Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A neves tanácsadó cég, az amerikai Bain & Company friss anyaga szerint idén a vállalatvezetők stratégiai fókusza a fenntarthatóságról más, sürgetőbb témákra terelődött. A növekvő infláció, a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a geopolitikai bizonytalanságok adják ma a vezetői stratégiaalkotás központi témáit. Ám a fogyasztók és az ügyfelek számára egyre fontosabb a zöldszemlélet. Annak ellenére, hogy a vállalatok kevésbé helyezik előtérbe a fenntarthatóságot, a fogyasztók egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra. A Bain & Company kutatása szerint
a megkérdezettek 60 százaléka jelenleg aggasztóbbnak tartja a klímaváltozást, mint két évvel ezelőtt, gyakran az extrém időjárási események személyes megtapasztalása miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján egy 2 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés a tőkeköltségek több mint 1 százalékos növekedését eredményezheti, ami az S&P 500 index részvényeinek tőkeértékét akár 6 ezermilliárd dollárral csökkentheti.
A céges fenntarthatósági mutatókat mérő Carbon Disclosure Project (CDP) jelentése rámutat, hogy a vállalatok körülbelül 30 százaléka nem éri el a Scope 1 és 2 kibocsátáscsökkentési céljait, míg közel felük a Scope 3-at sem képes megvalósítani. (A CDP egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely globális jelentési rendszert működtet vállalatok, városok, államok és régiók számára a környezeti hatások kezelésére.)
A CDP adatai igen jelentős elmaradást jeleznek a fenntarthatósági törekvésekben, és ez jól mutatja a vezetők előtt álló kihívások súlyosságát. Számos vállalat újraértékeli, módosítja, sőt egyesesetekben visszavonja a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait.
Az idén márciusban például a Science Based Targets Initiative Business Ambition for 1.5C kampányában részt venni kívánó vállalatok és vállalkozások 29 százalékát egyenesen kizárták a résztvevők közül, mégpedig azért, mert sehol sem álltak a Scope 1-2-3 kihívások teljesítésében.
Az elektromos járművek (EV) piacán szerzett tapasztalatok jól szemléltetik, hogyan alakíthatja a szabályozás a fenntartható fejlődést. Norvégiában sok éven át tartó központi támogató intézkedések révén még ma is folyamatosan nőnek az EV-eladások. Ugyanakkor Németországban az e-autókra szóló vásárlási támogatások 2023-as jelentős visszavágása szinte azonnali eladás-visszaesést eredményezett. Ez a német példa azt bizonyítja, hogy a támogatások túl korai megszüntetése hátráltathatja a fenntartható technológiák elterjedését, e piacok önműködővé válását.
A nap- és más zöldenergiák terjedése Európában jól példázza, hogy a fenntartható technológiák piaci dinamikájának a felfutása sok időt igényelhet. Az iparág 2000 és 2011 között jelentős növekedést mutatott a technológiai áttörések és az állami támogatások hatására. Az utóbbiak túl gyors csökkentése azonban átmenetileg visszavetette a piacot. Ugyanakkor 2017 után a napenergia aránya az áramtermelésben ismét növekedésnek indult, illetve az elmúlt években már a telepítések világszerte ugrásszerű emelkedést mutattak. Azok a vállalatok, amelyek hosszú távon kitartottak, most profitálnak a napenergia üzleti lehetőségeiből.
A tanulmány készítői összegzésül megállapítják: a vállalatvezetők számára lényeges, hogy hosszú távon gondolkodjanak, és ne reagáljanak túlzottan hamar és szélsőségesen a rövid távú trendekre. A fenntarthatóság hosszú távú előnyeinek a mérlegelése nagyon lényeges a cégek jövőbeli sikeréhez és a globális kihívások hatékony kezeléséhez. A Bain & Company elemzése világosan rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság nem csupán etikai, hanem gazdasági szükségszerűség is, amely hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek integrálni a zöldelveket a stratégiai döntéshozatalukba.
(Forrás: Bain)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió súlyos környezeti kihívásokkal küzd, amelyek veszélyeztetik a stabilitást és a gazdasági fejlődést. A lakosság 60 százaléka súlyos vízhiánnyal küzd, a mezőgazdaság terméshozama akár 30 százalékkal csökkenhet, a part menti városokat pedig a hőhullámok és a tengerszint-emelkedés fenyegeti.
Azzal, hogy Trump bevitte a kegyelemdöfést a Párizsi Megállapodásnak, kiderült: a klíma-világkormányzás halott, csak a nemzeti klímapolitikáknak van esélye. Kohán Mátyás írása.
Nekem a kertemben az utóbbi pár évben egy kivételével minden fenyő kiszáradt.
A globális hőmérséklet-emelkedés 2024-re elérte az 1,49 fokot az iparosodás előtti szinthez képest, megközelítve a kritikus 1,5 °C-os határt – figyelmeztet a Reuters.com legfrissebb jelentése. Az óceáni áramlatok gyengülése, az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és az ökoszisztémák növekvő stressze arra utal, hogy a klímaváltozás hatásai gyorsabban és súlyosabban bontakoznak ki, mint azt korábban előre jelezték.
A tél már nem az, ami régen volt. A fagyos napok eltűnnek, a hó ropogása helyett saras ösvények fogadnak a világ nagy részén. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás legújabb áldozatai, és vele együtt mi is – ezt erősítik meg a Climate Central minapi elemzésének megállapításai is.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
„Hálás vagyok, hogy ilyen népet szolgálhatok” – mondta a miniszterelnök.
