Ismét csökkentette az alapkamatot a jegybank, 100 bázisponttal. Az inflációs folyamatok hozzájárultak a kamatcsökkentés gyorsításáról való döntéshez: az áremelkedés visszatért a jegybanki célsávba. A következő hónapokban tovább folytatódhat a csökkentés, de az MNB-nek oda kell majd figyelnie a német recessziós folyamatokra, valamint az olajárakra.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Gyorsításról döntött a jegybank a kamatcsökkentés ütemében. Ez a lehetőség már a januári ülésen is a Monetáris Tanács előtt volt, azonban akkor a nemzetközi piaci hangulat és a forintra helyeződő nyomás miatt 75 bázispontos vágásról született döntés. Virág Barnabás egy múlt heti interjúban ismét kiemelte, hogy ezen az ülésen is vizsgálják majd a nagyobb csökkentés lehetőségét, de akkor nem foglalt állást.
Az infláció üteme 34 hónap után visszatért a jegybanki célsávba és az év eleji átárazások is elmaradtak a várakozásoktól, ezek a folyamatok tették lehetővé az MNB mostani döntését, miután a továbbiakban már nincs szükség a magas kamatkörnyezet fenntartására.
Óvatosságra inthette ugyanakkor a jegybankot, hogy a nemzetközi piaci környezet továbbra sem tekinthető kedvezőnek. A recessziós félelmek, főleg a német gazdaság felszínre kerülő problémái, amelyek hatásai a tavalyi év végén már a magyar gazdaságba is begyűrűztek, rontják hazánk kockázati megítélését. Emellett a nagy jegybankok irányából is kedvezőtlen hírek érkeztek az elmúlt időszakban. Az USA gazdasága a várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult, a magas kamatszint ellenére nem mérséklődött a gazdasági aktivitás.
Az Egyesült Államok gazdasága elég ellenálló volt ahhoz, hogy a magas gazdasági aktivitás fennmaradjon a magas kamatszint ellenére is, így a Fed részéről nem volt szükség a szigorú kamatkondíciók enyhítésére. Ez a dollár erősítésén keresztül rontotta a forint helyzetét.
Ehhez hasonlóan az EKB részéről is legkorábban csak nyáron kerülhet sor a kamatkondíciók lazítására, ami a forint kamatelőnyének mérséklődését jelenti, és így egy gyengébb árfolyamot hozhat.
Ezzel együtt a magyar kamatkörnyezet továbbra is szigorúnak tekinthető, régiós összehasonlításban is, azonban az egy számjegyű alapkamattal már átléptünk egy lélektani határt, ami kedvező hatást gyakorolhat a hitelezésre és azon keresztül a fogyasztásra, valamint a beruházásokra.
A következő hónapokban, legkésőbb nyárig, az alapkamat-csökkentés az eddigi, azaz 75–100 bázispontos ütemben folytatódhat tovább. Ekkor azonban várhatóan lassulni fog a kamatkülönbözet záródása miatt.
A visszafogott inflációs folyamatok tovább segíthetik a kamatmérséklés folytatását, de az olaj- és üzemanyagárak alakulása kockázatot jelenthet.
Ellenben a nemzetközi piaci környezet várakozásaink szerint továbbra sem lesz támogató, nem számítunk rá, hogy akár a Fed, akár az EKB gyorsabb kamatcsökkentésbe kezdene, ezzel további mozgásteret teremtve az MNB számára.
A piaci hangulat, kiegészülve hazánk kockázati megítélésével, pedig azért kiemelten fontos, mert befolyással van az árfolyamra, az árfolyamcsatorna pedig Magyarországon a monetáris transzmisszió legfontosabb szegmense.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Erős üzenetet küldött Varga Mihály jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján mondott beszédével. Varga Mihály kijelentette: nem a stabilitás korát éljük.
Meghozta legfrissebb döntését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
A legfőbb ügyész megerősítette, továbbra is folyamatban van a Magyar Péter elleni, bennfentes kereskedelem gyanúja miatt indult nyomozás.
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
A kolozsvári WTA-tornán történtek túlmutattak a pályán zajló játékon.
Megtartotta az év első ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A Varga Mihály jegybankelnök vezette grémium ezúttal sem változtatott az irányadó rátán.
A képviselő szerint a közel-keleti háborútól függetlenül Magyarországra jöhetne olaj a Barátság kőolajvezetéken.
A kormányfő az osztrák üzemanyagárakhoz hasonlította a hazai árakat.
