Európában lecsengett a 2023-as, energiaválság kiváltotta inflációs hullám, és az előző év viszonylagos árstabilitása már-már megszokottnak tűnt – írta a Világgazdaság az inflációs elemzésében. Éppen ezért okozhatott meglepetést a legutolsó adat, miszerint decemberben 4,6 százalékra ugrott a magyar éves infláció a novemberi 3,7 százalékról, főleg a szeptemberi, közel négyéves mélypontnak számító 3 százalék után. Bár ez elsőre kedvezőtlen hírnek tűnik, több pozitívumot is meg kell említeni: a hazai folyamatok nem rosszabbak, mint általában a közép-európai országokban, sőt, és nincs okunk attól tartani, hogy az árak ismét olyan drasztikus ütemben emelkedjenek, mint az ukrajnai háború kirobbanása után.
Európa-szerte gyorsul a drágulás, de a régióban jól állunk
Az infláció újbóli emelkedése nem kizárólag magyar jelenség: egész Európában megfigyelhető. Németországban és Csehországban hasonló tendencia látszik, annyi eltéréssel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban – így nálunk is – magasabb szintű az áremelkedés, mint a fejlettebb nyugati országokban.
Ennek oka, hogy az európai gazdaságok lassan kilábalnak az elmúlt időszak hatalmas inflációs sokkjából: a bérek növekedése már meghaladja a pénzromlás ütemét, a háztartások ismét többet vásárolnak, így a kiskereskedők és különösen a szolgáltatók magabiztosabban emelnek árakat. Mindez természetes folyamat, amíg nem vezet túlzott bérkövetelésekhez, amelyek újabb ár-bér spirált indítanának be. A veszély inkább abban rejlik, ha a gazdaságok beragadnak a recesszió vagy a stagnálás állapotába, és az emelkedő béreket nem fedezi valós teljesítmény –
ami például Romániára most jellemző.