Az emelkedő reálbérek miatt a belső fogyasztás idén a gazdasági növekedés fő motorja lehet, mivel a gyors bérdinamika és a lassuló infláció javítja a háztartások jövedelmi helyzetét és kedvezőbbé teszik a gazdasági kilátásokat – véli a Makronóm Intézet elemzője a KSH friss, kedvező kiskereskedelmi adatait értékelve.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves bázison 3,6 százalékkal emelkedett. Az éves alapú növekedéshez elsősorban az élelmiszer-forgalom járult hozzá, itt jelentős, 6,3 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. Számottevő volt a havi bővülés is, 1,5 százalék. A növekedésben a reálbérek emelkedése játszik szerepet, amely a májusban éves alapon közel stagnáló élelmiszer-inflációval együtt jelentős forgalombővülést indukált.
Májusban – éves alapon – nőtt a nem élelmiszer-forgalom is, mégpedig 1,8 százalékkal. Itt ugyanakkor üzlettípusonként jelentősen eltérő folyamatok látszódnak, a gyógyszer, gyógyászati termék vagy a használt cikkek esetében érdemi bővülést mért a KSH, miközben a ruházati cikkek, bútorok, műszaki cikkek forgalma a megelőző évi szintjén vagy annak közelében alakult, a könyveké pedig érdemben elmaradt attól.
A forgalom alakulása itt azt jelzi, hogy a fogyasztói bizalom még mindig nem állt helyre teljes mértékben.
Habár májusban a havi változás csökkenést mutat ezen kategória tekintetében, az üzlettípusok többségében nőtt a forgalom volumene áprilishoz képest.
Visszafogta a kiskereskedelmi forgalmat az üzemanyag-kereskedelem is, itt éves bázison a volumen 0,7, míg havi alapon 2,1 százalékkal csökkent.
A bővülő kiskereskedelmi forgalomnak is köszönhetően a gazdasági növekedés motorja idén a belső fogyasztás lehet. A gyors bérdinamika és a lassuló infláció nyomán emelkedő reálbéreknek köszönhetően javul a háztartások jövedelmi helyzete, miközben a gazdasági kilátások kedvezőbbé válása is segíti az óvatossági motívum oldódását.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
