Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a november 20-án megtartott MBH Makronóm Makroverzum konferencián tartott előadást, amelyben a magyar gazdaság legfőbb kihívásairól és azok kezeléséről beszélt. Az erről szóló tudósítás a makronom.eu weboldalon jelent meg.
Az államtitkár szerint alapvetően három csapdahelyzetet kellett, illetve kell kezelnie ma a gazdaságpolitikának. Ezek az energia-, a kamat- és a fogyasztási csapda. Előadásában Lóga Máté ezeket a veszélyeket részletezte, bemutatta a kormány intézkedéseit és kezelési stratégiáját, illetve röviden a jövőbeli kilátásokra is kitért.
Az energiacsapda legsúlyosabb fenyegetését 2022 őszén és telén kellett kezelni. Azóta igen jelentősen mérséklődtek az energiaárak, és némileg csökkentek a nemzetközi energiapiaci kockázatok. A rezsivédelmi intézkedések, a korábbi üzemanyagár-szabályozás jelentősen enyhítette (és az előbbi enyhíti ma is) az elhibázott brüsszeli szankciós politikából eredő energiaválság lakosságra gyakorolt kedvezőtlen hatását.
Ugyanakkor hosszabb távon nem dőlhetünk hátra, hiszen az aktuális energiaárak még mindig kétszeresen haladják meg a válság előtti időszak árszínvonalát.
A Deloitte tanácsadó cég és a Német Iparszövetség (BDI) közös tanulmánya szerint a német iparvállalatok közel fele fontolgatja, hogy Európán kívülre, elsősorban Észak-Amerikába költöztesse az energiaigényes gyártása egy részét, mivel ott olcsóbb az energia, és a helyi szabályozások jelentősen ösztönzik az ipar odatelepülését.
Az energiaválság következményeinek enyhítése terén azonban nemcsak a lakosságot, de a hazai vállalatokat is érdemben megvédte a kormányzat – derült ki Lóga Máté előadásából. Többek közt számos energetikai beruházás ösztönzése valósult meg különféle programok révén.
Az államtitkár emlékeztetett arra a helyzetre, amikor a 2010 előtti időszakban az elhibázott devizahitelezés, a devizaárfolyamok elszállása lakossági hitelválságot hozott, így a belső fogyasztás jelentős visszaesését okozta, és ezt kellett 2010 és 2013 között helyreállítani. A mai helyzetet segíti, hogy a munkanélküliség rendkívül alacsony, a foglalkoztatás pedig csúcsot jelentő szinten van. A magas infláció letörése ugyanakkor kiemelt jelentőségű volt a lakosság jólétének megvédése, annak reálbérekre gyakorolt káros hatása miatt.
Ennek letörésében és visszaszorításában mérföldkő, hogy a kormányzat év végi vállalásához képest már hamarabb, már októberben egy számjegyűre csökkent a szankciós infláció.
Ráadásul várhatóan rövidesen újra emelkedésnek indulhatnak a reálbérek, ami a fogyasztás növekedését hozhatja. Az infláció csökkentésében természetesen továbbra is segít a rezsivédelem fennmaradása, valamint az olyan lakossági intézkedések, mint a kötelező akciók és az online árfigyelő rendszer.
Ezek jelentős mértékben hozzájárultak az inflációs célok eléréséhez, a pénzromlás visszaszorításához.
Jól ismert, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók okozta nemzetközi infláció Magyarországon sem csak az árak növekedésében, hanem a kamatok jelentős emelkedésében is megjelent. A magas kamatszint, illetve az egyre növekvő reálkamat viszont nehezítő tényezőként értékelhető a fogyasztás és növekedés helyreállításának kapcsán. Közel sem csak arról van szó, hogy a lakossági árucikkek, a tartós fogyasztási cikkek vagy éppen az építkezések-lakásvásárlások terén jelent ez óvatosságot. A magas kamatszint csapdája a vállalatok beruházásait, a kapacitások bővítését is jelentősen visszafogja. A jelenlegi pozitív reálkamat nem tartható fenn hosszú időn keresztül, mert az a beruházásokat jelentősen visszafogja.
Ezt ellentételezik az olyan programok, mint a Széchenyi Kártya Max, amelynek keretében közel 1000 milliárd forintnyi igen kedvező, támogatott hitelforrás áramlott a gazdaságba. A Baross Gábor Hitelprogram és a Baross Gábor Tőkeprogram is igen sikeresnek tekinthető,
hiszen ennek keretében is további ezer milliárd forintnyi kedvezményes kölcsön és tőke áramlott a gazdaságba. De ezen túl is érkeztek források, többek között az energetikai beruházásokra, amelyek a vállalatok és az ország meglehetően nagy energiafüggőségét is csökkentették az elmúlt időszakban.
Lóga Máté a konferencián a jövő legfontosabb kérdései között említette a magyar gazdaság növekvő munkaerő-, illetve energiaigényének megfelelő kielégítését. Ez utóbbiban kiemelt szerepet jelentett a zöldfenntarthatósági fordulat, illetve – ehhez kapcsolódóan is – a beruházások növekedése, a tőkebeáramlás további ösztönzése, valamint a hazai beszállítói láncok további fejlesztése, támogatása. E stratégiai célok mentén jelenleg is készül a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban az új hazai iparstratégia, amely megfelelő válaszokat ad a mai, illetve a jövőben várható kihívásokra.
A tudósítás eredetileg a makronom.hu weboldalon olvasható.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.
Címlapfotó: Makronóm
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Évek óta nem volt ennyire erős a magyar deviza.
Petschnig Mária Zita után Lengyel László is borította a bilit.
Egyre nagyobb az érdeklődés a Digitális Polgári Körök iránt, Kecskeméten is telt ház várja a miniszterelnököt.
