Németország azért Európa beteg embere, mert sok a beteg embere

Az egyik legnagyobb német egészségbiztosító összesítése szerint a tavalyi évben a dolgozók átlagosan 19,4 napot hiányoztak betegség miatt a munkából. A jelenség ráadásul emelkedő tendenciát mutat, ami tovább súlyosbítja a már amúgy is gödörben heverő gazdaság problémáit.  

Ha az Európai Unió tagállamainak az adatait összevetjük, a német betegszabadságok száma valóban kiugróan magas. Olyannyira, hogy a probléma immár egy asztalon hever az ország gazdasági jövőjéről szóló diskurzusban a munkaerőhiánnyal, a bürokráciával és a magas energiaárakkal. A német kutatásalapú gyógyszeripari vállalati szövetség (VFA) a napokban egy rendkívül alapos elemzésében meghökkentő adatokat és következtetéseket publikált. E szerint a helyi ipari szereplőknek a drámai költségnövekedések és a globális környezet változásai mellett a rekordszintű megbetegedések száma miatt is komoly problémákkal kell megbirkóznia: a jelentős munkavesztés ugyanis komoly termeléskiesést okozott. Olyannyira, hogy a tanulmány szerint  

Az elemzés hozzáteszi: a 2022-es és 2023-as magas megbetegedésszám miatti teljes veszteség reálértéken meghaladja az 50 milliárd eurót, ami 2023-ban a gazdasági kibocsátás 1,6 százalékát jelentette. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a légúti megbetegedések koronavírus utáni megugrása mellett a hiányzásokat a mentális betegségek számának meredek emelkedése okozta. 

Dühös főnökök 

A Financial Times (FT) által megkérdezett vállalatvezetők nem sok empátiáról tettek tanúbizonyságot, amikor a véleményüket kérdezték. Általános nézet, hogy a dolgozók – különösen a „munkától irtózó” fiatalabb generációk tagjai – nem hajlandók megérteni, hogy a versenyképesség fenntartásához áldozatokat kell hozni. Egy acélipari vállalat vezérigazgatója egyenesen úgy fogalmazott: a betegszabadságok magas száma nem más, mint az „elkényeztetett és túlságosan magabiztos” munkavállalók kóros tünete. 

Elon Musk németországi Tesla-gyárának a vezetői annyira idegesek a betegszabadságok miatt, hogy tavaly előre be nem jelentett, váratlan látogatásokkal ellenőrizték, hogy dolgozóik valóban betegszabadságon vannak-e, vagy egyébként egészségesek, csupán kihasználják az ellátórendszer munkáltató szempontból megkérdőjelezhető lazaságát, és szimplán extra szabadságnak tekintik a betegállományt. Musk módszerét általában elítélik a német cégvezetők, ám legtöbbjükben ugyanúgy ott motoszkál az amerikai milliárdos alapgondolata. A Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius a közelmúltban rendkívül óvatosan és diplomatikusan úgy fogalmazott: munkáltatóként mindent megtesznek a dolgozók biztonságáért és egészségéért a legmegfelelőbb munkakörnyezet kialakításától egészen az ingyenes oltásokig és szaktanácsadásig, de az eredményesség „mindkét fél hozzáállásán múlik”. 

Van, aki ennél sokkal profánabbul fogalmaz. Egy autó- és légiipari beszállító vállalat főnöke az FT-nek nyilatkozva azt mondta: Németországban túl könnyű betegszabadságra menni, ezért vagy a rendszert kell megváltoztatni, vagy el kell érni, hogy a betegszabadság első három napjára a dolgozók egyáltalán ne kapjanak fizetést. „Nem akarok seggfejnek tűnni, de talán kétszer is meggondolnák a dolgot” – mondta nyersen. 

Telefonon rendelt szabadság 

Mi a problémájuk a vállalatoknak a német egészségügyi rendszer ezen szegmensével? Szerintük a betegszabadságra vonatkozó rendelkezések túl lazák és megengedők. A törvény értelmében minden munkavállalónak joga van évi hat hét betegszabadságra teljes fizetés mellett. Ha a munkavállaló nyaralás közben betegszik meg, és ezt orvos igazolja, egyszerűen visszaigényelheti a szabadságnapjait, és máskor is felhasználhatja azokat. A legnagyobb vitát azonban a világjárvány idején bevezetett rendszer generálja,  

Christian Lindner frissen kirúgott pénzügyminiszter szerint a rendelkezés és a betegszabadságok számának megugrása között nyilvánvaló összefüggés van, ezért a telefonos megoldás eltörlését kezdeményezte. A német háziorvosi szövetség ugyanakkor védi a szabályt, mondván, ez az intézkedés igazi sikertörténet az egészségügyi rendszer bürokráciájának csökkentésében.   

Természetesen megszólalt az ügyben Németország monstre ipari szakszervezete, az IG Metall is. Szerintük a betegszabadságolási rendszerrel az égvilágon semmi probléma nincs, azoknál a vállalatoknál pedig, ahol kiugróan magas az azzal élő kollégák száma, a vezetésnek mélyen magába kell néznie, hogy mit csinál rosszul – hiszen a sok megbetegedés egyértelműen a munkavállalókra nehezedő nyomások elviselhetetlenségére utal. 

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Német kormány sajtóirodája/Steffen Kugler

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.