabadságra.
Christian Lindner frissen kirúgott pénzügyminiszter szerint a rendelkezés és a betegszabadságok számának megugrása között nyilvánvaló összefüggés van, ezért a telefonos megoldás eltörlését kezdeményezte. A német háziorvosi szövetség ugyanakkor védi a szabályt, mondván, ez az intézkedés igazi sikertörténet az egészségügyi rendszer bürokráciájának csökkentésében.
Természetesen megszólalt az ügyben Németország monstre ipari szakszervezete, az IG Metall is. Szerintük a betegszabadságolási rendszerrel az égvilágon semmi probléma nincs, azoknál a vállalatoknál pedig, ahol kiugróan magas az azzal élő kollégák száma, a vezetésnek mélyen magába kell néznie, hogy mit csinál rosszul – hiszen a sok megbetegedés egyértelműen a munkavállalókra nehezedő nyomások elviselhetetlenségére utal.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/AP/Német kormány sajtóirodája/Steffen Kugler
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
