Nagyon nem látni a végét a két éve tartó orosz–ukrán háborúnak

2024. február 29. 14:21

Sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta, azonban még mindig messze a békekötés. Az orosz gazdaság nem omlott össze, bár meglátszanak a szankciók hatásai. Az IMF szerint viszont az idén gyorsabban növekszik majd, mint a G7 országainak gazdasága, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós stratégiát.

2024. február 29. 14:21

Santo Martin és Bácsi Attila, a Makronóm Intézet elemzőinek írása  

Két éve eszkalálódott nyílt háborúvá a két szláv nép ellenségeskedése  

Az orosz–ukrán konfliktus a 2014-es Nyugat-párti ukrajnai forradalommal kezdődött, ami két éve, 2022. február 24-én nyílt háborúvá eszkalálódott. Kezdetben az orosz csapatok Ukrajnában gyorsan területeket szereztek, a hadseregük eljutott Kijev külvárosáig, és elfoglalta az Azovi-tenger partvidékét is, megteremtve a szárazföldi összeköttetést a Krímmel.  

A 2022. márciusi béketárgyalások kudarca után – amely megállapodás nemcsak Moszkva, hanem vezető ukrán tisztviselők szerint is a Nyugat közbenjárása miatt hiúsult meg – Oroszország visszavonulásba kezdett, így az addigra jelentős nyugati haditechnikával felfegyverzett Ukrajna fel tudta venni a harcot.  

A frontvonalak 2022 végére gyakorlatilag befagytak, a harcok pedig egyre inkább anyagháborúvá váltak.  

A tavaly nyári ukrán ellentámadás nem hozott eredményt, ráadásul a hadseregben létszámból és hadianyagból is hiány lépett fel, így jelenleg ismét az oroszok nyomulnak előre.   

Az orosz hadigépezetet a nyugati szankciók sem állították le  

A Nyugat jelentős katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának az invázió kezdete óta, miközben  

Oroszországra a mai napig 28 ezer nyugati szankciós intézkedést szabtak ki 

Ezek érintik az orosz vezetők magánvagyonát, a technológiatranszfert, az orosz pénzügyi rendszert és a külkereskedelmet is. Az intézkedések fő célja, hogy Moszkva olyan kedvezőtlen gazdasági és politikai helyzetbe kerüljön, hogy – Ursula von der Leyen szavaival élve – Putyin ne tudja tovább működtetni a hadigépezetét. Kérdéses azonban, hogy ezek a lépések mennyiben érték el a kívánt hatást.  

Az orosz állam finanszírozási képessége nem rendült meg, ráadásul a Nyugat a globális Dél országait sem tudta a maga oldalára állítani.  

A 2022 végén kivetett olajársapkához fűzték a legnagyobb reményeket, de annak kezdeti hatását Oroszország 2023 végére javarészt kivédte: mára a hivatalos orosz flotta és a szankciók kijátszására szakosodott „szellemflotta” együttesen az oroszországi tengeri olajszállítás 70 százalékát bonyolítja, ezzel teljesen megkerülve a Nyugat által szabott 60 dollár/hordós árkorlátozásokat.  

Az orosz olajbevételek 2024 januárjában meghaladták az invázió előtti időszakét, köszönhetően a kedvező olajpiaci dinamikának is. 

Hasonlóan kétséges eredményeket hozott az exportellenőrzés is:  

a kieső nyugati technológiákat Oroszország gyorsan pótolni tudta a szomszédos közép-ázsiai országokon és főként Kínán keresztül.  

Továbbra is nagy számban találni nyugati csipeket a hadszíntéren fellelt orosz katonai felszerelésekben. Azokat az árucikkeket, amelyekhez Oroszország a nyugati szankciók következtében nem fér hozzá közvetlenül, főképp Kína képes helyettesíteni. A fogyasztási cikkek mellett főleg a gépjárműveknél látványos ez a dinamika – a kínai gyártók részesedése az új autók értékesítéséből 2023-ban meghaladta az 50 százalékot.  

