Tőzsdepánik a világban, és ami mögötte van

Az elmúlt héten több olyan hír is érkezett, amely meglepte a piacokat, és amelyre a jelek szerint a befektetők szélsőségesen reagáltak. Az első múlt szerdán, július 31-én érkezett, amikor a japán jegybank váratlanul bejelentette, hogy 2008 óta nem látott szintre, 0,25 százalékra emeli irányadó kamatát, valamint jelentősen visszafogja a kötvényvásárlását. A kamatemelés jelezte a piacok felé, hogy véget ért az ultralaza monetáris politika korszaka Japánban is, és az eddiginél szigorúbb kamatkondíciókra van szükség az infláció alacsonyan tartásához. Gyakorlatilag ez volt az első eleme az elsősorban három rossz hír okozta tőzsdei pániknak. 

Nézzük előbb a japán problémakört, majd az amerikai adatokat, illetve a mesterségesintelligencia-üzletben érdekelt nagyvállalatok részvényár-korrekcióját. 

1. A jenkamatlábak hatása 

A jen kamatok rendkívül fontos szerepet töltöttek be az utóbbi időszakban a globális pénzpiacokon. Az alacsony kamatok vonzották a befektetőket, akik a japán valutában felvett hiteleket kihasználva a magasabb kamatokat kínáló európai és amerikai eszközökbe fektettek.  

ami jelentős visszaesést eredményezett a piacokon, miközben erősítette a jen árfolyamát is. 

2. Gyenge amerikai munkaerőpiaci adatok 

A másik hír péntek délután, augusztus 2-án érkezett az USA-ból.  

Vagyis az amerikai munkaerőpiac nem olyan stabil, mint azt a Fed jelezte a szerdai ülését követően. Az új adat jelentős dollárgyengülést váltott ki, az euró ellenében a jegyzés több mint 1 százalékot gyengülve, 1,09 fölé került.  

3. A mesterségesintelligencia-részvények korrekciója 

A harmadik tényező, amely szerepet játszott a kialakult helyzetben, hogy a befektetők között már hetek óta terjedt az a vélekedés, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények túlvetté váltak, és így korrekció várható a piacon. Ez azután amolyan önbeteljesítő jóslatként előbb lassabb, majd meredekebb árcsökkenést eredményezett ebben az ágazatban. 

Mi várható a következő napokban, hetekben?  

A fenti három tényező hatása együttesen jelent meg az augusztus 5-ei, hétfői kereskedésben, elsőként a legkorábban nyitó ázsiai piacokon. 

A jelentős esés miatt a dél-koreai börzén is fel kellett függeszteni a kereskedést a Kospi 8 százalékos értékvesztésénél. A tőzsdei pánik ezután az európai, majd az amerikai piacokra is átterjedt. A jegybankok gyorsan reagáltak, a Fed döntéshozója is megszólalt, hogy nincs recesszióban az USA, illetőleg a japán nemzeti bank részéről is kiadtak egy közleményt, hogy az irányultság továbbra is laza marad, és figyelnek a piaci reakciókra. A bejelentések látszólag megnyugtatták a piacokat, a tőzsdék összességében kedden már emelkedtek, a japán például 2008 októbere óta nem látott növekedést produkált. Igaz, szerda délutánra is csak a pánik előtti pénteki szintet közelítette meg, igen messze kerülve a júliusi csúcstól. 

A magyar piac reakciója 

Összegezve tehát egy klasszikus tőzsdepánikot láthattunk hétfőn a piacokon, amely több, egymással párhuzamosan megjelenő hír összességeként és az arra adott, látszólag túlzott befektetői reakcióként következett be. Magyarország az ilyen és ehhez hasonló pánikokból általában rosszul jön ki, feltörekvő piacként a befektetők pánik esetén rendszerint zárják a pozícióikat, ami a forint gyengülésében és a BUX esésében mutatkozott meg az elmúlt napokban. Ugyanakkor ahogy a pánikhangulat elmúlik, a magyar tőzsde is együtt emelkedik az európaiakkal. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/EPA/Franck Robichon

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.