Egyetlen zökkenőmentes megoldás létezik: ha valóban Kamala Harris lesz a befutó jelölt. Minden más esetben hosszas és drága bürokratikus huzavona kezdődik.
Joe Biden visszalépésével kérdésessé válik annak a több mint 92 millió dollárnak a sorsa, amelyet utolsó (kötelező) bevallásakor kampányfinanszírozási adományként tüntetett fel a választási szervezetek felé. Ebben a pénzben benne volt az – a Demokrata Párt történetében rekordnak számító – huszonnyolc millió dolláros összeg is, amit George Clooney és Julia Roberts kalapozott össze neki júniusban, hogy aztán néhány nappal később a színész látványosan megtagadja és visszalépésre szólítsa fel az elnököt.
Biden nyilvánvalóvá tette, hogy a stafétabotot alelnökének kívánja átadni, vagyis Kamala Harrist látja a legalkalmasabbnak az elnökjelölti és elnöki szerepkör betöltésére. Ez a megoldás kézenfekvő lenne, a kampánypénzeket ráadásul ebben (és kizárólag ebben) az esetben nem kellene megbolygatni. Harris ugyanis Bidennel közös listán szerepelt az elnökjelölti küzdelemben, vagyis a Biden-kampányra juttatott összegek egyben a Biden-Harris kampány összegei is voltak. Értelemszerűen tehát, ha Harris alelnökjelöltből elnökjelölté ugrik elő, a kassza kulcsa teljesen jogosan az ő kezében lesz.
Ha azonban nyílt verseny kezdődik, és Harris mellett más demokraták is beszállnának a versenybe, a pénz nekik egyáltalán nem járna automatikusan. Sőt: ebben az esetben a Biden-stábnak vissza kellene utalnia az összegeket az adományozóknak, akik természetesen dönthetnek úgy, hogy újra egy demokrata jelöltet tisztelnek meg bizalmukkal és csekkfüzeteikkel, ám az ide-oda utalgatás jogi háttere meglehetősen lelassítaná a folyamatot mindössze három hónappal a választások előtt.
Abban az esetben, ha az elnök nem párt-, hanem csupán támogató szervezeteknek utalná a pénzt, egy teljesen új, Fehér Házon kívüli elnök-alelnök jelöltpáros a törvények értelmében mindössze néhány ezer dollárt tudna felhasználni az alapból, vagyis a legvalószínűbb forgatókönyv (amennyiben nem Harris lesz a jelölt) az, hogy Biden a pénzt a Demokrata Pártnak adományozza további felhasználás céljából. A fogós kérdés az, hogy onnantól a párt hogyan osztaná fel azt, ha nyílt versenyt engedélyez több indulóval az elnökjelöltségért. Ám még ebben a verzióban is csupán korlátozottan költhetnének pénzt egy outsider jelöltre: valamivel több mint 32 millió dollárt, a maradék összeg felhasználásába az új ember csapata már nem tudna beleszólni.
Ha tehát pusztán a kampányfinanszírozást nézzük, kétségtelen, hogy Kamala Harris van a legnyerőbb helyzetben. Jelöltsége esetén a Biden eddigi kampánypénze az utolsó centig a rendelkezésre áll – természetesen azokkal a pénzekkel kiegészítve, amelyeket még ez után fog összekalapozni az adományozóktól.
***
Fotó: MTI/EPA/Abaca/Pool/Yuri Gripas
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ferencz Orsolya fideszes országgyűlési képviselőjelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy Bódis Kriszta alapítványa körül több mint 700 millió forint tűnt el.
Amíg Karácsony Gergely Stockholmba repül a budapestiek pénzén, hogy Pride-kitüntetést vegyen át, a budapestiek újra esnek-kelnek a villamos- és buszmegállókban.
„Aki a 13. havi nyugdíjat elvi alapon támadja, annak valójában nem az elvvel, hanem az éves nyugdíj összértékével van gondja” – jelentette ki a Mandiner megkeresésére Sebestyén Géza.
Szinte minden juttatás emelkedik.
Kijózanító számok láttak napvilágot Brüsszel valódi prioritásairól.
Az EU egyre szürreálisabb, George Orwell újbeszéde szól a hangszórókból.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
