A Biden-dilemma: visszaléphet a jelöltségtől?

Az első, nem hivatalos elnökjelölti vitán Joe Biden igencsak leszerepelt. Már nem csak republikánus, de demokrata oldalon is egyre gyakrabban kerül szóba, hogy az idős elnöknek lehet, hogy érdemes lenne visszalépni a jelöltségtől, és átadni a terepet valaki másnak.  

A jelenlegi elnök hivatalos jelöltségét csak később, várhatóan a Demokrata Párt augusztus 19-én kezdődő chicagói gyűlésén fogják megerősíteni, így még van bő egy hónap a változtatásra. Addig három forgatókönyv lehetséges a fordulatra: 

• Biden magától úgy dönt, hogy nem jelölteti magát; 
• feltűnik egy – vagy akár több – kihívó, aki megpróbálja meggyőzni a jelenleg regnáló elnököt támogató küldötteket; 
• Biden a chicagói konvent után önszántából visszalép, ezzel a demokraták nemzeti bizottságára utalva a döntést, hogy ki induljon helyette Donald Trump ellen. 

 – mutatott rá Elaine Kamarck, a Brookings Institution szenior munkatársa a Reutersnek adott interjújában. Ezt július 8-án, hétfőn maga az elnök is megerősítette az MSNBC egyik műsorában. 

Ha Biden mégis úgy döntene, hogy nem indul a jelöltségért, valószínűleg afféle szabadverseny alakulna ki a pozícióra pályázó demokrata nagyágyúk között. Az elemzők leginkább két lehetséges helyettest tartanak versenyképesnek: Kamala Harris jelenlegi alelnököt, illetve Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Az ő színre lépésükről korábban már a Makronómon  is írtunk érintőlegesen – ez idáig mindketten támogatásukat fejezték ki Biden indulásával kapcsolatban. Emellett Kamarck a michigani Gretchen Whitmer, a kentuckyi Andy Beshear és az illinoisi JB Pritzker kormányzót említi mint lehetséges „nehézsúlyú” jelölt, de ők is mind a jelenlegi elnök újraindulását támogatják. 

Mi a helyzet akkor, ha Biden mégis visszalép? 

Ahhoz, hogy Biden elhódítsa a demokrata konvenció megbízatását az elnökjelölti pozícióra, a várhatóan jelenlévő 4672 delegált támogatásának a többségét kell megszereznie a gyűlésen. Ezek között lesz körülbelül 3933 úgynevezett elkötelezett és 739 automatikus küldött – utóbbiakra gyakran „szuperdelegáltként” hivatkoznak.  

A jelöltség megszerzéséhez tehát az elkötelezettek közül körülbelül 1968 támogatását kell megnyernie a jelenleg regnáló elnöknek, ami jelen állás szerint, és számításba véve a legutóbbi előválasztások eredményeit, valószínűleg sikerülni fog neki. 

A küldötteket az egyes államok előválasztásainak eredményei alapján arányosan osztják ki a jelöltek között. Az idén Biden a közel 4 ezer küldött majd 99 százalékának a támogatását szerezte meg. A Demokrata Nemzeti Bizottság szabályai szerint ők a hivatalban lévő elnököt támogatják. 

A tagok rendkívüli ülést hívnának össze a jelölt személyének eldöntéséről. 

A nemzeti bizottság tagjai között számos érdekcsoport képviselője megtalálható: szakszervezeti vezetők és kisebbségi közösségek képviselői, illetve aktivistái. Közülük 75 tagot az elnök nevez ki, míg a többit az adott államban választják.  

A demokrata nemzetgyűlés utáni jelöltállításhoz a jelentkezőknek a bizottság tagjainak egy előre meghatározott minimális számának támogatását kell megszereznie. Ezt egészen pontosan a szabályozó bizottság állapítja meg, az eljárás megkezdése előtt. 

Az eljárás során, csakúgy, mint egy elnökjelölti kampányban, beszédekre, védőbeszédekre majd a jelöltlista szűkítésére kerülhet sor. Ha a bizottság szavazását a választás napjához, azaz november 5-éhez túl közeli napra tűznék ki, akkor virtuális lenne a voksolás.  

Legutóbb 1968-ban volt példa elnökjelölt visszalépésére 

Legutóbb Lyndon B. Johnson volt az az amerikai elnök, aki önszántából lépett vissza, még mielőtt ringbe szállhatott volna a második teljes ciklusának betöltéséért. 

Johnson 1963 novemberében, John F. Kennedy meggyilkolását követően vette át az elnökséget mint hivatali elődjének korábbi alelnöke. Kennedy mandátumának befejezését követően, 1964-ben elsöprő győzelmet aratott, így saját jogán első teljes ciklusát tölthette az elnöki pozícióban.  

Az 1968. január 31-én, a kommunista Észak-Vietnám által megindított Tet-offenzíva komoly kudarccal fenyegetett az amerikai alakulatokra nézve, de végül februárra sikeresen leverték a támadást. A nagy amerikai veszteségek viszont hozzájárultak a háborúellenes hangulat terjedéséhez és a Johnsonnal szembeni kritikák felerősödéséhez. 

Johnson ennek ellenére éppenhogy megnyerte a márciusi demokrata előválasztást. Végül romló egészségügyi állapota, 40 százalék alatt mért elfogadottsága és a külpolitikájával szembeni elégedetlenség miatt március 31-én bejelentette, hogy nem fogadja el a jelöltséget, és nem indul újra az 1968-as elnökválasztásokon. 

Életbe léphet a 25. alkotmánykiegészítés 

Van még egy forgatókönyv, amelyet az Egyesült Államok alkotmányának 25. kiegészítése tesz lehetővé. Ha ezt az alelnök a kabinet többségének támogatásával életbe léptetné, akkor a regnáló elnököt „pozíciójának betöltésére alkalmatlanná” nyilváníthatnák, és ez esetben Kamala Harris venné át az elnöki tisztséget. 

Korábban erre még sohasem volt példa, a kongresszus republikánus képviselői viszont már többször is javasolták a kabinetnek, hogy Biden esetében ne vessék el ezt a lehetőséget sem. 

(Források: Reuters; Ballotpedia; Foreign Policy; Britannica; Britannica; Britannica; AP News) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/AP/Gerald Herbert

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.