Ennél is borúsabb a kép a digitális területen:
a kiképző létesítmények és a laktanyák zömében még wifi sincs, ahol van, ott a katonáknak fizetniük kell a használatért.
Kínos epizód volt az is, amikor egy 2023-as NATO-gyakorlaton a német résztvevők 1980-as évekbeli, minden titkosítási funkciót nélkülöző rádiókat használtak, amelyekkel egyáltalán nem tudtak kommunikálni saját szövetségeseikkel – azok ugyanis múzeumokban láttak ilyesmit, a valóságban még nem. És lehet fokozni: a jelentés megemlíti azt is, hogy
a hadseregben az orvosi feljegyzéseket és információkat a mai napig teljes egészében papíron tárolják, ami súlyos kérdéseket vet fel egy esetleges háborúban a csatatéri ellátás hatékonyságát illetően.
Értelmezhetetlen, hogy a Zeitenwende meghirdetése után két esztendővel a német hadseregben még mindig kőkorszaki állapotok uralkodnak. Pedig Németország egy évtizednyi szájhúzogatás után végre beadta a derekát, és elérte a NATO által ajánlott, GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetést, a 100 milliárd eurós kölcsön pedig még a fegyverimport összegén túl is lehetőséget teremtett volna a haderő minimális gatyába rázására. Bár Scholz kancellár folyamatosan hosszú távú tervekről beszél, az örökké civakodó kormánykoalíció pedig totálisan csődöt mondott a rendkívül súlyos gazdasági problémák hatékony kezelésében, valaminek meg kellett volna már moccannia, hogy a Bundeswehr elkezdje levakarni magáról az „Európa legkínosabb hadserege” matricát.
Ember sincs
A biztos a digitális és kommunikációs problémák mellett a toborzást és az infrastruktúrát említette a Bundeswehr két legnagyobb kihívásaként. A probléma nem kicsi: a 181 ezres létszám mellett (ebbe az óriási bürokratikus rendszer kiszolgálói is beleértendők) 20 ezer betöltetlen pozícióra várják a jelentkezőket a német hadseregben – hiába, mert nem akarnak felbukkanni. Egy felmérés szerint a fő célcsoport, a 16 és 29 év közötti korosztály tagjait a legkevésbé sem érdekli a katonai hivatás, és ehhez még a háború sem kellett, a hajlandósági arány ugyanis már a 2020 és 2022 közötti időszakban meredeken zuhant: férfiak esetében 28-ról 19 százalékra, a nőknél 13-ról 6 százalékra.