Jövőre fordulat várható a lakásépítésekben, amit az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfa és a kamatplafon – is ösztönözhetnek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az építési kedv vidéken már élénkül: a kiadott engedélyek száma a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal nőtt.
A harmadik negyedéves lakásépítési szám összességében megfelelt a megelőző negyedévekben tapasztalt trendeknek, nagyságrendileg ötödével maradt el az egy évvel korábban tapasztalttól.
Az elmúlt két év tendenciáit figyelembe véve körülbelül 13-15 ezer új lakás épülhet fel idén. Ez ugyan alacsonyabb szint, mint az elmúlt 3 esztendőben évente tapasztalt 19-20 ezer körüli lakásépítési szám, de érdemben magasabb, mint a 2010-es évtized első éveit jellemző 10 ezer körüli, amikor is az ágazat és a lakosság a pénzügyi válság hatásait igyekezett kiheverni.
A lakásépítések száma minden településtípuson érdemben, de közel hasonló ütemben esett vissza a megelőző évi szintjéhez képest, egyedül a kisebb városok lógnak ki, itt 30 százalékos mérséklődést mutat a lakásépítések száma az első három negyedév adatai alapján.
A lakásépítési engedélyek ezzel szemben merőben eltérő képet mutatnak: ezek száma az előző évhez képest kismértékben csökkent az idei év első három negyedévében, 2,3 százalékkal. Itt a harmadik negyedéves adatok jelentős fordulatot mutatnak, az első két negyedév éves alapú visszaesése után,
a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában.
A növekedés viszont a vidéki településeken csapódott le, a fővárosban harmadával csökkent a kiadott engedélyek száma az első kilenc hónap adatai alapján, miközben a vármegyei jogú városokban 7,1, a többiben 14,5, a községekben pedig 19,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
Vagyis a várható, illetve folyamatban lévő lakásépítések terén a kilátások jelenleg csak a fővárosban tekinthetők negatívnak, a többi településen már dinamikusan élénkül az ingatlanépítési kedv.
A lakáscélú forinthitelek havi új szerződéseinek értéke a megelőző évhez képest több mint a duplájára emelkedett az idei év során, és ezzel elérte a 2021 végi szintjét, miközben a hitelköltség még mindig több mint 2 százalékponttal magasabb, mint az akkor tapasztalt. Ezek alapján tehát jelentős kereslet mutatkozik a háztartások részéről a lakáscélú hiteltermékek iránt, a viszonylag magasabb kamatok ellenére is. Ez a kereslet ugyanakkor egyelőre inkább a használt lakások piacán csapódik le, a lakóingatlanok tranzakcióinak a száma közel 40 százalékkal nőtt a megelőző évi szintjéhez képest.
A jövő évben arra számíthatunk, hogy a lakásépítések terén is fordulat következhet be. Ezt a kormányzati bejelentések, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyes intézkedései is támogatják.
Ezen belül bár a lakhatást segítő intézkedések jelentős részben inkább a lakásfelújítást ösztönzik és támogatják, egyes elemei, mint az önkéntesen vállalt banki ingatlanhitel-kamatplafon, a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az újlakás-piacon is lendületet hozhatnak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Kátai Edit
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Több mint 7800 új lakást adtak át tavaly október és december közt, ami 13,2 százalékos növekedés. A magasabb utolsó negyedéves szám ellenére csökkent 2023-ban a lakásépítések száma. Idén azonban fordulatot hozhat a CSOK Plusz, ha a kamatszint és az építőipari áremelkedések üteme is érdemben csökken.
Itt az új városi CSOK. Elemzésünk!
Júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkentek, ami az infláció várható csökkenését mutatja előre.
Még egy éjszaka, és véget ér az utóbbi idők legfontosabb választása Amerikában. De mi vár rájuk és a nagyvilágra holnaptól?
A magyar labdarúgó-válogatottra két rangadó vár a Nemzetek Ligájában, a szövetségi kapitány bennük bízik!
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
