A mérséklődő infláció kedvező hatást gyakorolt a reálbérekre: éves alapon a szeptemberi 1,4 százalék után újra növekedést mért a KSH, mégpedig 3,7 százalékosat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A KSH friss kereseti adatai szerint az idén októberben a keresetek átlagosan 14 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és ez az ütem megegyezik a szeptemberivel. Míg tehát az év kilencedik hónapjában a keresetemelkedés lassulását láttuk, ez nem ismétlődött meg októberben.
A szeptemberi lassulást az okozta, hogy a bázisidőszakban több vállalkozás adott pótlólagos béremelést a munkavállalóinak a növekvő infláció miatt, az idén azonban erre a kedvezőbbé váló inflációs környezetben nem került sor.
A mérséklődő infláció kedvező hatást gyakorolt a reálbérekre: éves alapon a szeptemberi 1,4 százalék után újra növekedést mért a KSH, 3,7 százalékosat. A reálkeresetek tehát ismét emelkedni tudnak az elmúlt időszakban az inflációs sokk okozta csökkenés után. Erre szükség is van, hiszen enélkül elképzelhetetlen a fogyasztás ismételt bővülése. Ám mint azt az elmúlt időszak kiskereskedelmi adatain láttuk, ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel: kell még a fogyasztói bizalom helyreállása is.
A keresetnövekedést alágazatok szerint vizsgálva az látható, hogy az emelkedés üteme viszonylag egyenletes volt: csupán két ágazatban nem érte el a bővülés a 10 százalékot, az energiaiparban (7,5 százalék) és a pénzügy, biztosítási ágazatban (9,1 százalék). 20 százalékot meghaladó növekedés pedig csupán a bányászatban történt.
Ezek természetesen minden ágazatban átlagok: ahogy a csökkenő reálbéreknél hangsúlyoztuk, úgy most is érdemes kiemelni, hogy emögött jelentős szórás lehet – bizonyára vannak, akiknek még mérséklődik a reálbére, de olyanok is, akiknek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedik.
Várakozásaink szerint a novemberi kereseti adat nem okoz majd nagy meglepetést, az az októberi körül alakulhatott. A decemberi ugyanakkor az előre hozott minimálbér-emelés miatt már érdekesebb lesz – azt még nem tudni, hogy a cégek milyen arányban hozzák előre a minimálbér-emelésben nem érintettek számára is az év elején szokásos bérfejlesztéseket. Jövőre 12,4 százalékos átlagos keresetnövekedést várunk, ami az 5,6 százalékosra becsült inflációt figyelembe véve 6,4 százalékos reálkereset-emelkedést jelent az idei évre becsült 2,8 százalékos csökkenés után. Ez segíthet abban, hogy a fogyasztás 2024-ben már pozitívan járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400 forint volt, ami 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 540 200 forintra becsülhető, ez 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 545 000, a költségvetésben 517 300, a nonprofit szektorban 556 300 forintot tett ki, ezek 14,9, 12,1, illetve 15,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 375 300, a kedvezményeket figyelembe véve 389 300 forintot ért el, mindkettő 14 százalékkal volt magasabb, mint 2022 októberében.
– A reálkereset 3,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 9,9 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 456 300 forint volt, 14,4 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 318 300 forintot ért el, ez 15,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a családok pénztárcájára is, éves közel 3 milliós keresetcsökkenést kéne elszenvedniük.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a fiatal családok pénztárcájára is.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a fiatalok pénztárcájára.
Súlyos csapás lenne a fiatalság számára a Tisza Párt által tervezett adóreform, amely egy brutális megszorítást hozna a magyar dolgozók nyakába. Már az átlagkeresetnél is súlyos százezreket, éves szinten több mint másfél millió forintot bukna minden 25 év alatti fiatal.
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
Mark Rutte kijelentette: Oroszország jelenti a legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra.
Most újraélhetjük a gyerekkor ízeit.
