Ha nem lesznek robotok, nem lesz kenyér az asztalon? – alkalmazkodnia kell az emberiségnek, nem is akárhogyan

2023. november 25. 17:20

Jelentős változást hozhat a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, az önvezető traktoroktól kezdve a precíziós gazdálkodási technikákig terjedő innovációk nemcsak a termelést, hanem a globális élelmiszerbiztonságot is javíthatják.

2023. november 25. 17:20
Kíra Fekete

A mesterséges intelligencia ipari hatásairól szóló tanulmányok eddig leginkább a szolgáltatási szektorban, például a programozásban vagy az egészségügyben végzett munkára és termelésre összpontosítottak. Kevés szó esik a feldolgozóiparról, de még kevesebb a mezőgazdaságra gyakorolt potenciális hatásáról – annak ellenére, hogy a világ összes munkavállalójának mintegy 27 százaléka mezőgazdaságban dolgozik

Ennél is többen – a föld népességének csaknem a fele – élnek olyan háztartásokban, amelyek részt vesznek valamilyen agrár-élelmiszeripari tevékenységben. Ez egyenlőtlenül oszlik meg: a magas jövedelmű országokban az összes foglalkoztatottnak csupán a 3 százaléka mezőgazdasági, míg ugyanez az arány például Kínában 25, Indiában 43, a közép-afrikai Csádban pedig 75 százalék.  

Tehát ahogyan a Makronóm Intézet korábbi elemzéséből is kiderült, hatalmas lehetőségek rejlenek az agrártechnológiában. A precíziós eljárások segítségével a gazdák többet tudnak termeszteni kevesebb erőforrásból. 

Lassan nélkülözhetetlen a technológia a mezőgazdaságban 

A népesség 1974 óta megduplázódott, ma pedig már 8 milliárd ember él a bolygón. Bár a népességnövekedés lassult,  

a jelenlegi ütemben 15 éven belül elérjük a 9 milliárdot. Ennyi éhes szájat pedig nem egyszerű etetni.  

Nagy nyomás helyeződik a gazdákra, hiszen nagyon sok tudás birtokában kell lenniük. A kártevők önmagukban a világ terméseinek akár 40 százalékát is elpusztítják évente, emellett a gazdáknak ma már több élelmiszert kell termelniük, miközben kevesebb energiát és vizet használnak. Az urbanizáció és a generációváltás miatt a mezőgazdaságban évek óta munkaerőhiány van világszerte, így a gazdáknak nem csupán kevesebb erőforrásból kell dolgozniuk, de munkaerőre is aligha támaszkodhatnak. A sikeres mezőgazdaság tehát még soha nem függött ennyire a technológiától. 

Az autonóm agrárágazat viszont – a gazdák örömére – fellendülőben van. A mesterséges intelligenciát többféleképp is használják a mezőgazdasági üzemekben, például önvezető traktorok, kombájnok, terményellenőrző robotok és autonóm permetezőgépek is megtalálhatók a repertoárjukban. A beltéri termesztéssel foglalkozó cégek szintén mesterséges intelligenciát és számítógépes megfigyelést használnak, amely begyűjti a terményekre vonatkozó adatokat és biztosítja a megfelelő környezetet a növények számára: például pótolja a hiányzó tápanyagokat a földből, beállítja a páratartalmat és szabályozza fényeket. A Blue River Technology szintén mesterséges intelligenciát használ a növények és a gyomok megkülönböztetésére, így az utóbbiak célzottan irthatóak. Ez az eljárás csökkenti az emberi munkaerő hiányát és csökkentheti a költségeket is

Az élelmiszer-termelés és -betakarítás nem az egyetlen MI-kompatibilis terület. Az ENSZ szerint a becslések azt mutatják, hogy a világ teljes élelmiszer-termelésének 17 százalékát elpazarolják – ez a mennyiség a globális élelmiszerrendszer teljes energiafelhasználásának a 38 százalékát teszi ki.  

