Egy oxfordi egyetem kutatása rámutatott: a közösségimédia-használat a tinédzserek körében erős összefüggésben van a szorongás és a depresszió növekedésével, és jelentősen nőtt a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) által kezelt fiatalok száma is.
A szerző a Makronóm újságírója.
Egy új kutatás szerint jelentősen összefügg a tinédzserek közösségimédia-használata az egyre több szorongásos és depressziós esettel. A brit NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) adatai szerint az elmúlt években meredeken emelkedett a mentális egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalok száma.
Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy a 16–18 évesek 60 százaléka napi 2-4 órát görgeti a közösségi médiát. John Gallacher, a kutatás vezetője így fogalmazott: „Úgy találtuk, hogy egyenes az arány a magasabb szorongási és depressziós szint, valamint a közösségi oldalakon töltött idő között.” Extrém esetekben vannak, akik akár napi 8 órát is eltöltenek ezzel.
A kutatás egyik fontos következtetése, hogy már az alvás és a testmozgás növelése is jelentősen javíthatná a tinédzserek mentális egészségét.
Az első szakaszban több mint hétezer brit fiatal vett részt, de a teljes vizsgálat során körülbelül ötvenezer 11–18 év közötti mentális egészségi állapotát követik nyomon 10 éven keresztül.
Az idén márciusban záruló évben több mint 1,1 millió fiatal vette igénybe az NHS által finanszírozott mentális egészségügyi, tanulási nehézségekkel vagy autizmussal foglalkozó szolgáltatásokat. Ez több mint kétszerese a 2016–17-es adatoknak.
Különösen a 16–17 éves lányok körében magas a kezelésre szorulók aránya: közülük minden ötödik igénybe vette az NHS szolgáltatásait a vizsgált időszakban. Az elmúlt években azonban az általános iskolás gyerekek körében is jelentős növekedést tapasztaltak. 2023–24-ben a 6–10 éves lányok közel 7, míg a fiúk 11 százaléka kapott valamilyen mentális egészségügyi támogatást, míg öt évvel korábban ez az arány csak 3 és 6 százalék volt.
Gallacher professzor szerint „e betegségek jelentik a világ legnagyobb közegészségügyi kihívását”. Hozzátette, hogy amennyiben ezek a problémák fiatal korban kezdődnek, nem lehet feltétlenül kinőni, és gyakran vissza-visszatérnek felnőttkorban is. Ez a tendencia a társadalom mellett a gazdaságra is hatással van.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a cselekvőképesség szintén erősen összefügg a mentális egészséggel: „A szorongás és a depresszió szintje nagy, ha a cselekvőképesség alacsony, viszont mindkettő csökken, amennyiben az magas. A jóllét és a boldogulás is szoros kapcsolatban áll a magas cselekvőképességgel”.
A kutatók szerint fel kell venni a versenyt a problémával, és további felmérések szükségesek ahhoz, hogy ez a helyzet hatékonyan kezelhető legyen.
Ennek érdekében az Oxfordi Egyetem, a Swansea Egyetem és a The Day nevű, fiataloknak szóló online hírszolgáltató közösen elindította a BrainWaves kutatást. A program adatbázisát világszerte elérhetővé teszik a tudósok számára, és a fiatalok mentális egészségét érintő oktatási anyagokat fejlesztenek olyan témákban, mint a változás- és stresszkezelés, az alvás, valamint a kritikus gondolkodás.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A fiatalok – a közösségi média, az influenszerek, az AI, a fake news és a deepfake okozta – hatalmas kommunikációs zajban kénytelenek élni; sokan érzik magukat elveszettnek, útmutatást, magyarázatot, megerősítést vagy vigaszt várnak.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Az európai fiatalok átlagosan 4,5 órát töltenek online egy tanítási napon, és napi 6,1 órát hétvégén.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Az intézkedés várhatóan 2027 elején lép érvénybe.
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
A szerb elnök ennek ellenére a politikában marad.
