A japán jegybank 0,25 százalékra emelte irányadó rátáját, ami heves piaci reakciókat váltott ki, miközben az USA-ban a vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok jelentős dollárgyengülést okoztak az amerikai recessziós félelmek felerősödése nyomán.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Az elmúlt héten több olyan hír is érkezett, amely meglepte a piacokat, és amelyre a jelek szerint a befektetők szélsőségesen reagáltak. Az első múlt szerdán, július 31-én érkezett, amikor a japán jegybank váratlanul bejelentette, hogy 2008 óta nem látott szintre, 0,25 százalékra emeli irányadó kamatát, valamint jelentősen visszafogja a kötvényvásárlását. A kamatemelés jelezte a piacok felé, hogy véget ért az ultralaza monetáris politika korszaka Japánban is, és az eddiginél szigorúbb kamatkondíciókra van szükség az infláció alacsonyan tartásához. Gyakorlatilag ez volt az első eleme az elsősorban három rossz hír okozta tőzsdei pániknak.
Nézzük előbb a japán problémakört, majd az amerikai adatokat, illetve a mesterségesintelligencia-üzletben érdekelt nagyvállalatok részvényár-korrekcióját.
A jen kamatok rendkívül fontos szerepet töltöttek be az utóbbi időszakban a globális pénzpiacokon. Az alacsony kamatok vonzották a befektetőket, akik a japán valutában felvett hiteleket kihasználva a magasabb kamatokat kínáló európai és amerikai eszközökbe fektettek.
Most viszont a jegybanki döntés és az előre tekintő iránymutatás, amely nem zárta ki a további szigorításokat, arra ösztönzi a befektetőket, hogy zárják a nyitott pozícióikat,
ami jelentős visszaesést eredményezett a piacokon, miközben erősítette a jen árfolyamát is.
A másik hír péntek délután, augusztus 2-án érkezett az USA-ból.
Júliusban a várt 176 ezer helyett csak 114 ezer új nem mezőgazdasági álláshely jött létre az Egyesült Államokban, és a munkanélküliségi ráta is 4,3 százalékra ugrott.
Vagyis az amerikai munkaerőpiac nem olyan stabil, mint azt a Fed jelezte a szerdai ülését követően. Az új adat jelentős dollárgyengülést váltott ki, az euró ellenében a jegyzés több mint 1 százalékot gyengülve, 1,09 fölé került.
A befektetők körében megjelent az a vélekedés, hogy a Fed túl sokáig várt ki a kamatcsökkentéssel, az USA gazdaságában pedig elkezdett eluralkodni a recesszióval kapcsolatos félelem, és a piacok elkezdték árazni, hogy akár 50 bázispontot is vághat szeptemberben az amerikai jegybank.
A harmadik tényező, amely szerepet játszott a kialakult helyzetben, hogy a befektetők között már hetek óta terjedt az a vélekedés, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények túlvetté váltak, és így korrekció várható a piacon. Ez azután amolyan önbeteljesítő jóslatként előbb lassabb, majd meredekebb árcsökkenést eredményezett ebben az ágazatban.
A fenti három tényező hatása együttesen jelent meg az augusztus 5-ei, hétfői kereskedésben, elsőként a legkorábban nyitó ázsiai piacokon.
A japán Nikkei tőzsdeindex igen jelentős, 12,8 százalékos mínuszban is állt, az 1987. október 19-i fekete hétfő óta nem esett ekkorát.
A jelentős esés miatt a dél-koreai börzén is fel kellett függeszteni a kereskedést a Kospi 8 százalékos értékvesztésénél. A tőzsdei pánik ezután az európai, majd az amerikai piacokra is átterjedt. A jegybankok gyorsan reagáltak, a Fed döntéshozója is megszólalt, hogy nincs recesszióban az USA, illetőleg a japán nemzeti bank részéről is kiadtak egy közleményt, hogy az irányultság továbbra is laza marad, és figyelnek a piaci reakciókra. A bejelentések látszólag megnyugtatták a piacokat, a tőzsdék összességében kedden már emelkedtek, a japán például 2008 októbere óta nem látott növekedést produkált. Igaz, szerda délutánra is csak a pánik előtti pénteki szintet közelítette meg, igen messze kerülve a júliusi csúcstól.
Összegezve tehát egy klasszikus tőzsdepánikot láthattunk hétfőn a piacokon, amely több, egymással párhuzamosan megjelenő hír összességeként és az arra adott, látszólag túlzott befektetői reakcióként következett be. Magyarország az ilyen és ehhez hasonló pánikokból általában rosszul jön ki, feltörekvő piacként a befektetők pánik esetén rendszerint zárják a pozícióikat, ami a forint gyengülésében és a BUX esésében mutatkozott meg az elmúlt napokban. Ugyanakkor ahogy a pánikhangulat elmúlik, a magyar tőzsde is együtt emelkedik az európaiakkal.
A fenti cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak, konkrét befektetési kérdések eldöntéséhez keressen fel befektetési tanácsadó szakértőt.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Franck Robichon
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
A Fehér Ház megerősítette a hírt.
„A Tisza szerint bűncselekmény megkérdezni az emberek véleményét az adókról” – fogalmazott a kormányfő.
Újabb hatalmas hazugságon érték az ellenzéki pártelnököt.
