Megérkezett a hivatalos válasz: az állam nem drágítja az üzemanyagot a törvénymódosítással
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára tiszta vizet öntött a pohárba.
A légi közlekedés fenntarthatóbb üzemanyagokra történő áttérése igen lassan, sőt vontatottan halad. Ha sikerül is áttörést elérni, a bioüzemanyagok használata több problémát is felvet. A termelésükhöz szükséges földterület az élelmiszertermelés vagy az erdősítés rovására megy.
biomasszából, növényi olajokból, jobb esetben talán mezőgazdasági hulladékból előállított zöld repülőgép-üzemanyagok bevezetése sehol sem tart – állapította meg egy friss tanulmány, amelyet az Institute for Policy Studies (IPS) tett közzé május végén. Az elemző intézet szakértői arra jutottak, hogy a repülők környezetbarát kerozintermékei csak papíron csökkenthetik érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátását, mi több, a minapi amerikai szabályozás, amely jelentősen növelné az SAF-előállítást,
nemhogy mérsékelné, de még fokozhatja is a klímaválságot – figyelmeztetett az említett tanulmány.
Nem létezik nagy mennyiség előállítására jól használható alternatíva a hagyományos kerozinnal szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyagok ma igen-igen távol állnak attól, hogy belátható időn belül helyettesítsék a mai fosszilis társaikat.
„Bár elvben akadnak fenntartható lehetőségek, mégis szkeptikusan kell hozzáállnunk az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos azon állításokhoz, hogy azok idővel helyettesíthetik a kerozinalapú repülőgép-üzemanyagokat” – áll az IPS jelentésében. Chuck Collins, az anyag egyik szerzője szerint ezeket az üzemanyagokat a szükséges mértékben előállítani hatalmas központi támogatásokat igényelne, az ezzel járó áldozatok pedig elfogadhatatlanok lennének, és elvonnák az erőforrásokat a sürgetőbb dekarbonizációs megoldásoktól.
A jelentés ráadásul még karcosabban fogalmaz, hiszen már a címe is egyértelmű: Greenwashing the skies, azaz az Egek „zöldmosása”. Emellett a jelentés vezetői összefoglalója is kimondja, hogy az egész SAF-kérdés a jelenlegi realitásokat figyelembe véve csupán greenwashing a repülési ipar részéről. „Kész varázslat lenne, ha ezt meg lehetne valósítani” – fogalmaznak.
A jelentés apropóját az adja, hogy a Biden-kormányzat a napokban jelentett be egy új SAF-támogatási programot, amelynek keretében célul tűzték, hogy 2030-ra az USA nem kevesebb mint 11,3 milliárd liter fenntartható repülőgép-üzemanyagot állítson elő. Azaz nem kőolajalapú forrásokból, például élelmiszer-hulladékból, fa biomasszából és egyéb alapanyagokból Ennyi elegendő lenne ahhoz, hogy a repülés amerikai kibocsátását 20 százalékkal csökkentsék. Lényeges, hogy világszinten a repülés az összes kibocsátás körülbelül 2 százalékáért felelős. (A jelentés azt is hozzáteszi, hogy jobbára a tehetősebbek repülnek, illetve a nagyobb értékű cikkek esetén jellemző a légi szállítás.)
Az idézett szakértői jelentés szerint ez a fenntartható üzemanyagokra vonatkozó cél az évtized végéig hatalmas, közel 200-szoros termelésnövekedést igényelne a 2022-es szinthez képest, ami már a megfogalmazásakor tarthatatlanná teszi e cél elérését.
Május közepén az amerikai kongresszus további öt évre meghosszabbította a Federal Aviation Administration (FAA, Szövetségi Repülési Hivatal) mandátumát, méghozzá jelentősen nagyobb finanszírozással, és e pluszbüdzsé célja főként a fenntartható repülőgép-üzemanyagok fejlesztése. Továbbá adókedvezmények is elérhetők ezen üzemanyagok előállítására az IRA (az Inflációcsökkentő Törvény) révén.
Számos légitársaság próbálja népszerűsíteni a SAF kerozin használatát a légszennyezés csökkentése érdekében. A Virgin Atlantic például tavaly nagy feltűnést keltett azzal, hogy végrehajtotta az első transzatlanti repülést, kizárólag ilyen üzemanyagokkal.
A világ mindig azt hiszi, hogy valamit nem lehet megcsinálni, amíg meg nem csinálod”
– mondta Sir Richard Branson, a légicég alapítója erről a „történelmi” repülésről. Viszont az SAF használata során még mindig van kibocsátás. Ráadásul a kerozinba keverhető, vagy akár (átalakításokkal) tisztán is használható etanol bioüzemanyagot kukoricából állítják elő. Ami pedig döbbenetes: a friss IPS-jelentés szerint
a Biden-adminisztráció zöldkerozin-termelési céljának eléréséhez 114 millió hektár kukoricára lenne szükség az Egyesült Államokban, ami körülbelül 20 százalékos termőterület-növekedést jelentene a jelenlegihez képest.
És ez még semmi: az Egyesült Királyságban az összes mezőgazdasági terület felét (!) kellene átadni a bioüzemanyag alapját képező kukoricatermelésre a repülési utasszám jelenlegi szintjének fenntartásához. (Már amennyiben a repülőgép-üzemanyagokat 100 százalékban SAF-fel helyettesítenék a brit légi forgalomban.)
Phil Ansell, az Illinois-i Egyetem Center for Sustainable Aviation (Fenntartható Repülési Központ) igazgatója szerint
a légi közlekedési iparnak sokkal komolyabb kihívásokkal kell szembenéznie a dekarbonizáció terén, mint más szektoroknak.
A nagy kereskedelmi repülőgépeket nem lehet akkumulátorokkal felszerelni a súlyuk miatt, miközben más üzemanyagformák, például a hidrogén fejlesztése is bonyolult.
„Alábecsülik azt, hogy mekkora az energiaprobléma a légi közlekedésben. Még sok évre vagyunk a nulla szennyezésű repülésektől” – mondja. Majd hozzáteszi: az is igaz, hogy a légiipar lassan veszi fel a ritmust:
Most, elkésve próbálunk kapkodva megoldásokat találni, de rájövünk, hogy ez sokkal nehezebb, mint gondoltuk. Egyszerűen későn kezdtünk hozzá. A fenntarthatóság terén a sötét középkorban járunk, összehasonlítva más szektorokkal.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.