A virtuális valóságról sokat hallottunk már, a hasonló technológiájú kiterjesztett valóságról kevesebbet, pedig már itt van a mindennapjainkban. Érdemes górcső alá venni a gazdasági és társadalmi hatásait.
Egy jelentős technológiai fellendülés kellős közepén vagyunk: mire hozzászokunk az aktuális lehetőségekhez, addigra újabb technológiákat dobnak a piacra. A virtuális valóság ma már nem ismeretlen a nagyközönség előtt, például számos városi programban ki lehet próbálni, és a médiában is gyakran esik szó róla. A kiterjesztett valóság (AR) azonban még nincs benne ennyire a köztudatban. A technológia piaci méretét 2024-ben 42,48 milliárd dollárra becsülik, és várhatóan 2029-re eléri a 248,38 milliárd dollárt, 42,36 százalékos átlagos éves növekedési ráta mellett. Ez azt jelenti, hogy az ígéretes technológiák közül az AR-é az egyik legdinamikusabban fejlődő globális piac.
Virtuális valóságba akkor kerülünk, amikor felvesszük az ehhez tervezett VR-szemüveget. Sétálhatunk egy virtuális erdőben, ahol dinoszauruszok vesznek körbe minket, és virtuális kezünkkel akár meg is simogathatjuk őket. Tehát, mint a nevéből is leszűrhető, használatával egy új világba csöppenünk. A kiterjesztett valóság ezzel szemben kettő az egyben technológia. Az AR-nél a szemüveg átlátszó üvegére vetül az információ, azaz a valós környezet digitális elemekkel bővül. A szemüvegen keresztül tehát látjuk mindazt, ami körülvesz minket, emellett információt társíthatunk a külvilág tárgyaihoz, vagy akár böngészhetünk úgy a neten, hogy nem vesszük le a szemünket arról, amit éppen nézünk.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Régi sebeket téptek fel.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
A Makronóm Intézet szerint a keleti nyitás sikere ilyen módon segítheti hazánk 2025-re kitűzött, az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben meghatározott 3–6 százalékos gazdasági növekedési céljának elérését is.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
