Olaszország forr a dühtől: szigorítások jönnek az illegális migránsok ellen!
Az új törvénycsomag szigorítja a családegyesítést és a civil szervezetek tengeri tevékenységét.
Novák Katalin köztársasági elnök hivatalos látogatása az Egyiptomi Arab Köztársaságban a Luxor melletti régészeti ásatás megtekintésével zárult.
A köztársasági elnök a Luxor mellett található, több mint háromezer éve élt méltóságok temetkezési helyének feltárását végző ásatáson tett látogatást. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyiptológiai tanszékének egyetemi docense, Bács Tamás a helyszínen a közmédiának azt mondta:
a magyar régészek három koncesszióban dolgoznak jelenleg a területen.
Az egyik csapat egy 80-szor 40 méteres területet tár fel, amelyen egy időszámításunk szerint VI. századi remeteszerzetesi kolostor is található. A terület több egyedülálló síremléket rejt a thébai temetőben – tette hozzá. Mint mondta, a szakemberek sokrétű kutatást folytatnak: művészettörténeti, nyelvészeti, régészeti és építészeti megközelítésekből is vizsgálják a helyszínt.
A másik kutatócsoport a temető egyik legkorábbi, II. Ramszesz-kori időszakával foglalkozhat, a harmadik pedig egy bonyolult temetkezési rendszert tár fel – fűzte hozzá az egyiptológiai tanszék docense. „A magyar egyiptológia immár 40 éve az egyetemes egyiptológia meghatározó része lett. A területen mexikói, német, argentin, amerikai régészek is dolgoznak és a magyar expedíció is komoly szerepet játszik. Az ásatáson mintegy 30 szakemberünk dolgozik” – nyilatkozta Bács Tamás. A helyszíni munkák várhatóan három évig tartanak – tudta meg a Mandiner.
Az MTI a helyszínen Hammerstein Judittól, a múzeum megbízott főigazgatójától megtudta: az ásatáson oktatók, hallgatók, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum három restaurátor szakembere is részt vesz.
A köztársasági elnök ma az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) szólal fel Dubajban.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.