Az Európai Unió jelentősen csökkentette az Oroszországból származó termékimportot, amely 2023-ban 50,6 milliárd euró volt, szemben a 2021-es 163,6 milliárddal.  

A várakozásoknak megfelelően visszaestek az Európából származó orosz olaj- és gázbevételek, ugyanakkor ezt részben ellensúlyozni tudták a megugró kínai és indiai vásárlások, a többit pedig az árak emelkedése kompenzálta. Eközben Moszkva képes volt diverzifikálni a kereskedelmi partnereit:  

2023-ban az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi forgalom elérte a 225 milliárd dollárt, ami 22 százalékos növekedés 2022-höz és 60 százalékos bővülés 2021-hez képest.  

Az Indiával és Brazíliával folytatott kétoldalú kereskedelem szintén rekordot döntött, előbbivel idén a 2021-es szint több mint tízszeresére nőtt. Ráadásul a BRICS év eleji bővülésével Moszkva további új potenciális partnereket szerzett, az új afrikai és közel-keleti tagok pedig növelik a csoport befolyását a fontos kereskedelmi útvonalak mentén. A szövetség – amelynek idén Oroszország a soros elnöke – a globális GDP 28, a globális olajkitermelés 43, valamint a ritkaföldfémkészletek 72 százalékát birtokolja.  

Eközben az EU, ahogyan az egész nyugati világ, lemondott az olcsó orosz nyersanyagokról, amelyek az európai gazdaság ütőképességének egyik kulcselemét jelentették. Az alternatív úton, mosodaországokon keresztül beszerzett, jóval drágább nyersanyagok pedig egész egyszerűen lefölözik a nyugati termékeken keletkező profitot.  

Gazdaságilag Kína profitál a legtöbbetaz orosz–ukrán háborúból  

Oroszország az invázióval egyértelműen a globális Dél és Kelet felé fordult a Nyugat helyett, ennek eredményeként még tovább mélyült Moszkva Kínától való függősége.  

Peking kiváló alkupozícióba került Oroszországgal szemben,  

ugyanis Moszkvának új partnereket kellett keresnie, amelyeknek a nyersanyagait értékesítheti. Kína ki is használta a helyzetet, és még szorosabbra vonta a kapcsolatát északi szomszédjával – a saját maga által szabott feltételek mentén.  

A korábban az európai versenyképesség alappilléreinek számító olcsó orosz nyersanyagok ezentúl a kínai gazdaságot fogják támasztani, ráadásul Peking Moszkva szorult helyzete miatt még jobb pozícióban találja magát, mint amilyet korábban Európa Oroszországgal szemben valaha is elérhetett.  

Oroszország nyersolajexportjának több mint egyharmada Kínába irányul, ami napi 2 millió hordót tesz ki. Az orosz fogyasztói piacot is egyre inkább a Kínából származó termékek uralják: 2023 első 9 hónapjában az orosz import 40 százalékáért, 81 milliárd dollárért felelt, míg a teljes 2021-es évben ez mindössze 54,5 milliárd dollár volt.  

Nem omlott össze az orosz gazdaság, bár előtűnnek a nehézségek  

Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek és hadianyagok hazai gyártását. Ezért, ha a szankciók eredeti célját vesszük alapul, aligha lehet őket sikeresnek nevezni.  

Mivel a bevételeket a büntetőintézkedésk ellenére is szinten tudta tartani, Oroszország a katonai kiadásait idén a tavalyihoz képest 70 százalékkal növeli, túllépve a GDP 6 százalékát, ami az európainál háromszor, az amerikainál kétszer nagyobb arány. Az orosz gazdaság nagyon likvid, a bankszektor pedig továbbra is egészséges a kilépő nyugati cégek felvásárlása és a támogatott állami eszközökbe való befektetések miatt.  

Eközben az IMF 1,1 százalékról 2,6 százalékra emelte Oroszoroszág 2024-es gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, ami magasabb a legnagyobb fejlett gazdaságok bővülésénél (1. ábra). 

