A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián.
A magyar ESG találkozási pont címmel rendeztek konferenciát Budapesten április 18-án. A szakmai találkozó elsődleges célja az volt, hogy a vállalkozások képviselői hiteles szakmai információkat és gyakorlati útmutatást kapjanak a magyar ESG-ökoszisztéma legrelevánsabb szereplőitől.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immár jogszabályi szintre emelt. A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG-törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott, létrehozva ezzel a nemzeti ESG-keretrendszert, amelynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja.
Az MBH Makronóm Makroverzum nyitó előadásán Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatásiállamtitkára kiemelte: az uniós szabályozással párhuzamosan haladó hazai törvényalkotási folyamatban kiemelt fontosságú az ESG-törvény hatályának fokozatos kiterjesztése. Célunk, hogy a szabályozás erősítse a magyar vállalkozások versenyképességét és elősegítse a megfelelő üzleti környezet kialakítását. A vállalatoknak olyan fenntarthatósági szempontrendszereket kell figyelembe venniük, amelyekről átlátható beszámolási kötelezettséggel is tartoznak majd. A magyar ESG-szabályozás struktúrájában hasonlít a Németország által 2021-ben bevezetett beszállítói törvényre, amely már nemcsak a vállalatokat, de azok beszállítóit is adatszolgáltatásra kötelezi.
Az államtitkár elmondta: az EU-s szabályozásnak megfelelően Magyarországon is fokozatosan bővítik azon vállalatok körét, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak majd – ezzel párhuzamosan pedig újabb, az egységesített és bürokráciamentes adatszolgáltatást könnyítő, a koherens, életszerű és átlátható jogi szabályozás elveit figyelembe vevő kiegészítésekkel látják el a kerettörvényt. „Legfontosabb célunk, hogy az ESG-törvénnyel valódi társadalmi és környezeti hasznot eredményező üzleti környezetet tudjunk létrehozni” – mondta Túri Anikó.
A jogszabály hatálya első körben az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató, illetve nettó 20 milliárd forint nettó árbevételt elérő vállalatokra vonatkozik. Ez jövőre már a 250 fő feletti cégekre is kiterjed, a folyamat pedig 2026-ban ismét bővíti az ESG-jelentésre kötelezettek körét, vagyis a nagyvállalatoktól a beszállítókig mindenkire érvényes lesz a törvény. Az államtitkár külön kiemelte a hazai ESG-piac újonnan megjelenő szereplőit: az ESG-tanácsadóknak, a -tanúsítóknak, a -minősítőknek és a -szoftvereket forgalmazó vállalatoknak kötelező akkreditáción kell majd átesniük ahhoz, hogy a munkájukat elkezdhessék.
Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a fenntartható jövő finanszírozása kapcsán kifejtette: az MBH Csoport elkötelezett a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható fejlődés iránt. Az elmúlt évek során a hitelintézet már jó néhány mérföldkövet elért a fenntarthatóság felé tartó úton, közzétette fenntarthatósági jelentéseit, csatlakozott az MBH Zöld Otthon programjához és az ENSZ felelős banki irányelveihez, létrehozta az MBH Erdő programot, illetve megalkotta a Fenntartható Jövő Bankja komplex ESG-stratégiát. Mint mondta, az ügyfeleik körében egyre nagyobb teret nyernek a zöldtermékek, így az MBH elkötelezetten segíti a zöldberuházások megvalósítását. Ennek részeként nemrég megújította és kibővítette az ESG-szempontú befektetési termékpalettáját, ezzel is támogatva a hazai és a globális klímacélok elérését.
A Makronóm Intézet több éven át tartó munkájának eredménye az a Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos mutatott be hivatalosan a konferencián. A HNI nem titkoltan a jóllét fenntartható növekedésének mérésére szolgál: György László szerint a GDP és összetevői ugyan meg tudják mérni, hogy mennyit termel és fogyaszt egy társadalom, ám nem veszi számításba az olyan területeket (például a környezeti és a demográfiai fenntarthatósági nézőpontokat), amelyek segítségével sokkal pontosabb képet lehet alkotni egy gazdaság valós állapotáról és várható fejlődéséről.
A HNI valamennyi lényeges fenntarthatósági szempontot elemzi, így hat alappillér – a gazdasági, a pénzügyi, a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi és a demográfiai fenntarthatóság – vizsgálata révén készít adatalapú mutatót a jólét fenntartható növekedéséről.
Az index vizsgálatakor az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is jelentősen számít. Magyarország az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta fel 2005 és 2021 között, ezzel a globális rangsorban a 29. helyre lépett előre. György László elmondta: a Makronóm Intézet egy olyan mérőszámot hozott létre az adatalapú változókból, amely egyfelől a legrelevánsabb információk alapján tudja mérni a nemzetállamok gazdasági jóllétét, másfelől képes visszaigazolást adni a mindenkori kormánynak a gazdaságpolitikája eredményeiről.
A konferencián debütált az az új weboldal is (hni.hu), amely már a Harmonikus Növekedési Index alapján részletesen ábrázolja az egyes országok fenntartható jóllétének növekedési pályáját, illetve a mindenkori aktuális rangsort.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Makronóm
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
A nagyberuházások, így a CATL, a BMW és a BYD fokozatos felfutása a második fél évtől élénkítheti a foglalkoztatást és csökkentheti a munkanélküliséget.
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben csökkent a gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
„Ahogy korábban jeleztem, nem költözöm be a Karmelita Palotába” – írta bejegyzésében a kormányfő.
