A kiskereskedelem egyelőre lassan bővül, főként mert a fogyasztók óvatosabbak a nem létfontosságú vásárlásokkal, és az olcsóbb online vásárlási lehetőségekkel is gyakrabban élnek.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kiskereskedelmi forgalom éves alapon júliusban is bővült, 2,5 százalékkal a kiigazított adatok alapján, ugyanakkor a havi bázisú indexek szerint továbbra sem látható a várt felpattanás, összességében pedig április óta stagnál a forgalom volumene.
Júliusban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom húzta az ágazatot, itt a volumen 3,8 százalékkal emelkedett egy év alatt,azzal együtt, hogy a havi index stagnálást mutatott. A nem élelmiszer-forgalmat továbbra is elsősorban a gyógyszerek, az illatszerek húzzák, illetve a csomagküldő és internetes vásárlások. A kiskereskedelmen belül ezt a szegmenset két tényező is visszafogja, egyrészről az óvatossági motívum nyomán a fogyasztók jellemzően a nem létfontosságú vásárlásaikat halasztják el, azokkal várnak ki, másrészről ezen a területen az online vásárlási lehetőségek bővülésével a háztartásoknak rengeteg lehetőségük van külföldről kényelmesen beszerezni a szükséges termékeket, több esetben a hazainál olcsóbban.
Ezzel szemben az élelmiszer-forgalom bővülése júliusban lassabb volt, itt éves bázison 2,0 százalékos növekedést regisztrált a KSH, miközben havi alapon 0,7 százalékos mérséklődést. A határon túli vásárlások szerepe ezen szegmensben is megjelenhet, ugyanakkor kiemelendő, hogy az élelmiszer-forgalom a magas inflációs időszakban kevéssé esett vissza, így itt a bázis sem olyan alacsony.
Júliusban az üzemanyag-forgalom sem tudott lendíteni a kiskereskedelmen, a turizmus élénkülése és a nyári utazások nyomán a forgalom havi alapon ugyan nőtt 0,4 százalékkal, azonban a magas üzemanyagárak itt is visszafoghatták a keresletet, és ez hozzájárulhatott az éves alapú 0,6 százalékos mérséklődéshez.
A mai adatok alapján a harmadik negyedév kezdetével sem oldódott fel az óvatossági motívum, a kiskereskedelmi forgalom felpattanására továbbra is várni kell. Az infláció alacsonyabb szinten való stabilizálódása nem bizonyult elegendőnek, a felmérések alapján a háztartások még mindig magasabb inflációt érzékelnek, és ahhoz is időre van szükség, hogy alkalmazkodjanak a magasabb árszinthez, a vásárlások során használt referenciaárakat is az aktuális árakhoz igazítsák. Emiatt a fogyasztás kevéssé tudja támogatni a gazdasági növekedést és ellensúlyozni a külső környezet gyengélkedése nyomán visszaeső export-, illetve beruházási dinamikát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
