Az amerikai döntéshozók már-már úgy gondolhatták, hogy a Huawei Technologies elleni washingtoni szankciók javarészt kiütötték a vállalatot a piaci versenyből. Erre azonban rácáfolt a kínai óriáscég tavaly augusztusi visszatérése az okostelefonok piacára egy az Apple iPhone-jával versenyképes 5G-modellel.
Várhatóan az idén a Huawei megerősíti, hogy teljes mértékben számolni kell vele az okostelefonok, okoseszközök és távközlési berendezések globális piacán. A japán Nikkei lap szerint ez jó pillanat lenne arra, hogy Washington felismerje, a Huawei elleni további szankcióknak csak csökkenő hozadéka lesz, és inkább keresnie kellene a lehetőségeket az amerikai technológiai háború stratégiájának újrakalibrálására.
Az elemzők előrejelzése szerint a Huawei az idén akár 100 millió telefont is értékesíthet. Ez még mindig jócskán lemaradna az Apple és a Samsung Electronics, vagy a saját 2019-es rekordeladásai mögött, amikor 240,6 millió telefont tudtak eladni, de jelentős fellendülés a 2022-ben értékesített 30,5 millióhoz képest. Ezzel a Huawei újra az öt legnagyobb globális telefonmárka közé kerülne.
Furcsa módon az ázsiaicég eredeti fókuszpontja, a telekommunikációs berendezésekkel foglalkozó üzletága csekély globális piaci részesedési veszteséggel megúszta az USA által 2019 óta alkalmazott piaci nyomást. Mint ismert, a világ számos országában hívták fel a figyelmet a vállalatra, mondván nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A támadás kivédése nagyrészt a Huawei vezető szerepének köszönhető, mégpedig az otthoni 5G-hálózatok kiépítésénél. A vállalat hatalmas kínai piaca ellensúlyozta az olyan piacok elvesztését, ahol az Egyesült Államok sikeresen lobbizott a hatóságoknál, mint például Ausztráliában.
A távközlési berendezések üzletágát sikerült stabilan tartaniuk, fellendültek a telefonértékesítések és megjelentek olyan új üzletágak is, mint az autóipari rendszerek.
Tavaly a Huawei bevételei 9 százalékkal, több mint 700 milliárd jüanra (97,7 milliárd dollárra) emelkedtek, és visszatértek a 2020-as év szintjére.
A cég sikere azt mutatja meg, hogy a kínai vállalatok sikerrel találták meg a módját annak, miképp tudnák felpörgetni a fejlett félvezetők nagyszabású gyártását, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok próbálja korlátozni az iparág fejlődését.
A Huawei új okostelefonjába, a Mate 60 Pro modellbe beépített mikrochipek ráadásul azt bizonyítják, hogy Kína vezető chipgyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC) képes fejlett chipek előállítására. Persze kérdéses, hogy a vállalat képes lesz-e teljesíteni a Huawei várhatóan fokozott igényét, hiszen a saját célkitűzései szerint az idén legalább 60 millió ilyen telefonmodellt értékesítene.
A telefoneladások fellendülése előkészíti a terepet a Huawei saját fejlesztésű operációs rendszere, a HarmonyOS számára, amely fenyegetheti az Apple iOS-t, Kína második leggyakrabban használt operációs rendszerének pozícióját. Természetesen a piacvezető ezen a téren továbbra is a Google Androidja.
Az operációs rendszer legújabb verzióját, a HarmonyOS Nextet a múlt hónapban osztották meg a fejlesztőkkel. Mivel a kínai szisztéma teljes független az Androidtól, így a mobilos alkalmazásfejlesztőknek új verziókat kell készíteniük a termékeikből, hogy biztosítsák a kompatibilitást a HarmonyOS-eszközökkel. Eddig több mint 200 népszerű kínai applikációt kínálnak a HarmonyOS-verziókhoz. Jelenleg a kínai operációs rendszert mintegy 800 millió eszközön használják, beleértve a táblagépeket és a laptopokat. Ennek további lökést adhat, ha a HarmonyOS-t átveszik az ottani kormányhivatalok és állami tulajdonú vállalatok. Paradox, hogy minél szigorúbb amerikai szankciókkal néz majd szembe Kína, ez a folyamat annál inkább felgyorsulhat.
