Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja
Májusban az építményfőcsoportok közül elsősorban az épületek építése húzta az ágazatot, itt 11,2 százalékos volumennövekedést regisztrált a KSH. Ebbe a kategóriába nagyobb részben a vállalati szféra, illetve a lakossági fejlesztések tartoznak, vagyis az építőipar kedvező teljesítményét májusban a versenyszféra aktivitása eredményezte. Az egyéb építmények esetében csak kismértékű, 1,1 százalékos volt a bővülés üteme az év ötödik hónapjában. Ide nagyrészt a költségvetési területhez kapcsolódó projektek tartoznak.
Vegyes képet mutatnak az ágazat jövőjét illetően a rendelési adatok. A megkötött új szerződések volumene kismértékű csökkenést mutatott, ezen belül ugyanakkor eltérő folyamatok látszódnak. Az épületek építésére vonatkozóan 5,0 százalékkal nőtt a megkötött kontraktusok volumene, miközben az egyéb építményekre vonatkozóan 9,0 százalékos volt a mérséklődés.
Az új szerződések csökkenése ellenére az építőipar hó végi szerződésállománya 6,0 százalékkal meghaladta megelőző évi szintjét,
ezen belül az épületek építésére 2,5, míg az egyéb építményekre vonatkozóan 9,3 százalékos emelkedés adódott.
Az adatok összességében azt jelzik, hogy az építőipari termelés továbbra is jelentős volatilitást mutat hónapról hónapra, ugyanakkor már látható egy felívelő trend. Ezt elsősorban a vállalati szférához köthető beruházások húzzák úgy a termelési, mint a szerződési oldalról. Az április-májusi adatok már előrevetítik, hogy – hasonlóan az első negyedévhez – az építőipar a második negyedévben is támogatta a gazdasági növekedést. Erre a gazdaság egésze szempontjából is szükség van, tekintve, hogy
az építőipar jelentős mértékben beágyazódott a gazdaság működésébe, komoly keresletet teremt például az iparban is, így pedig az ágazat fellendülése a gazdaság széles rétegeiben fejti ki kedvező hatását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Veres Nándor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
