A kiskereskedelem egyelőre lassan bővül, főként mert a fogyasztók óvatosabbak a nem létfontosságú vásárlásokkal, és az olcsóbb online vásárlási lehetőségekkel is gyakrabban élnek.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kiskereskedelmi forgalom éves alapon júliusban is bővült, 2,5 százalékkal a kiigazított adatok alapján, ugyanakkor a havi bázisú indexek szerint továbbra sem látható a várt felpattanás, összességében pedig április óta stagnál a forgalom volumene.
Júliusban a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom húzta az ágazatot, itt a volumen 3,8 százalékkal emelkedett egy év alatt,azzal együtt, hogy a havi index stagnálást mutatott. A nem élelmiszer-forgalmat továbbra is elsősorban a gyógyszerek, az illatszerek húzzák, illetve a csomagküldő és internetes vásárlások. A kiskereskedelmen belül ezt a szegmenset két tényező is visszafogja, egyrészről az óvatossági motívum nyomán a fogyasztók jellemzően a nem létfontosságú vásárlásaikat halasztják el, azokkal várnak ki, másrészről ezen a területen az online vásárlási lehetőségek bővülésével a háztartásoknak rengeteg lehetőségük van külföldről kényelmesen beszerezni a szükséges termékeket, több esetben a hazainál olcsóbban.
Ezzel szemben az élelmiszer-forgalom bővülése júliusban lassabb volt, itt éves bázison 2,0 százalékos növekedést regisztrált a KSH, miközben havi alapon 0,7 százalékos mérséklődést. A határon túli vásárlások szerepe ezen szegmensben is megjelenhet, ugyanakkor kiemelendő, hogy az élelmiszer-forgalom a magas inflációs időszakban kevéssé esett vissza, így itt a bázis sem olyan alacsony.
Júliusban az üzemanyag-forgalom sem tudott lendíteni a kiskereskedelmen, a turizmus élénkülése és a nyári utazások nyomán a forgalom havi alapon ugyan nőtt 0,4 százalékkal, azonban a magas üzemanyagárak itt is visszafoghatták a keresletet, és ez hozzájárulhatott az éves alapú 0,6 százalékos mérséklődéshez.
A mai adatok alapján a harmadik negyedév kezdetével sem oldódott fel az óvatossági motívum, a kiskereskedelmi forgalom felpattanására továbbra is várni kell. Az infláció alacsonyabb szinten való stabilizálódása nem bizonyult elegendőnek, a felmérések alapján a háztartások még mindig magasabb inflációt érzékelnek, és ahhoz is időre van szükség, hogy alkalmazkodjanak a magasabb árszinthez, a vásárlások során használt referenciaárakat is az aktuális árakhoz igazítsák. Emiatt a fogyasztás kevéssé tudja támogatni a gazdasági növekedést és ellensúlyozni a külső környezet gyengélkedése nyomán visszaeső export-, illetve beruházási dinamikát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság medián vagyona Európában 2023 és 2024 között.
Technikai megtorpanás után áprilistól ismét berobban az üzletek forgalma.
A gazdaságpolitika céljait illetően három kulcsszavunk lehet a biztonságos, bevonó bővülés.
Elemzők szerint lassanként visszatérhetünk arra a növekedési pályára, ahonnan 2022-ben, az orosz–ukrán háború előtt tértünk le.
Hazánkban sikerült letörni az ár-bér spirált: az árnövekedés lassul, a bérnövekedés gyorsul.
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