Ha a legtöbb kínai készülék hazai gyártású operációs rendszeren kezd működni, és az ország félvezető-ellátási lánca is önellátóvá válik, úgy csökken majd Washington technológiai eszköztára a korlátozásokra.
A japán portál szerint alapvető tény, hogy
a büntetőintézkedéseknek csak korlátozott a hatékonyságuk a mai, szorosan integrált gazdaságok világában.
Emellett az Egyesült Államok exportellenőrzésének fokozódó jellege kiskapukat hagyott a Huawei számára, hogy a készleteit felhalmozza és rákészüljön ezekre a szankciókra. Ráadásul a több évtizedes integráció lehetővé tette Kínának, hogy elegendő tehetséget és szakértelmet gyűjtsön össze egy önálló technológiai képesség felépítéséhez.
A japánok nagy jelentőséget tanúsítanak az SMIC technológiai áttörésénél Liang Mong-song társ-vezérigazgatónak, akit kulcsembernek tartanak a Huaweinek szállított fejlett chipek elkészítésénél.
A tajvani chipmágusnak nevezett Liang 16 éven át vezette a kutatást és fejlesztést a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.-nál (TSMC), a chipgyártás globális vezetőjénél. Ezután segített a Samsungnak felépíteni a chipgyártó üzletágát, majd csatlakozott a SMIC-hez.
Liang mellett számos magas szintű chipipari veterán csatlakozott kínai vállalatokhoz, vagy alapított startupokat az országban, olyanok, akik tapasztalatot gyűjtöttek az olyan külföldi félvezetőipari vállalatoknál, mint a TSMC, a holland ASML berendezésgyártó, valamint a Synopsys és a Cadence elektronikai tervezőautomatizálási szoftvereket gyártó cég.
Amíg ezek az emberek és a szakértelem szabadon mozoghatnak, addig nehéz lesz végrehajtani az Egyesült Államok technológiai szankcióit
– állapítja meg a Nikkei. Ebben az a meglepő, hogy pont egy japán portáltól, az USA talán legelkötelezettebb távol-keleti barátjától érkezik a jó tanács, hogy az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia a technológiai szankciókkal kapcsolatos megközelítését, felismerve az ilyen politikák korlátait és káros hatását. Ugyanis az eredménytelen intézkedések – például a Huawei elleni büntetőintézkedések – követése csökkenti Washington pozícióját a globális színtéren.
Szerintük is hatékonyabb megközelítés lenne az amerikai technológiai vezető szerep megőrzésére, ha inkább újra előmozdítanák az innovációt és fokozottabban fektetnének be a kutatásba.
Ez a módszer nemcsak nagyobb valószínűséggel járna sikerrel, hanem hozzájárulna más nemzetek tiszteletének visszaszerzéséhez is.
(Forrás: Asia Nikkei)
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
Az infokommunikáció nagymértékben megváltoztatta az üzleti modelleket, így kulcsfontosságúvá vált az olyan új szakemberek képzése, akik technikai tudásukkal képesek kezelni a modern kor kihívásait – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Huawei Technologies Seeds for the Future elnevezésű tehetségprogramjának záróeseményén.
„A tömeges migráció egzisztenciális fenyegetést jelent a nyugati civilizációra nézve, és aláássa az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseinek stabilitását” – írta az amerikai külügyminisztérium.
Melyek a legfontosabb pontok, mit mondott rá Putyin, hogyan reagált Zelenszkij, meddig dönthet az ukrán elnök, és mi a magyar miniszterelnök álláspontja?
Trump szerint szinte biztos, hogy olyan területekről is le kell mondania Ukrajnának, amit nem szerzett még meg Putyin.
Vlagyimir Putyin péntek délután felszólalt az orosz Biztonsági Tanács ülésén.
Az ukrán vezetés szemmel láthatóan időt akar nyerni, és a tárgyalásokat a lehető legtovább húzná.
JD Vance egy több ezer fős stadionban mondta ezt.
