Norvégia legészakibb területén egy polgármesternek egészen meghökkentő ötlete támadt: 26 órás napokat szeretne, remélve, hogy ezzel felkelti az érdeklődést az egyébként lassan elnéptelenedő régió iránt, és a rengeteg szabadidővel csábító indokot kínál a letelepedésre. A gyakorlati kivitelezésen persze még nem tűnődött el – és nem is fog.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Norvégia legészakibb megyéje, Finnmark hirtelen felkerült a térképre abszurd ötletével: Wenche Pedersen, Vadsø polgármestere jegyzi a hivatalos beadványt, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze a 26 órás nap bevezetését. Túl azon, hogy a bizottság nem illetékes az időzónák megváltoztatásában, a város első embere nyilván PR-fogásnak szánta a gondolatot, „mindegy miért, csak beszéljenek rólunk” alapon.
Finnmark Norvégia legészakibb területe, és bár kiterjedésében nagyobb, mint Dánia, lakossága mindössze 70 ezer fő körül van. Vadsø mint székhely is folyamatosan az elnéptelenedéssel küzd: mára csak mintegy ötezren lakják a települést. A polgármester akciója tehát inkább kétségbeesett próbálkozásnak tekinthető a turizmus és a letelepedés fellendítésére, semmint komolyan vehető ötletnek.
Pedersen maga is elismeri, hogy a régió nem tartozik a norvégok kedvenc helyei közé. Ennek egyébként történelmi hagyományai vannak: az 1833-ban alapított város korabeli viszonyokhoz képest akkor volt a legsűrűbben lakott, amikor a 19 század közepén az éhínség elől Svédországból és Finnországból migránsok tömegei érkeztek határain belülre. Több család a mai napig beszéli a finn nyelvet.
A polgármester elmondta: a 26 órás nap ötletének méltó keretet adtak a MOREtime elnevezésű projekttel. Céljuk, hogy bemutassák és népszerűsítsék a régióra jellemző életformát, ahol mindenkinek mindenre van ideje.
Nem futunk buszok vagy vonatok után. Nem utazunk órákig a munkába. Szerencsések vagyunk, hogy Norvégia azon részén élhetünk, ahol sok idő jut a családra, a barátokra, a közösségre. Szeretjük ezt az életmódot, és úgy gondoljuk, hogy mindenkinek ki kellene próbálnia – különösen a kisgyermekes családoknak”
– mondta Pedersen, aki az új időszámítás iránti kérelmével éppen az egyébként is sok szabadidőt próbálná még jobban kibővíteni.
A beadvány persze több sebből vérzik. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak (igaz, a közös gazdasági terület része), így az Európai Bizottságnak benyújtott kérelem nem csak amiatt okafogyott, mert a testület egyébként sem jogosult időzónák kijelölésére. A polgármester maga is poénra vette a dolgot. Amikor megkérdezték tőle, hogyan képzeli el a napi plusz két órát a gyakorlatban, kissé zavartan ennyit mondott: „Nem hinném, hogy a bizottság beleegyezne, így még nem nagyon foglalkoztunk ilyen részletkérdésekkel”.
Kapcsolódó:
Fotó: Északi fény Norvégiában.
MTI/EPA/Martial Trezzini
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
