Oroszország- és Kína-ellenes gazdasági paktumot kötöttek a G7-ek
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/ca03VS_LDFEvyI1174alMun2Y1D7YzQg68Pkg06Y7yY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU3Y2U3YzdkZWJiMzQ1ZmFhZjM0YmI5MzAyYzc4YTY2.jpg)
Mindez azért is érdekes, mert például Kína a világ feldolgozóipari termelésének egyharmadát állítja elő, többet, mint a teljes G7-ek együttvéve – írja az Euractiv.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/ca03VS_LDFEvyI1174alMun2Y1D7YzQg68Pkg06Y7yY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU3Y2U3YzdkZWJiMzQ1ZmFhZjM0YmI5MzAyYzc4YTY2.jpg)
Beérni látszik a keleti nyitás gazdaságpolitikája: a versenyképesség terén az EU-s környezet gyengülése mellett is jó pozícióba helyezik hazánkat az erősödő kínai kötelékek.
Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Budapesten tárgyalt május 10-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Válságok hosszú sorát éltük át az utóbbi években nemzetközi és hazai szinten, ma is jobbára ezek következményeit igyekszik kezelni a gazdaság. Először jött a koronavírus-járvány és annak velejárója, az ellátási láncok szakadozása, majd az orosz–ukrán háború, az elhibázott szankciós politika, aztán az ezekből következő energiaválság, amely az árak elszabadulását okozta. Az erősödő infláció a kamatok emelkedését hozta, mindezt pedig követte Európa súlyos gazdasági gyengélkedése. Ezekre a kihívásokra gyors és hathatós válaszokat kell adnia minden állam gazdaságpolitikájának. Magyarország nemcsak a járvány kapcsán indított aktív támogatási és munkahelymegtartási akciótervet, már jóval korábban, 2010 után elkezdte a keleti nyitás politikáját, amelynek most újabb állomásához érkeztünk el.