Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Egyelőre kedvezőtlen képet mutat az építőipar augusztusi teljesítménye, az ágazat termelési volumene mind éves, mind havi alapon csökkent 6, illetve 2,1 százalékkal. Az éves bázisú visszaesés legnagyobb részben az egyéb építmények építéséhez kötődött, itt 10,2 százalékos volt a zsugorodás mértéke, de ebben a szegmensben a tavaly augusztus viszonylag magasabb bázist jelentett.
Az egyéb építmények, mint a vezetékek vagy a közlekedési infrastruktúra építése nagyobb részben az állami szféra feladata, itt tehát az ehhez kapcsolódó beruházások elhalasztásának a hatása jelenik meg. Az ágazat kilátásai is vegyesek, augusztusban a megkötött új szerződések volumene 11,1 százalékkal csökkent éves alapon,
ugyanakkor a szerződésállomány ezzel együtt is a felével meghaladja a megelőző évi szintjét, ami az előtte lévőhónapban megkötött nagy értékű útépítési szerződéseknek tudható be.
Az épületek építése esetén ennél érdemben alacsonyabb, 3,2 százalékos volt a csökkenés. Ebben a szegmensben a lakossági és a vállalati szféra a domináns. Előbbi esetében a lakásépítések csak lassan futnak fel, miközben az otthonfelújítások hatása a teljes építőiparra összességében jóval kisebb.
A vállalati szférában ezzel szemben az óvatosságot kell kiemelni: az elsősorban a külső környezetből fakadó gazdasági bizonytalanság rontja a beruházási hajlandóságot, ezért a vállalatok inkább kivárnak. Ezzel is magyarázható, hogy az épületek építésére kötött új szerződések volumene augusztusban 27,1 százalékkal csökkent éves alapon, ugyanakkor ezzel együtt is a szerződésállomány csak kisebb mértékben, 5,8 százalékkal maradt el az előző évi szintjétől.
Az augusztusi adatok alapján a magasabb április–májusi termelési szint miatt várhatóan az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye már nem mutat olyan kedvező képet, mint az első fél évben, és vélhetően nem tudja ellensúlyozni az ipar gyengélkedését.
Az ágazat kilátásait a gazdasági bizonytalanság mérséklődése tudná javítani, ami a vállalati szektorban is fokozná a beruházási hajlandóságot, miközben az eddig bejelentett intézkedések alapján jövőre a lakosság oldaláról jelentős kereslet érkezhet az ágazatba, de a kormányzati útépítési, vasútfejlesztési projektek is érdemi lökést adhatnak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
