Következő mérkőzések 
A Fed nem változtatott a kamaton, de az amerikai infláció kezelése továbbra is kihívást jelent, és a munkaerőpiac feszessége növeli az USA inflációs kockázatait. Így a kamatcsökkentésekre még várni kell, a Fed inflációs célja reálisan csak 2026-ban érhető el – értékeli a Fed szerda esti kamatdöntést a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
Nem okozott meglepetést a Fed a mai kamatdöntésével, a piacok is az 5,25–5,5 százalékos sávban lévő irányadó kamat tartására számítottak. Ugyanakkor a jegybank dolgát leginkább az infláció alakulása nehezíti. Májusban ugyan az amerikai áremelkedési ütem az ottani elemzők által várt 3,4 százalék helyett csak 3,3 lett, miközben havi bázison is stagnáltak az árak, ez az ütem azonban érdemben még mindig magasabb, mint a Fed 2 százalékos inflációs célja.
A pénzromlási ütem kapcsán hónapok óta érdemben 3 százalék felett alakuló adatok érkeznek, ami azt jelzi, hogy
Amerikában a rendkívül szigorú kamatkondíciók ellenére sem sikerült még leküzdeni teljes mértékben az áremelkedést, ami így nem teszi lehetővé a kamatok csökkentését.
És habár a havi ráták most már hónapok óta kedvező irányba mutatnak, a közleményében a Fed is kiemeli, hogy további információkra van szüksége annak érdekében, hogy meg tudja ítélni, tényleg közelít-e a pénzromlás a jegybanki célhoz.
Tovább nehezíti a Fed dolgát, hogy az USA munkaerőpiaca továbbra is erős, májusban ismét a vártnál több nem mezőgazdasági munkahely jött létre, ami a magas gazdasági aktivitás miatt inflációs veszélyt hordoz magában. Ez, kiegészülve az alacsony munkanélküliséggel, a Fed másik céljával, szintén kivárásra sarkallja az amerikai döntéshozókat.
A júniusi kamatdöntéssel párhuzamosan a Fed publikálta legfrissebb előrejelzését is. A jegybank nem módosított a növekedési várakozásain, az idei évre továbbra is 2,1 százalékos bővülést vár, amely jövőre és 2026-ban 2 százalékra csökkenhet. Ezzel szemben a Fed az inflációs prognózist felfelé módosította, ami indokolja a közlemény szigorúbb hangnemét is.
A korábbi 2,4 helyett 2,6 százalékos áremelkedést valószínűsítenek Amerikában, amely 2025-ben 2,3 százalékra lassulhat és csak 2026-ban érheti el a 2 százalékos jegybanki célt.
A befektetők figyelme ugyanakkor most leginkább a dot-plotra irányult, amely megmutatja, hogy a jegybanki döntéshozók hova várják az idei év végére az alapkamatot. A tavalyi év végén még 3 kamatvágást valószínűsítettek, míg most a medián döntéshozó már csak 1-et jelez, 8 jegybankár vár 2 kamatcsökkentést, 7 csupán egyet, míg 4 döntéshozó szerint csak jövőre kezdődhet meg a kamatcsökkentési ciklus.
A két kamatvágás szeptember–decemberi eloszlást valószínűsítene, míg ha csak egy kamatcsökkentés történik, azzal valószínűsíthetően kivárnak az év utolsó üléséig.
A Fed szigorú monetáris politikája úgy a feltörekvő országok, mint az eurózóna számára rossz hírt jelent, mivel a hozamszintek az USA-ban az egész világon irányadóak, a tőkekiáramlás elkerülése érdekében az országoknak fenn kell tartaniuk a saját, szigorúbb kamatkondíciókat és így az Amerikával szembeni kamatkülönbözetet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Susan Walsh
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Bár az Egyesült Államok tényként közölte a találkozó előtt: a G7-ek megállapodásra jutottak abban, hogy a befagyasztott orosz jegybanki vagyont valamilyen formában Ukrajnának olvasztják ki, a megoldás nagyon kompromisszumos és hajmeresztő lett egyben.
Az utóbbi években kibontakozó konfliktus nem csupán két globális gazdasági szuperhatalom közötti versengés, hanem stratégiai jelentőségű küzdelem is a technológiai fölényért és a globális befolyás megszerzéséért.
A háború miatti elégedetlenségre és nyaketekert módon a „valódi orosz hazafiasságra” apellálnak.
Finoman szólva sem tűnik úgy, hogy jó formában van.
És kétszeresét az Európai Unióénak. Várhatóan már az idén el is éri a 2030-ra kitűzött, a megújuló energiával kapcsolatos célokat.
Vajon meddig tudnak ellenállni az Európai Bizottság és az Egyesült Államok nyomásának?
Bár az utóbbi években többen „temették” a magyar és lengyel nép közötti évszázados köteléket, a mindennapok erre rácáfolnak. Olga Lengyel vagy Olka Polka, két Budapesten élő lengyel lány a közösségi médiában is sokat tesz azért, hogy a népek közötti barátság fennmaradjon és még tovább erősödjön. Velük beszélgettünk.
Súlyos viták rázzák meg az Osztrák Néppárt és a helyi Zöldek kormánykoalícióját: akár vége is lehet a kormányzásnak, csakhogy ősszel jön a választás.
