Draghi (aki 2012-ben egybehangzó vélemények szerint EKB-elnökként megmentette az összeomlástól a teljes pánikban görcsölő euróövezetet, így kiérdemelte a Super Mario becenevet) megváltásként várt terve a bemutatás napján inkább csalódást okozott, semmint megkönnyebbülést. A problémákkal mindenki tisztában volt, az európai versenyképesség állapotának teljes lezüllése pedig egy jól látható folyamat eredménye, amely ellen több tagállam kézzel-lábbal tiltakozott, változtatásokat követelve az ipari és kereskedelmi területen egyaránt.
Ehhez képest Draghi jelentése sem az elképzeléseit, sem azok kivitelezését tekintve nem sokban különbözik a Brüsszelben időről időre felbukkanó gazdasági mentőpakktervezetektől. A versenyszabályok lazításának ötlete vagy a kereskedelmi stratégia újragondolását célzó idea (értsd: elmozdulás a kemény protekcionizmus felé, ebben legalább felzárkózva az Egyesült Államok mellé) éppúgy nem az olasz mester sajátja, ahogyan a legnagyobb banánhéj, a közös hitelfelvétel sem. Bár őrült beszéd, természetesen van benne rendszer, a mindenre adandó, unalomig ismert adósságfelhalmozásos válasz azonban Ursula von der Leyen csapatán kívül nem sok tagállamot fog meggyőzni már arról, hogy ez az egyedüli üdvözítő megoldás a gazdasági visszarobbanásra.
Draghi az egységes energiapolitika hiányát kéri számon, és nem mulasztja el megemlíteni, hogy a Green Dealhez – amely az 2050-es klímasemlegességet tűzte ki célul – az EU csupán a mérföldköveket jelölte ki, a hozzájuk vezető úttal már nem nagyon foglalkozott. Tervében utal az olyan súlyos problémákra is, mint a bürokrácia, amely mára már egész iparágakat köt gúzsba. Találó a Telegraph véleménycikkének megállapítása:
az EU az eredetileg versenyképességi csodafegyvernek szánt egységes piacot egy szabályozási szörnyeteggé változtatta, amely a bürokratikus rendszerével mindennél jobban gátolja az innovációt és a vállalkozások fejlődését.
A Green Deal megvalósítását Brüsszel úgy képzelte el, hogy szabályok ezreit ontja magából, amit minden gazdasági szereplőnek be kell tartani. Meghökkentő adat: 2019 és 2024 között az Európai Bizottság több mint 70 törvényjavaslatot nyújtott be a Green Deal keretében. És ez még nem tartalmazza a több száz másodlagos műszaki jogszabályt vagy az üzleti életet érintő egyéb kezdeményezéseket, mint például az adatokra, a digitális technológiákra és a pénzügyekre vonatkozó új előírásokat. A negatív hatás az EU mintegy 24 millió kis- és középvállalkozásainál csapódott le: a 2022-ben bejelentett Green Deal-törvények több mint 2,3 milliárd eurós pluszköltséget jelent a vállalkozások számára.