Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A neves tanácsadó cég, az amerikai Bain & Company friss anyaga szerint idén a vállalatvezetők stratégiai fókusza a fenntarthatóságról más, sürgetőbb témákra terelődött. A növekvő infláció, a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a geopolitikai bizonytalanságok adják ma a vezetői stratégiaalkotás központi témáit. Ám a fogyasztók és az ügyfelek számára egyre fontosabb a zöldszemlélet. Annak ellenére, hogy a vállalatok kevésbé helyezik előtérbe a fenntarthatóságot, a fogyasztók egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra. A Bain & Company kutatása szerint
a megkérdezettek 60 százaléka jelenleg aggasztóbbnak tartja a klímaváltozást, mint két évvel ezelőtt, gyakran az extrém időjárási események személyes megtapasztalása miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján egy 2 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés a tőkeköltségek több mint 1 százalékos növekedését eredményezheti, ami az S&P 500 index részvényeinek tőkeértékét akár 6 ezermilliárd dollárral csökkentheti.
A céges fenntarthatósági mutatókat mérő Carbon Disclosure Project (CDP) jelentése rámutat, hogy a vállalatok körülbelül 30 százaléka nem éri el a Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentési céljait, míg közel felük a Scope 3-at sem képes megvalósítani. (A CDP egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely globális jelentési rendszert működtet vállalatok, városok, államok és régiók számára a környezeti hatások kezelésére.)
A CDP adatai igen jelentős elmaradást jeleznek a fenntarthatósági törekvésekben, és ez jól mutatja a vezetők előtt álló kihívások súlyosságát. Számos vállalat újraértékeli, módosítja, sőt egyesesetekben visszavonja a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait.
Az idén márciusban például a Science Based Targets Initiative Business Ambition for 1.5C kampányában részt venni kívánó vállalatok és vállalkozások 29 százalékát egyenesen kizárták a résztvevők közül, mégpedig azért, mert sehol sem álltak a Scope 1-2-3 kihívások teljesítésében.
Az elektromos járművek (EV) piacán szerzett tapasztalatok jól szemléltetik, hogyan alakíthatja a szabályozás a fenntartható fejlődést. Norvégiában sok éven át tartó központi támogató intézkedések révén még ma is folyamatosan nőnek az EV-eladások. Ugyanakkor Németországban az e-autókra szóló vásárlási támogatások 2023-as jelentős visszavágása szinte azonnali eladás-visszaesést eredményezett. Ez a német példa azt bizonyítja, hogy a támogatások túl korai megszüntetése hátráltathatja a fenntartható technológiák elterjedését, e piacok önműködővé válását.
A nap- és más zöldenergiák terjedése Európában jól példázza, hogy a fenntartható technológiák piaci dinamikájának a felfutása sok időt igényelhet. Az iparág 2000 és 2011 között jelentős növekedést mutatott a technológiai áttörések és az állami támogatások hatására. Az utóbbiak túl gyors csökkentése azonban átmenetileg visszavetette a piacot. Ugyanakkor 2017 után a napenergia aránya az áramtermelésben ismét növekedésnek indult, illetve az elmúlt években már a telepítések világszerte ugrásszerű emelkedést mutattak. Azok a vállalatok, amelyek hosszú távon kitartottak, most profitálnak a napenergia üzleti lehetőségeiből.
A tanulmány készítői összegzésül megállapítják: a vállalatvezetők számára lényeges, hogy hosszú távon gondolkodjanak, és ne reagáljanak túlzottan hamar és szélsőségesen a rövid távú trendekre. A fenntarthatóság hosszú távú előnyeinek a mérlegelése nagyon lényeges a cégek jövőbeli sikeréhez és a globális kihívások hatékony kezeléséhez. A Bain & Company elemzése világosan rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság nem csupán etikai, hanem gazdasági szükségszerűség is, amely hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek integrálni a zöldelveket a stratégiai döntéshozatalukba.
(Forrás: Bain)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Az Alpokot sem kíméli a klímaváltozás.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
