A humanoid gépek piaca és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése következtében hamar a robotok világában találhatjuk magunkat. 2035-re a 38 milliárd dollárt is elérheti a humanoidrobot-piac értéke, ami a korábbi becslés több mint hatszorosa.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A humanoid robotok világpiaca az előrejelzések szerint nagyobb lesz, mint amire a Goldman Sachs Research egy évvel ezelőtt számított. Ennek oka a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének gyorsulása, és az, hogy az ágazatba történő beruházások a vártnál nagyobb tempóban haladnak.
E gépek teljes piaca az előrejelzések szerint 2035-re eléri a 38 milliárd dollárt, ami több mint hatszorosa a korábbi 6 milliárdos prognózisnak.
A Goldman Sachs becslései szerint a robotszállítások a négyszeresére, 1,4 millió darabra nőhetnek ugyanezen időszak alatt, az anyagköltségek 40 százalékos csökkenése esetén pedig a profithoz vezető út sokkal gyorsabb.
A mesterséges intelligencia fejlődése a tendencia fő mozgatórugója: az olyan előrelépések, mint a robotizált nagy nyelvi modellek (LLM) aváltozás egyik fő okai. A Goldman Sachs Research rámutat, hogy jelentős innováció történt a végponttól végpontig terjedő MI terén, amelynek révén az egyes kész termékek képesek önmagukat betanítani, így nincs szükség arra, hogy egy mérnök mindent kézzel beléjük kódoljon. Ez gyorsítja a robotok fejlesztését, lehetővé téve, hogy ezek az eszközök több feladatot végezzenek el, és gyorsabban alkalmazkodjanak az új helyzetekhez (például a gyárakon kívüli munkavégzéshez).
A robotok alkatrészei – a fogaskerekektől az egyéb működtető elemekig – is kevesebbe kerülhetnek, mint korábban várták, ami gyorsítja a forgalomba hozatalt. A humanoid gépek gyártási költségei már csökkentek is: a tavalyi becsült 50 ezer (az alsóbb kategóriás modellek esetében), ill. 250 ezer dollár (a legmodernebb változatok esetén) közötti egységenkénti költségről lekerültek a 30 ezer és 150 ezer dollár közötti tartományba. A korábbi, évi 15–20 százalékkal szemben a kiadások 40 százalékkal mérséklődtek. Ez főként azért van így, mert ma már olcsóbb alkatrészek állnak rendelkezésre, az ellátási láncban is több a lehetőség, emellett javultak a formatervezési és gyártási technikák, ami pedig a korábbi becsléshez képest egy évvel felgyorsíthatja a gyári-, és két–négy évvel a fogyasztói alkalmazások ütemezését.
Földrajzilag úgy tűnik, hogy egyetlen ország vagy régió sem teljesen domináns ebben a feltörekvő ágazatban. Néhány nyugati vállalat büszkélkedheta legfejlettebb MI-szoftvermodellekkel, míg Ázsia valószínűleg a humanoid alkatrészek gyártási központja lesz a széles ellátásilánc-bázisa és az alacsonyabb gyártási költségek miatt. A másik ok, amiért a Goldman Sachs optimistább az ágazatot illetően az az, hogy több szereplő fordít erőforrásokat a humanoidokra. A kínai kormány „robotalapot” indított a kutatás-fejlesztés támogatására, a tőzsdén jegyzett alkatrészgyártók pedig munkaerőt toboroznak, és tőkét invesztálnak a kapcsolódó területekbe.
A humanoid robotok hardverének a nagy része már elérhető, vagy legalábbis közel áll az alkalmazhatósághoz. A Goldman Sachs szerint az olyan komponensek, mint a kamerák, a motorok, az erőérzékelők, a mozgáshoz szükséges sebességváltók és az energiatároló rendszerek többnyire már készen állnak a kereskedelmi felhasználásra.
Csakhogy még mindig jelentős leküzdendő nehézségek vannak a mesterséges intelligencia és a robotok manipulációjában, illetve az ezek interakcióját vezérlő szoftverek fejlesztésében. Bár az amerikai befektetőház szerint a tömeggyártású, általános célú emberformájú gépek előtt álló akadályok előbb-utóbb meghaladhatók lesznek, e robotok hosszú életképessége még nem bizonyított.
A szakértők a rendelkezésre álló technológiákat felhasználó humanoid robotok iránt jelentős keresletet várnak a strukturált környezetben, például a gyártásban. Ilyen terület lehetaz elektromos járművek összeszerelése és az alkatrészek válogatása. Az iparági kutatások szerint Kínában a gyártás mintegy 70 százalékát már ma is gépek és automatizált rendszerek végzik, míg csupán 20 százalékát a kézi munkaerő és 10-eta menedzsment. Mivel a humanoidok rugalmasak, és képesek alkalmazkodni az összetett munkafolyamatokhoz, ezzel növelhetik az ipari automatizálás piacát.
Különösen jól használhatók ezek a veszélyes, piszkos és unalmas munkaterületeken, így például a bányászatban, a katasztrófaelhárításban, az atomreaktorok karbantartásában és a vegyipari gyártásban prognosztizálnak irántuk potenciális keresletet. A vásárlók hajlandók lehetnek magasabb árat fizetni azokért a robotokért, amelyek olyan veszélyes munkákat tudnak elvégezni, amelyeket az emberek nem szívesen vállalnak. Ráadásul olyan ágazatokban is bevethetők, ahol nincs elég dolgozó.
Feltételezve az autógyártás és az előbb felsorolt veszélyes tevékenységek esetében az 5–15 százalékos munkaerő-helyettesítési arányt, a humanoid robotok iránti kereslet globálisan elérheti az 1,1–3,5 millió darabot. A legjobb befektetési lehetőségek pedig jelenleg az alkatrészgyártókban rejlenek.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Franck Robichon
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
