Negyven évvel ezelőtti rádiótechnika, faxon továbbított minősített információk, fizetős wi-fi a penészes laktanyákban, lerohadó rendszerek. Kijött a legújabb jelentés a Bundeswehr állapotáról, nincs benne sok köszönet.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Ahhoz képest, hogy Olaf Scholz mekkora vehemenciával vetette bele magát az ukrán segélyezési programba, és hogy Németország az USA után Kijev legnagyobb fegyverszállítója lett, a saját hadseregén belüli aggasztó és kellemetlen állapotokat nem sikerült kezelnie. Pedig lett volna lehetősége. A kancellár közvetlenül a háború kitörése után, 2022 elején hirdette meg a híres Zeitenwendét, azaz a nagy fordulatot, amellyel egyrészt szakított Berlin hagyományosan antimilitarista politikájával, másrészt a Bundeswehrnek, mint Európa legütőképesebb hadseregének ígéretét vetítette előre.
Az antimilitarista vonal egyre markánsabban vastagodik, ami azonban a német hadsereget illeti, az eddigi eredmények egyenesen elkeserítőek. Tavaly márciusban ismerte meg a világ a német hadseregért felelős parlamenti biztos, Eva Högl nevét. A politikus bombát robbantott azzal, hogy rámutatott: a 100 milliárdos haderőfejlesztési alapból a háború egy éve alatt a Bundeswehrre egy centet sem költöttek, így az időben már régen megrekedt nemzeti hadsereg felszereltségi, logisztikai, feltöltöttségi és fegyverzeti állapota egyaránt a szánalmas kategóriába sorolható.
Eva Högl az idén is elkészítette jelentését, amely tartalmilag nem sokban különbözik a tavalyitól. Hogy a helyzet még súlyosabb legyen, a minap kirobbant lehallgatási botrány kapcsán a kommunikációs biztonsági rendszerek kérdése is előtérbe került. Nos, mint kiderült, azok gyakorlatilag nem léteznek.
Ezt is ajánljuk a témában
A német kormány a 100 milliárd eurós haderőfejlesztési extra büdzséből eddig semmit nem áldozott arra, hogy a romjaiban heverő Bundeswehrt gatyába rázza.
Högl nem kertelt, amikor kimondta: a német fegyveres erők digitális és kommunikációs rendszerei siralmas állapotban vannak. Jelentésében ismét felhívta a figyelmet az azonnali, gigantikus beruházások fontosságára, odaszúrva a volt védelmi minisztereknek (köztük Ursula von der Leyennek, aki szintén az elfekvőnek becézett német védelmi minisztériumból ugrott át Brüsszelbe), amiért hagyták, hogy idáig fajuljanak a dolgok.
A 175 oldalas jelentésből kiderül, hogy a laktanyák állapota szinte semmit nem változott a tavalyihoz képest: a lerohadt létesítmények penészesek, alapvető dolgok hiányoznak belőlük, és gyakorlatilag semmiben nem felelnek meg a 21. századi kívánalmaknak.
Ennél is borúsabb a kép a digitális területen:
a kiképző létesítmények és a laktanyák zömében még wifi sincs, ahol van, ott a katonáknak fizetniük kell a használatért.
Kínos epizód volt az is, amikor egy 2023-as NATO-gyakorlaton a német résztvevők 1980-as évekbeli, minden titkosítási funkciót nélkülöző rádiókat használtak, amelyekkel egyáltalán nem tudtak kommunikálni saját szövetségeseikkel – azok ugyanis múzeumokban láttak ilyesmit, a valóságban még nem. És lehet fokozni: a jelentés megemlíti azt is, hogy
a hadseregben az orvosi feljegyzéseket és információkat a mai napig teljes egészében papíron tárolják, ami súlyos kérdéseket vet fel egy esetleges háborúban a csatatéri ellátás hatékonyságát illetően.
