Mosodaország mosakodása – igazából köszönet járna nekik

A Hindustan Times november 17-i jelentése szerint Jaishankar egy Londonban szervezett rendezvényen úgy fogalmazott, hogy India orosz olajvásárlási politikája az orosz–ukrán konfliktus idején fontos szerepet játszott a globális olaj- és gázipar stabilizálásában. Ezzel sikerült megfékezniük a globális inflációt, amiért országa köszönetet érdemel.  

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a Nyugat szankciókat és korlátozásokat vezetett be az orosz olajexportra, az indiai finomítók azonban lecsaptak az ottani akciós olajra. Az ázsiai állam tipikus mosodaországként olcsón hozzájutott az orosz kőolajhoz, majd azt lefinomította, és a kész üzemanyagot indiaiként szállította többek közt az európai piacra. Persze ilyenkor jönnek a nyugati vádak a nyerészkedés miatt, de hát rég köztudott, hogy az a korrupció, amiből kimaradunk. 

Az indiai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „vásárlási politikánkkal tulajdonképpen mérsékeltük az olaj- és gázpiacot. Ennek eredményeképpen ténylegesen megfékeztük a globális inflációt. Várjuk érte a köszönetet.” Hangsúlyozta, hogy országa stratégiai megközelítése az olajvásárlással kapcsolatban kulcsfontosságú tényező volt a globális olajárak esetleges megugrásának megakadályozásában. 

Továbbá kifejtette, hogy ha India nem vásárolt volna olajat Oroszországtól, akkor a globális árak magasabbak lettek volna, „mert ugyanarra a piacra mentünk volna, mint Európa, és ugyanazokat a beszállítókat kerestük volna. Őszintén szólva, mint láttuk, Európa túlárazott volna minket” – mondta. 

Azt is megemlítette, hogy az LNG-piacon a hagyományosan Ázsiába irányuló kínálat nagy része Európába tolódott át. India elég nagy ország ahhoz, hogy némi tiszteletet vívjon ki magának a piacon, de vannak sokkal kisebb államok, amelyeknek a keresletére nem is reagálnak, mert az LNG-beszállítók nem érdekeltek abban, hogy velük üzleteljenek. 

Jaishankar, miközben India álláspontját tárgyalta az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban, hangsúlyozta az elvek és érdekek kényes egyensúlyát. Azt mondta: „Kemény tapasztalatokból megtanultuk, hogy amikor az emberek elvekről beszélnek, gyakran az érdekeik irányítják őket. Ebben a konkrét esetben az Oroszországgal való kapcsolataink fenntartása létfontosságú nemzeti érdekünk.” 

A Nyugat a háború kirobbanása után csökkentette az Oroszországból származó energiaimportot, de az ázsiai ország nem hajlandó betartani a nyugati szankciókat. Az orosz olajvásárlás védelmében India azt állította, hogy az energiaimporttól függő államként – miközben emberek milliói élnek szegénységben – nem engedheti meg magának, hogy magasabb árat fizessen az energiatermékekért. 

Az indiai állami bank, a Bank of Baroda idén májusban közzétett adatai azt mutatták, hogy míg a 2021–2022-es pénzügyi évben, az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt az orosz olaj az indiai éves nyersolajimportnak mindössze 2 százalékát tette ki, addig a 2022–2023-asban ez az arány már megközelítette a 20 százalékot (19,3 százalék). 

A Bank of Baroda jelentése összehasonlítja India különböző országokból származó kőolajimportjának átlagos árkülönbségét, amelyből rámutat az ázsiai állam Oroszországgal kötött olajüzletének előnyeire. A jelentésben ez áll: „az Oroszországból származó teljes olajimport arányának 19,3 százalékra való növelése mintegy 5 milliárd dolláros megtakarítást jelent (az Oroszországgal folytatott kereskedelemben használt valutára vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre).” 

Mellesleg Subrahmanyam Jaishankar tavaly decemberben egy televíziós interjúműsorban azt állította, hogy  

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.