A Fed nem változtatott a kamaton, de az amerikai infláció kezelése továbbra is kihívást jelent, és a munkaerőpiac feszessége növeli az USA inflációs kockázatait. Így a kamatcsökkentésekre még várni kell, a Fed inflációs célja reálisan csak 2026-ban érhető el – értékeli a Fed szerda esti kamatdöntést a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
Nem okozott meglepetést a Fed a mai kamatdöntésével, a piacok is az 5,25–5,5 százalékos sávban lévő irányadó kamat tartására számítottak. Ugyanakkor a jegybank dolgát leginkább az infláció alakulása nehezíti. Májusban ugyan az amerikai áremelkedési ütem az ottani elemzők által várt 3,4 százalék helyett csak 3,3 lett, miközben havi bázison is stagnáltak az árak, ez az ütem azonban érdemben még mindig magasabb, mint a Fed 2 százalékos inflációs célja.
A pénzromlási ütem kapcsán hónapok óta érdemben 3 százalék felett alakuló adatok érkeznek, ami azt jelzi, hogy
Amerikában a rendkívül szigorú kamatkondíciók ellenére sem sikerült még leküzdeni teljes mértékben az áremelkedést, ami így nem teszi lehetővé a kamatok csökkentését.
És habár a havi ráták most már hónapok óta kedvező irányba mutatnak, a közleményében a Fed is kiemeli, hogy további információkra van szüksége annak érdekében, hogy meg tudja ítélni, tényleg közelít-e a pénzromlás a jegybanki célhoz.
Tovább nehezíti a Fed dolgát, hogy az USA munkaerőpiaca továbbra is erős, májusban ismét a vártnál több nem mezőgazdasági munkahely jött létre, ami a magas gazdasági aktivitás miatt inflációs veszélyt hordoz magában. Ez, kiegészülve az alacsony munkanélküliséggel, a Fed másik céljával, szintén kivárásra sarkallja az amerikai döntéshozókat.
A júniusi kamatdöntéssel párhuzamosan a Fed publikálta legfrissebb előrejelzését is. A jegybank nem módosított a növekedési várakozásain, az idei évre továbbra is 2,1 százalékos bővülést vár, amely jövőre és 2026-ban 2 százalékra csökkenhet. Ezzel szemben a Fed az inflációs prognózist felfelé módosította, ami indokolja a közlemény szigorúbb hangnemét is.
A korábbi 2,4 helyett 2,6 százalékos áremelkedést valószínűsítenek Amerikában, amely 2025-ben 2,3 százalékra lassulhat és csak 2026-ban érheti el a 2 százalékos jegybanki célt.
A befektetők figyelme ugyanakkor most leginkább a dot-plotra irányult, amely megmutatja, hogy a jegybanki döntéshozók hova várják az idei év végére az alapkamatot. A tavalyi év végén még 3 kamatvágást valószínűsítettek, míg most a medián döntéshozó már csak 1-et jelez, 8 jegybankár vár 2 kamatcsökkentést, 7 csupán egyet, míg 4 döntéshozó szerint csak jövőre kezdődhet meg a kamatcsökkentési ciklus.
A két kamatvágás szeptember–decemberi eloszlást valószínűsítene, míg ha csak egy kamatcsökkentés történik, azzal valószínűsíthetően kivárnak az év utolsó üléséig.
A Fed szigorú monetáris politikája úgy a feltörekvő országok, mint az eurózóna számára rossz hírt jelent, mivel a hozamszintek az USA-ban az egész világon irányadóak, a tőkekiáramlás elkerülése érdekében az országoknak fenn kell tartaniuk a saját, szigorúbb kamatkondíciókat és így az Amerikával szembeni kamatkülönbözetet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/AP/Susan Walsh
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Kevin Warsh lett az amerikai jegybank új elnöke. A Fed kamatdöntő ülései a forint árfolyamára is erős hatással vannak.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
A finálék technológiai háttere az utóbbi években látványos evolúción ment keresztül.
A nyilatkozó őrnagy szerint az orosz légvédelem olyan lett, mint „egy túl rövid takaró”.
