Spekulatív megújulóenergia-projektek lassítják a zöldenergiára történő átállást – állítja egy friss brit tanulmány.
Egy brit, a megújulóenergia-beruházások életútját vizsgáló friss tanulmány szerint a tervezett projektek 63 százaléka a „kukába került”. Ezeknél vagy elutasították a tervezési engedélyt, vagy a kérelmet vonták vissza, vagy lejárt a 2023-ig szóló beruházási engedély. A fennmaradó kérelmeket jóváhagyták vagy módosították a Cornwall Insight tanácsadó cég kutatása szerint.
Miközben a megújulóenergia-fejlesztő brit vállalatok gyakran panaszkodtak a projektekhez szükséges tervezési engedély megszerzésének nehézségeire – legyen szó tengeri szélerőművekről, szárazföldi naperőművekről vagy akkumulátoros tárolókról, közben kiderül: sokkal több az engedélykérelem, mint a valódi, érdemben megvalósítható projekt. Sokszor az is kifogás, hogy az ország elektromos hálózatához való csatlakozás több mint egy évtizedet vehet igénybe.
A kutatás szerint Nagy-Britanniában egyetlen régióban sem volt magasabb a projektek engedélyezési aránya 20 százaléknál. A Cornwall Insight szerint a „spekulatív és duplikált” kérelmek részben hibákat is bőven tartalmaznak.
Ezek az úgynevezett „fantom” vagy „zombi” energiaprojektek pedig végső soron akadályozzák a hálózat dekarbonizációját
– írja a The Guardian.
Tavaly a Centrica nevű kutatócég, a British Gas tulajdonosának megbízásából készült jelentése arra mutatott rá, hogy egyes fejlesztők kifejezetten olyan projektek hálózatra kapcsolását kérvényezték, amelyeknek még földhasználati jogai vagy tervezési engedélyei sem voltak!
A National Grid és az iparági szabályozó, az Ofgem megpróbálta eltávolítani ezeket az ominózus „zombiprojekteket”. Azaz azokat, amelyeket jóváhagytak, de a fejlesztésük leállt vagy el sem indult.
Lucy Dolton, a Cornwall Insight vagyon- és infrastruktúra-menedzsere szerint egyértelmű, hogy egyre több a spekulatív kérelem, amely növeli a csatlakozási sorban várakozó zöldenergia-projektek számát, ráadásul akadályozzák a nagyrészt már csatlakozásra kész projektek hálózati betáplálásának indulását.
Az Egyesült Királyság eléggé jól halad a zöldenergia-termelés terén, hiszen a gáz- és szénerőművei által termelt áram mennyisége tavaly 20 százalékkal esett vissza, elérve a legalacsonyabb szintet 1957 óta. Mivel 2023-ban a megújuló energia biztosította a legnagyobb energiát, az energiamixben 42 százalékkal részesedve. Igaz, a gázerőművek még mindig 31 százalékot tettek ki tavaly.
A brit Konzervatívok célul tűzték ki, hogy 2035-re dekarbonizálják az országos elektromos hálózatot, míg a Munkáspárt 2030-ra tervezi ezt elérni. Ennek érdekében természetesen mindkét párt ígéretet tett a tervezési rendszer egyszerűsítésére, ha július 4-én megnyerik a választásokat.
A Munkáspárt a kampány során be is jelentette, hogy frissíteni fogja a tervezési-engedélyeztetési rendszert, és további munkaerőt vesz fel a folyamatok gyorsítására. Mi több: a választási kampányának központi elemévé tette az energiapolitikát. Ezen belül ígéretet tett egy állami tulajdonú vállalat, a Great British Energy létrehozására. Ahogy említettük,
célul tűzték, hogy 2030-ra megduplázzák a szárazföldi, megnégyszerezzék a tengeri szél- és megháromszorozzák a naperőművek kapacitását,
A végső cél ezzel elérni, hogy teljesüljön az Egyesült Királyság nettó zeró vállalása 2050-re. Ugyanakkor a Munkáspártot februárban azzal vádolták, hogy letért a helyes útról, amikor elvetette azt a korábbi tervét, amely szerint kormányra lépése esetén évente 28 milliárd fontot fektet be a zöldenergiába.
Lucy Dolton, a Cornwall Insight szakértője így fogalmaz: a hálózatra csatlakozásra váró projektek összes kapacitása jelenleg jóval meghaladja azt a szintet, ami a nettó zéró kibocsátás eléréséhez szükséges. Azonban, tekintettel a projektek engedélyezési és hálózati csatlakozási folyamatának hosszúságára, valamint a sok sikertelen terv nagy arányára, a ténylegesen csatlakozó kapacitás valószínűleg sokkal alacsonyabb lesz, mint amit a jelenlegi projektek száma sugall.
A kampány során a Munkáspárt azt ígérte, hogy a megújulóenergia-fejlesztések viszonylag szerény „felpörgetése” is jelentős különbséget hoz. Ezzel összhangban áll, hogy a Friends of the Earth és az Exeteri Egyetem idei kutatása szerint Anglia 13-szor több megújuló energiát tudna termelni, mint jelenleg, miközben a területének kevesebb mint 3 százalékát használná fel – von konklúziót a The Guardian anyaga.
A Nature Sustainability friss tanulmánya leleplezi az olajóriások greenwashingját: a globális szénhidrogén-kitermelés 88 százalékát adó cégek csupán 1,42 százalékát kontrollálják a megújuló energiának, miközben milliárdokat költenek a fenntarthatóság látszatára. Ez nemcsak üres retorika, hanem a zöldátállás lassulásának a jele, miközben a globális energiaigény rohamosan nő.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
Az amerikai palagáz-forradalom kérlelhetetlen zászlóvivője, Trump energiaügyi minisztere lerántja a leplet a zöldátállás megbukott ígéreteiről.
Az európai acélipart gazdasági vihar rázza: a ThyssenKrupp 11 ezer állást áldoz fel a magas energiaárak és a kínai acéldömping nyomása alatt. A Dunaferr csődje is intő jel...
Több sebből vérzik Ukrajna zöldenergetikai átmenete – ám egy friss tanulmány mégis eléggé optimista.
A hidrogénüzemű járműveket egykor a jövő kulcsának tekintették az autóiparban: gyors tankolás, nagy hatótávolság, nulla károsanyag-kibocsátás. Mégis, az idén már tömegével zárják be a töltőállomásokat, és a legtöbb gyártó feladta a technológiát. Mi vezetett a bukáshoz?
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Orbán Viktor nem először találkozik a katolikus egyház vezetőjével annak érdekében, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború.
