A Vidéki Otthonfelújítási Program, amely az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv más intézkedéseivel, illetve az állampapírok nyomán a lakossághoz áramló 1700 milliárd forintos kamatfizetéssel együtt jelentős lakásfelújítási boomot indíthat el az építőiparban, és az alapanyaggyártáson keresztül támogathatja a feldolgozóipar fellendülését is.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Az év első napjától elindult a Vidéki Otthonfelújítási Program, miközben január 20-ától enyhültek a tavaly nyáron elindított energia-korszerűsítési célú otthonfelújítási program feltételei is, amelynek következtében azt már nem csak az 1990 előtt épült lakások esetében lehet igénybe venni, a kritériumként megfogalmazott határidőt ugyanis kitolták 2006-ra.
A Vidéki Otthonfelújítási Program a 2021–2022-ben futott projekt folytatásának tekinthető. Ennek keretében a 25 év alatti gyermeket nevelő, 5000 fő alatti településen élők igényelhetnek legfeljebb 3 millió forintos támogatást, amelyet felújítások széles körére lehet igénybe venni, a felhasználhatóság ugyanis nem korlátozódik energiahatékonysági fejlesztésekhez. A támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lehet, vagyis a teljes igénybevételhez az igénylőknek legalább 6 millió forint értékű felújítást kell végrehajtaniuk, és ami kiemelten fontos, azt számlával igazolniuk. További feltétel, hogy a támogatást fele-fele részben kell elszámolni anyagköltségre és munkadíjra. A kormányzati cél ebben az esetben egyértelműen az ágazati fehérítés és az építőipar széles rétegének támogatása. A számlával való igazolhatóság, illetve a munkadíj és az anyagköltség megjelölése biztosítja, hogy ebben az esetben nem az építőiparban elterjedt fekete- és szürkegazdaság érvényesül.
A támogatás utólagos, a kiadásokat a számlák bemutatását követően – erre a családoknak 2026 júniusának végéig van lehetőségük – téríti meg az állam. Vagyis a programban való részvétel érdemi forrásigényt jelent a háztartások részéről. Annak érdekében, hogy a jogosultak egy része ne szoruljon ki a lehetőségből, február elsejétől a bankok 10 éves, állami kamattámogatott lakáscélú jelzáloghitelt is nyújtanak. Ennek mértéke legfeljebb 6 millió forint, amelyből a támogatást a kifizetést követően előlegként levonják.
A hitel kamata az 5 éves állampapírhozam 110 százaléka plusz 1 százalékpont, ez jelenleg nagyságrendileg 8,1 százalék, amelyből levonják a 3 százalékpontos állami kamattámogatást. Az így kialakuló 5 százalék közeli kamatszint mintegy 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az aktuális piaci kamatszint a lakáscélú kölcsönök körében.
A lakóépületekhez kapcsolódó munkák az építőipar egésze szempontjából jelentős hatással járnak, az elmúlt évek átlagában ezen szegmens súlya 16 százalék körül alakult. Ugyanakkor a kereslet élénkülése a közvetett hatásokon keresztül nemcsak az építőiparban fejtheti ki a hatását, hanem az alapanyagigényen keresztül a feldolgozóipar egyes szegmenseit is segítheti. A részben az építőipari alapanyaggyártáshoz köthető feldolgozóipari alágak (például fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység, gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék előállítása) a 2023-as év 10 százalékot meghaladó zsugorodása után a tavalyi év első 11 hónapját tekintve csak kismértékben bővültek. Ez pedig arra utal, hogy érdemi kapacitásfelesleg van az ágazatban, emiatt a kereslet felfutásának nem kellene, hogy érdemi árnövelő hatása legyen, feltéve, hogy nem jelenik meg ismét a profit húzta infláció jelensége.
Az építőipar ezen szegmensének kilátásait azonban nem csak a Vidéki Otthonfelújítási Program javítja. A 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv más elemei is várhatóan elsősorban a lakásfelújításokat segítik elő, az idei évben a Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százaléka lakásfelújítási célzattal is igénybe vehető, miközben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatósága is várhatóan nagyobb hányadban összpontosul a felújításokra. A jövedelmi helyzet javulása mellett további idei változás, ami szintén a lakásfelújításokban csapódhat le, hogy kormányzati bejelentések szerint a lakossági állampapírok után a költségvetés az idén nagyságrendileg 1700 milliárd forintot fizet ki a háztartásoknak kamat formájában.
Az MNB legutóbbi felmérése szerint a háztartások a kamatok 48 százalékát ismételten állampapírba, további 12 százalékát más pénzügyi eszközbe kívánják újrabefektetni. Viszont a válaszadók 19 százaléka nagyobb összegű kiadásokhoz szeretné azt felhasználni, és ebben döntő súlya lehet a lakáscélú igénybevételnek, akár kombinálva a különböző támogatási programokkal.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik.
Az ágazati szereplők nagyon várták az Otthon Start Programot, amely a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el.
Az Eurostat adatai azonban nem hazudnak.
A 110 éves visegrádi ház felújításában a kormány támogatása hatalmas segítség lesz a számukra.
Vitályos Eszter számolt be a részletekről.
Kiterjeszti a kormány a vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatást a kistelepülésen élő nyugdíjasokra is.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A Tisza Párt kiszivárgott gazdaságpolitikai elképzelései között a magánszektor szerepének erősítése is megjelenik, beleértve a közműszolgáltatásokat.
