Az emelkedő reálbérek miatt a belső fogyasztás idén a gazdasági növekedés fő motorja lehet, mivel a gyors bérdinamika és a lassuló infláció javítja a háztartások jövedelmi helyzetét és kedvezőbbé teszik a gazdasági kilátásokat – véli a Makronóm Intézet elemzője a KSH friss, kedvező kiskereskedelmi adatait értékelve.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves bázison 3,6 százalékkal emelkedett. Az éves alapú növekedéshez elsősorban az élelmiszer-forgalom járult hozzá, itt jelentős, 6,3 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. Számottevő volt a havi bővülés is, 1,5 százalék. A növekedésben a reálbérek emelkedése játszik szerepet, amely a májusban éves alapon közel stagnáló élelmiszer-inflációval együtt jelentős forgalombővülést indukált.
Májusban – éves alapon – nőtt a nem élelmiszer-forgalom is, mégpedig 1,8 százalékkal. Itt ugyanakkor üzlettípusonként jelentősen eltérő folyamatok látszódnak, a gyógyszer, gyógyászati termék vagy a használt cikkek esetében érdemi bővülést mért a KSH, miközben a ruházati cikkek, bútorok, műszaki cikkek forgalma a megelőző évi szintjén vagy annak közelében alakult, a könyveké pedig érdemben elmaradt attól.
A forgalom alakulása itt azt jelzi, hogy a fogyasztói bizalom még mindig nem állt helyre teljes mértékben.
Habár májusban a havi változás csökkenést mutat ezen kategória tekintetében, az üzlettípusok többségében nőtt a forgalom volumene áprilishoz képest.
Visszafogta a kiskereskedelmi forgalmat az üzemanyag-kereskedelem is, itt éves bázison a volumen 0,7, míg havi alapon 2,1 százalékkal csökkent.
A bővülő kiskereskedelmi forgalomnak is köszönhetően a gazdasági növekedés motorja idén a belső fogyasztás lehet. A gyors bérdinamika és a lassuló infláció nyomán emelkedő reálbéreknek köszönhetően javul a háztartások jövedelmi helyzete, miközben a gazdasági kilátások kedvezőbbé válása is segíti az óvatossági motívum oldódását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