 

Ábra: Makronóm Intézet

Mindezek ellenére úgy a háború, mint a szankciók éreztetik negatív hatásukat: a 2,6 százalékos növekedés elmarad a feltörekvő országok átlagos 4,1 százalékos bővülésétől. Azt azonban az IMF is megjegyzi, hogy Oroszország gazdasága ellenállóbb, mint azt sokan várták, és hogy kereskedelmi partnereinek diverzifikálásával képes volt alkalmazkodni a büntetőintézkedésekhez.  

Ugyanakkor látható már az is, hogy Oroszországnak gondjai vannak a költségvetési kiadások növekedésével (2. ábra) és az inflációval, így a jelentősebb adóemelés is egyre valószínűbbé válik.  

Ábra: Makronóm Intézet

Az orosz közszolgáltatások szektorát érte a legnagyobb veszteség, mivel az ehhez tartozó minden ágazat funkcionális szempontból elavult. Mindazonáltal ez közel sem jelenti azt, hogy a szankciók sikerrel járnak, és megtörik az orosz rendszer kitartását a háború folytatása mellett.   

Taktikailag győzhetnek az oroszok, de várható a stratégiai vereségük  

Egyelőre nem látni a háború végét: sem Oroszország, sem Ukrajna, sem a Nyugat nem törekszik a konfliktus tárgyalásos úton történő lezárására. Ukrajna támogatása viszont nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is egyre költségesebbé válik a Nyugat, különösen az Egyesült Államok számára.  

A háború feltehetően orosz taktikai győzelemmel fog véget érni, mivel a tavalyi ukrán ellentámadás kudarca nyilvánvalóvá tette, hogy Ukrajna nem tudja visszafoglalni a nemzetközi jog alapján hozzá tartozó területeket.  

Stratégiai szinten viszont Moszkva súlyos veszteségekkel nézhet szembe. Az elmúlt két év 325 ezer fős katonai vesztesége csak növekedni fog, ráadásul az orosz lakosság képzettebb felének nagy arányú emigrálása is hátráltatja a jövőbeli gazdasági növekedést. O

roszország nemzetközi befolyása is meggyengült Kína rovására, és minden jel szerint Moszkva akár évtizedekre Pekingnek alárendelt pozícióba szorulhat.   

 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 


 

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gordon.
2024. március 01. 08:55
Az orosz gazdaság NEM növekszik! Ami növekszik, az a hadi kiadások és hadianyag termelés. Ezt hozzá számítják a GDP-hez, így ez látszólag növekedést mutat. A hadianyag termelés valójában nem hasznos a lakosság és a társadalom számára, nem megtermelt valódi érték, ami az életszínvonal emelését szolgálja - ezt magyarázni sem kell.
ProletarFC
2024. február 29. 18:15
Mai világban pont azt nem lehet mondani, hogy nem lehet látni a háború végét, a harmadik cárbomba után szerintem elég gyors befejezése lesz annak.
ptrfarkas43
2024. február 29. 17:58
Az ide választásoktól jelentősen függ a háború kimenetele.
Intel
2024. február 29. 15:02
Az orosz gazdaság fejlődése lehet most jobb mint a G7 esetében de ez csak látszólagos, felszínes jel. A halálos betegek is látszólag jelentősen javulnak mielőtt kilehelik a lelküket. Oroszország teljesen elszigetelődött a fejlett országoktól pénzügyileg, kereskedelmileg és tudományos együttműködésben. Átmenetileg vannak enyhet adó megoldások mint néhány partner országgal a nemzeti valutában való kereskedés, csempészet és adat valamint technológia lopás. Ezekre hosszabb távon nem lehet számítani. Az USA igen sikeresen választja le Oroszország egykori és jelen szövetségeseit a szankciós politika útján. Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Mongólia, India, Törökország már nem megbízható partnerei. A szép szavak ellenére mind több kínai vállalat és bank szünteti meg az együttműködést. Évtizedes távlatban sajnos elkerülhetetlen az összeomlás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!