Egyre népszerűbbek, de senki sem bánná, ha olcsóbbak lennének – mutatjuk!

A világon már több mint 40 millió elektromos jármű (angol rövidítéssel: EV, electric vehicle) rója az utakat a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint. Tavaly ezek közül majdnem 14 milliót helyeztek forgalomba – ami 35 százalékkal több, mint a 2022-es eladások –, és az idén ez a szám még tovább nő: várhatóan eléri a 17 milliót is. Ez utóbbit támasztja alá, hogy 2024 első negyedévében máris 25 százalékkal több EV talált gazdára, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Az adatok szerint 2023-ban 3,2 millió elektromos járművet helyeztek forgalomba az öreg kontinensen – ez majdnem 20 százalékos növekedés 2022-höz képest. 

Az EV-k elterjedése felpörgeti a zöldátállást

A nemzetközi szervezet jelezte, hogyha folytatódnak ezek a tendenciák és minden állam betartja az általa ígért klíma- és energiapolitikát, akkor 2030-ra a globális napi kőolajigény 6 millió hordóval, 2035-re pedig 11 millióval csökkenhet, igaz, jelenleg 100 millió körüli a világ napi kőolajigénye. 

Az eladások természetesen kontinensenként és országonként változók, és ez jó darabig így lesz. Míg Kínában az előrejelzések szerint az autóeladások majdnem felét az EV-k fogják kitenni már idén is, addig az Egyesült Államokban csak 9-ből 1 (bő 10 százalék), míg az Európai Unióban 4 eladásból 1 esetén várható, hogy ilyet vesznek.  

Az európai piacon is Kína dominál

A nagy eltérések egyik fő oka, hogy Kína sokkal olcsóbban állít elő ilyen járműveket, mint versenytársai. Az ázsiai országban tavaly eladott elektromos autók kétharmada kedvezőbb áron kelt el, mint a hagyományos, belső égésű motorral működő alternatíváik, amelyekhez az Egyesült Államokban és Európában továbbra is jóval olcsóbban lehet hozzájutni. Peking a kivitelben is élen jár: 2023-ban 4 milliónál is több autót exportált globálisan – az elsődleges piac Európa volt –, és ezek közül körülbelül 1,2 millió volt elektromos.  

Egy európai autógyárban készült EV esetében önmagában az energiatároló rendszer előállítása meghaladhatja a 15 ezer eurót (majdnem 6 millió forint). 

Ezen nem segít a szűk árrés, az energiatárolók gyártásához szükséges fémek árának volatilitása, a magas infláció és az állami vagy uniós szintű kedvezmények hiányosságai. Mindezek ellenére a kereslet magas marad, de azt lehetne fokozni megfelelő intézkedések és a szükséges infrastruktúra kiépítésével. Az utóbbi esetében például az unióban a következő évtizedre becsült EV-eladási számok mellett 2035-ig hatszorosára kellene növelni a nyilvános töltési lehetőségek számát, mert habár sok töltőállomás áll rendelkezésre, ezek 70 százaléka Németország, Hollandia és Franciaország területén található. 

Az idén tehát az elektromos gépkocsikon keresztül mindenképpen meglesz a lehetőség, hogy egy újabb lépést tegyünk a klímacélok elérése felé. Az viszont, hogy mennyiért tudjuk megvásárolni ezeket és milyen infrastruktúra áll majd a rendelkezésünkre, meghatározó lesz abban, hogy milyen ütemben terjednek el az elektromos járművek a fejlett országokban, illetve világszerte. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Tesla Motors

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.