Novemberben csökkent az építőipar termelése, de a rendelésállomány 26,7 százalékos emelkedése az infrastrukturális projektekben bizakodásra ad okot. A vállalatok azonban továbbra is kivárnak a bizonytalan gazdasági környezet miatt.
Molnár Dániel, a Makronóm senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Az építőipar termelési volumene tavaly novemberben 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől, miközben havi alapon 2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi adat, hasonlóan az iparhoz, az októberi kiemelkedő, egyben 4,6 százalékos bővülés korrekciója is, illetve rámutat az ágazat termelésének volatilitására.
Az építőipar két főcsoportja novemberben is merőben eltérő képet mutatott, az egyéb építmények építése 8,2 százalékkal bővült, és itt a havi index is kismértékű növekedést jelez. Ebbe a csoportba nagyobb részben olyan projektek tartoznak, amelyek a költségvetési szférához kötődnek, például az utak, a vasutak, a hidak és a vezetékek építése. A főcsoport kilátásai összességében pozitívak, bár október után novemberben is jelentősen, kevesebb mint a felére csökkent az új szerződések volumene, a hó végi rendelésállomány még ezzel együtt is 26,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az épületek esetében a termelési volumen 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben havi alapon is érdemi, 5,7 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH. Az épületek kivitelezése nagyobb részben a vállalati szférához kötődött,
a gyengébb teljesítmény így leginkább a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak tudható be, amely visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát és kivárásra ösztönzi őket.
Ezt tükrözi vissza, hogy az új rendelések volumene itt is jelentősen, több mint a harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A főcsoport rendelésállománya azonban még ezzel együtt is csak 2,1 százalékkal maradt el a 2023. novemberitől.
Az építőipar teljesítménye kapcsán idén a vállalati beruházások lesznek a döntők. Kormányzati oldalról jelentős kereslet elsősorban az útépítések terén jelentkezik majd, amely már a szerződéses adatokban is megjelenik, miközben
lakossági oldalról is érdemben fokozódhat az igény a lakásépítések és -felújítások kivitelezésére, amelyet a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, mind keresleti, mind kínálati oldalról.
A kérdés az, hogy a vállalati oldalon mennyire oldódik majd az óvatosság, mennyire mernek majd a döntéshozók beruházásokba belevágni. Ennek kapcsán, habár a Demján Sándor Program elemei támogatják a kkv-szektor fejlesztéseit, a szűk keresztmetszetet továbbra is a külső kereslet alakulása jelenti. Javuló kilátások esetén az építőipari megrendelések is felfuthatnak érdemben, ami a beszállítókon keresztül a feldolgozóipar több ágában is keresletet generálhat.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Rosta Tibor
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik.
Az ágazati szereplők nagyon várták az Otthon Start Programot, amely a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el.
Az Eurostat adatai azonban nem hazudnak.
A Vidéki Otthonfelújítási Program, amely az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv más intézkedéseivel, illetve az állampapírok nyomán a lakossághoz áramló 1700 milliárd forintos kamatfizetéssel együtt jelentős lakásfelújítási boomot indíthat el az építőiparban, és az alapanyaggyártáson keresztül támogathatja a feldolgozóipar fellendülését is.
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
2,3 milliárd eurót utaltak Ukrajnának.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