Értelmezhetetlen, hogy a Zeitenwende meghirdetése után két esztendővel a német hadseregben még mindig kőkorszaki állapotok uralkodnak. Pedig Németország egy évtizednyi szájhúzogatás után végre beadta a derekát, és elérte a NATO által ajánlott, GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetést, a 100 milliárd eurós kölcsön pedig még a fegyverimport összegén túl is lehetőséget teremtett volna a haderő minimális gatyába rázására. Bár Scholz kancellár folyamatosan hosszú távú tervekről beszél, az örökké civakodó kormánykoalíció pedig totálisan csődöt mondott a rendkívül súlyos gazdasági problémák hatékony kezelésében, valaminek meg kellett volna már moccannia, hogy a Bundeswehr elkezdje levakarni magáról az „Európa legkínosabb hadserege” matricát.
A biztos a digitális és kommunikációs problémák mellett a toborzást és az infrastruktúrát említette a Bundeswehr két legnagyobb kihívásaként. A probléma nem kicsi: a 181 ezres létszám mellett (ebbe az óriási bürokratikus rendszer kiszolgálói is beleértendők) 20 ezer betöltetlen pozícióra várják a jelentkezőket a német hadseregben – hiába, mert nem akarnak felbukkanni. Egy felmérés szerint a fő célcsoport, a 16 és 29 év közötti korosztály tagjait a legkevésbé sem érdekli a katonai hivatás, és ehhez még a háború sem kellett, a hajlandósági arány ugyanis már a 2020 és 2022 közötti időszakban meredeken zuhant: férfiak esetében 28-ról 19 százalékra, a nőknél 13-ról 6 százalékra.
Ezt is ajánljuk a témában
Németország újraépítené hadseregét az orosz agresszió árnyékában – ehhez képest csökken a seregbe jelentkezők száma.
A jelentés ismertetésével szinte egy időben szólalt meg a Bundeswehr katonai szakszervezetének elnöke, aki szintén a lesújtó állapotokról beszélt. André Wüstner ezredes szerint a hadsereg modernizálására tett erőfeszítések eddig nem jártak eredménnyel. „Súlyos problémáink vannak a fegyveres erők minden területén” – mondta, hangsúlyozva:
a helyzet annyira aggasztó, hogy a Bundeswehr jelenleg egyetlen dandárt sem tudna kiállítani, amely képes lenne hatékonyan harcolni egy háborús helyzetben.
Az ezredes szintén az azonnali és tetemes befektetések elindítását szorgalmazta, hozzátéve, hogy az idei esztendőben kulcsfontosságú változásoknak kell végre bekövetkeznie.
A pénzkérdés változatlanul óriási probléma: a Bundeswehrt annyira elhanyagolták az elmúlt évtizedekben (gyakorlatilag a vasfüggöny lebontása óta), hogy a GDP-arányos védelmi büdzsé-növelés és a 100 milliárdos hitel is kevésnek tűnik a hatékony és gyors fejlesztéshez. A hiányt súlyosbítja, hogy a hadsereg bürokratikus rendszere a végletekig lelassítja a folyamatot, így a még meglévő összegeket sem tudják hatékony amortizációlassításra fordítani. A Högl-jelentés szerint csak az infrastruktúra területén 7000 különböző projektbe mintegy 50 milliárd eurót kellene sürgősen beletolni, ám a bürokratikus gépezet mindössze évi 1,3 milliárd eurónyi fejlesztést képes kezelni. Boris Pistorius német védelmi miniszter hivatalba lépése után kijelentette: egyik legfontosabb feladatának tekinti a bürokrácia felszámolását. A jelek szerint eddig nem birkózott meg a saját magára kiosztott munkával.
Továbbra is kérdéses, mi fog történni 2027-ben, amikor elfogy a 100 milliárdos haderőfejlesztési alapból a pénz. A jelenlegi vezetés (Lindner pénzügyminiszterrel az élen) hallani sem akar újabb adósságcsomagról, Pistorius tehát már most elkezdett egyezkedni a kormánykoalíción belül a költségvetési átcsoportosításokról. Legjobb esetben is süket fülekre talált: egyetlen tárca sem hajlandó belemenni saját programjának büdzsécsökkentésébe: a zöldek ragaszkodnak energiaátállási terveikhez, a szabaddemokraták pedig egy centet sem hajlandóak átengedni a szociális elképzeléseikre ígért összegekből.
Nehéz időszak elé néz a védelmi miniszter.
***
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Közel egy évvel a háború kitörése után nem sok minden látszódik a beígért, óriási haderőfejlesztésből. A Bundeswehr egy helyben toporog.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
