Kína brutális előnye a tengereken

2024. október 26. 22:53

Röviden: Kína hajógyártási kapacitása nagyjából kétszázharmincszorosa az amerikainak.

2024. október 26. 22:53
null
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

A cikk szerzője a Makronóm elemzője.

A tengeri kereskedelem az új csatatér az egyre inkább blokkosodó világban. Kína tíz évvel ezelőtt kulcsfontosságú iparágként jelölte meg a hajógyártást, és ennek megfelelően cselekedett is: napjainkra a világ kereskedelmi hajóinak a fele kínai üzemekben készül, letarolva ezzel a globális kereskedelemben nélkülözhetetlen járművek gyártási szegmensét. 

Visual Capitalist infografikája a hajógyártás főszereplőit ábrázolja, a 2023-ban épített kereskedelmi hajók bruttó regisztertonnája (BTR), azaz belső térfogata és kapacitása alapján. (Egy nagy konténerszállító nagyjából 220 ezer BTR-rel rendelkezik.) Az adatok az ENSZ  jelentéséből származnak, és csak és kizárólag a kereskedelmi hajókra vonatkoznak, így nem veszik figyelembe a hadi-, a halász- vagy éppen a tengerjáró luxushajókat.  

Amint látszik, az ábra nincs agyonbonyolítva. A világ hajógyártásának 95 százalékáért ugyanis három ország felel: Kína toronymagasan vezet 51 százalékkal (mintegy 33 millió bruttó regisztertonnával), őt Dél-Korea követi 28 százalékkal (18,3 millió BTR), míg a harmadik helyet Japán szerezte meg, a maga 15 százalékával és majdnem 10 millió BTR-ével. 

Az összes többi ország a „maradék” kategóriába esik: a Fülöp-szigetek mint negyedik legnagyobb hajógyártó már csak 1 százalékos részesedéssel büszkélkedhet, a többi a top 15-ből mind 1 százalék alatt van, beleértve Németországot, Franciaországot, Tajvant, Oroszországot és természetesen az Egyesült Államokat is, amely a maga 0,1 százalékával és 64 ezer BTR-ével a tizennegyedik helyen tanyázik. 

 

Infografika: Visual Capitalist

Kína 2007-ben még Japán és Dél-Korea mögött állt, 2010-re azonban már mindkét országot megelőzte. Az ágazat berobbanása – és az ország általános gazdasági növekedése – egybeesett Peking 2001-es csatlakozásával a Kereskedelmi Világszervezethez. Az export ugrásszerű növekedésével egyre több hajóra lett szüksége, így Kína éppúgy kiemelt jelentőségűként tartja számon a vízi, mint a szárazföldi infrastrukturális bővítéseket.

Az eredmények is vitathatatlanok: a kínai gyárak a globális hajókészlet mintegy felét állítják elő évente, szemben a két évtizeddel ezelőtti 12 százalékkal. A cél egyértelműen az, hogy a következő három évben a tankerek és az ömlesztett árut szállító teherhajók esetében is elérjék a 70-80 százalékos arányt.

***

Fotó: Pexels

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

 

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ördöngös pepecselés
2024. október 28. 05:57
ez pont nem az aminek látszik a világ tele van megfelelő méretű hajókkal ezért nem kell neki új viszont az jól látszik belőle, hogy Ázsia nem bízik a nyugat "barátságában" és a piaci verseny tisztaságában ezért saját flottát épít. Sebaj, majd ott rohadnak a tengereken a nyugat kihasználatlan rozsdaszörnyei a klímavédelem dicsőségére. Hacsak nem rendeznek tengeri háborút is, hogy elsüllyedjenek.
files32
2024. október 28. 05:52
Nekik van mit eladni és nekünk?
gilou-au-clavier
2024. október 27. 22:38
Aztán a klímaváltozással mi lesz?
gilou-au-clavier
2024. október 27. 22:13
Amíg van olaj, utána kampó meg lófasz, dehogy temu. Onnantól a magyar cigányság is bogarat fog enni, ha megterem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!