Hazánkban sikerült letörni az ár-bér spirált: az árnövekedés lassul, a bérnövekedés gyorsul.
Európában lecsengett a 2023-as, energiaválság kiváltotta inflációs hullám, és az előző év viszonylagos árstabilitása már-már megszokottnak tűnt – írta a Világgazdaság az inflációs elemzésében. Éppen ezért okozhatott meglepetést a legutolsó adat, miszerint decemberben 4,6 százalékra ugrott a magyar éves infláció a novemberi 3,7 százalékról, főleg a szeptemberi, közel négyéves mélypontnak számító 3 százalék után. Bár ez elsőre kedvezőtlen hírnek tűnik, több pozitívumot is meg kell említeni: a hazai folyamatok nem rosszabbak, mint általában a közép-európai országokban, sőt, és nincs okunk attól tartani, hogy az árak ismét olyan drasztikus ütemben emelkedjenek, mint az ukrajnai háború kirobbanása után.
Az infláció újbóli emelkedése nem kizárólag magyar jelenség: egész Európában megfigyelhető. Németországban és Csehországban hasonló tendencia látszik, annyi eltéréssel, hogy a gyorsabban növekvő közép-európai gazdaságokban – így nálunk is – magasabb szintű az áremelkedés, mint a fejlettebb nyugati országokban.
Ennek oka, hogy az európai gazdaságok lassan kilábalnak az elmúlt időszak hatalmas inflációs sokkjából: a bérek növekedése már meghaladja a pénzromlás ütemét, a háztartások ismét többet vásárolnak, így a kiskereskedők és különösen a szolgáltatók magabiztosabban emelnek árakat. Mindez természetes folyamat, amíg nem vezet túlzott bérkövetelésekhez, amelyek újabb ár-bér spirált indítanának be. A veszély inkább abban rejlik, ha a gazdaságok beragadnak a recesszió vagy a stagnálás állapotába, és az emelkedő béreket nem fedezi valós teljesítmény –
ami például Romániára most jellemző.
Magyarországon a decemberi inflációs ugrás látványos ugyan, de nem változtatott a régiós összehasonlításban elfoglalt pozíciónkon: a miénknél csak Csehországban alacsonyabb a ráta, míg Lengyelországban és Romániában magasabb.
A lakosság számára önmagában nem az infláció pontos mértéke, hanem az életszínvonal alakulása a legfontosabb: hogy
a jövedelmekből mennyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni.
1. Az év végi inflációs ráták – a téli megugrás ellenére – már alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, és ez a régió valamennyi országában így történt.
2. A kiskereskedelmi forgalom (az életszínvonal egyik fontos mutatója) egy év alatt jelentősen élénkült, Lengyelország esetében pedig az éves szinten mért visszaesést váltotta fel növekedés. Hasonló folyamatot láthatunk Németországban is: a 2023 novemberi –0,7 százalék után egy évvel később már 2,5 százalékkal bővült a forgalom, míg az euróövezetben a –0,5 százalékos adat +1,2 százalékra változott.
3. Románia kiugróan magas költekezése a választások előtti kormányzati pénzszórás eredménye, amelynek később megfizetik az árát: a már eddig is fenntarthatatlan költségvetésnek fájdalmas kiigazításokon kell átesnie, ráadásul a régió legmagasabb inflációja is ott mérhető.
A VG elemzését Oláh Dániel közgazdász summázta: „Új év, új gazdasági környezet: több régiós országban is magasabb az infláció, mint Magyarországon! Hazánkban sikerült letörni az ár-bér spirált: az árnövekedés lassul, a bérnövekedés gyorsul. Ezt a magyarok is érzik, mert bátrabban költenek, amit a kiskereskedelmi forgalom talpraállása is mutat. Az elemzői konszenzus szerint is tartósan sikerült leküzdeni az inflációs sokk időszakát”.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?
Alig csillapodtak a választások utáni hullámok, máris kijelölték az irányt az új politikai szereplők számára.
Márciusban az élelmiszerek 7,67 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszer jellegű termékek 10,89, a szolgáltatások pedig 11,05 százalékkal drágultak.
Ha Magyarország nem oldja fel a vétóját, Ukrajna kénytelen lesz pénznyomtatásba kezdeni.
A semmiből felbukkanó „popup” pártok gyors győzelme mögött gyakran üres tartalom áll, aztán a kormányzás megkezdésével jön a káosz és a kijózanodás.
Nem egyszerű kormányváltás ment végbe.