Tehát ha az élelmiszert kidobjuk, például kenyér esetén nem csupán a búzát dobjuk a szemetesbe, de a termeléshez felhasznált erőforrásokat is – pedig így is kevés van belőle. 

Azonban az élelmiszer-hulladék csökkentését is segítheti a modern technológia. Egy Ida nevű francia startup például szupermarketekkel és élelmiszerboltokkal kíván együttműködni és optimalizálni a rendeléseiket.   

Igen hasznosak a drónok a mezőgazdaságban 

A kifejezetten mezőgazdasági célokra kifejlesztett drónok szintén nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. India már jó ideje használja ezeket az eszközöket, többek között a munkaerőhiány miatt. Egy helyi gazda azzal indokolta a munkások hiányát, hogy a legtöbben irodákban dolgoznak inkább, és nem szeretnék bepiszkolni a kezüket. 

Ám mindezt nem bánják, hiszen a tapasztalatok alapján a drónok költséghatékonyabbak és sokkal gyorsabbak bizonyos feladatokban, mint az emberi munkaerő. Az Indiában használt drónok nagy felbontású kamerával pásztázzák végig a területeket, majd mesterséges intelligenciával feldolgozzák a képkockákat, amely könnyen és gyorsan eldöntheti, hogy hol és mennyi műtrágyára van szükség, hol ütötte fel a fejét valamilyen fertőzés vagy betegség, vagy hogy hol van szükség több vagy éppen kevesebb vízre. 

Ezek az eszközök nemcsak a növények termesztésében, de az állattartási feladatokban is részt vehetnek. Segítségükkel meg lehet figyelni az állatállományt, a területüket körülvevő kerítéseket, az általuk használt legelőket, valamint a területre potenciálisan fenyegetést jelentő vadállatokat és azok mozgását.  

A technológia adta lehetőségekkel tehát a gazdák jobb döntéseket tudnak hozni és az erőforrásaikat hatékonyabban használhatják ki: például kevesebb vizet használnak az öntözőrendszerekhez, valamint a nitrátok környezetbe jutását is csökkenthetik, mindezek pedig nagymértékben segítik azt, hogy a mezőgazdaság környezetbarátabb legyen.

Címlapfotó: Shutterstock

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kerezs
2023. december 05. 16:25
Az emberiség hosszú ideje azon dolgozik, hogy ne kelljen dolgoznia. Ez különösen igaz a "fejlett" világra. Mára eljutottunk oda, hogy a jó éghajlati, termőterületi adottságok mellett sem akarjuk megtermelni az élelmünket. Egyre kevesebb ember akar mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Érvek: nehéz, koszos, büdös, egy egész életet követel,stb. És nem, nem az a fő érv, hogy nem hoz elég jövedelmet. Akarunk vegánt, biot, menteset, egészségeset, csak csinálja valaki más.
Zsolt75
2023. november 27. 09:17
Tökmindegy . Ha továbbra is 50 évente megduplázódik a Föld népessége, egymást fogjuk enni.
herceg-3
2023. november 26. 21:28
Talán kotont kéne osztani a túlszaporodott népeknek és nem lenne ennyi "éhes száj", mert - mondjuk ki - baszni tudnak, akár éhesek, akár nem, de legfőképpen ész nélkül! Ezt az állapotot kellene felszámolni!
Bitrex®
2023. november 26. 19:50
"A népesség 1974 óta megduplázódott, ma pedig már 8 milliárd ember él a bolygón. Bár a népességnövekedés lassult, a jelenlegi ütemben 15 éven belül elérjük a 9 milliárdot. Ennyi éhes szájat pedig nem egyszerű etetni." A fejlett(ebb) országok el tudják magukat látni elegendő élelmiszerrel, és nem feladatuk a harmadik világ etetése. Mindenki legyen önellátó, és akkor beindul a természetes szelekció. Mondjuk röhej, hogy az ecuadori banán olcsóbb a magyar almánál.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik