Jó hír: 7,9 százalékra csökkent a drágulás üteme – szakértői elemzés

Az infláció az előző hónapban mért 9,9 százalékos éves áremelkedési ütemről 7,9-re csökkent novemberben a legfrissebb, ma közzétett KSH-adatok szerint. Érdekesség, hogy az előző hónaphoz képesti átárazás 0,0 százalékos volt, azaz e téren „megállt” a drágulás október és november között.  

Az MBH Bank legfrissebb, ma délelőtt közzétett elemzése szerint a folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is lassult, és immár az inflációs átlag alatti.  

Mik a kilátások rövid távon? 

Az MBH Bank gyors elemzése szerint tovább mérséklődhet az infláció. Ugyanis az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, valamint az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók is hatnak. Illetve a versenyt erősítő lépések is támogatják ezt. Továbbá éves alapon 8 százalékkal erősebb a forint-euró árfolyam, így a tartós cikkeknél látható egyfajta kifulladó áremelkedés. E tényezők okán az MBH Bank elemzői az infláció további mérséklődésére számítanak. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban. 

Az alábbi ábrák a fontosabb trendeket mutatják: 

Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető drágulás mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében  az év utolsó hónapjára így is 6 százalék körüli árindexszel számolnak az MBH Bank elemzői. Az idén, tehát  

azonban ez utóbbi becslés kapcsán a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek a mértéke hordozhat kockázatot.  

Mennyi lehet a béremelés jövőre? 

A legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a tovább zajló dezinflációs folyamatokról, és lehetővé teszik a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását, valamint a kamatok további csökkentését az eddigi ütemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy  

A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála – érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek és a fogyasztásnak a reálbér-emelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesebben növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Így kismértékben, de újabb löketet kaphat az ár-bér spirál.  

Amennyiben viszont szűken az egy számjegyű tartományban marad ez az ütem, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni.  

Az MBH Bank jelenlegi várakozása 9,5 százalék a jövő évi bérek növekedése kapcsán, de az előbb említettek alapján némi felfelé mutató kockázat mellett. A szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett jövő évre vonatkozó további kőolajkitermelés-csökkentés hatása az árak „stabilizálása” érdekében, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus további eszkalálódása. 

Élelmiszerártrendek 

amit a FAO globális élelmiszerár-indexe, illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését. Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy  

Az inflációs kosár, azaz drágulás adatainak részletes elemzése 

• Az inflációs kosáron belül 29 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 7,1 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ellenértéke csökkenhet a beszerzési árak visszaesése következtében.  
• Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszes italok és dohányáruk ára átlagosan 10,6 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek ára 7,4 százalékkal nőtt – ebben az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik –, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent.  
• Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 18,1 százalékkal csökkent, a 20 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és az üzemanyagok összevont kategória 14 százalékkal lett drágább. 
• 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 12,6 százalékos volt a hónapban. 

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.