Ennek ellenére elképzelhető, hogy néhány acéltermelő ország a WTO bírósága elé citálja majd az EU-t és az Egyesült Államokat, de ismerve a szervezet bürokratikus eljárásrendjét, az ügyben döntés valószínűleg csak évek múlva születne, míg a mostani extravámrendeletet a felek a lehető leghamarabb életbe fogják léptetni.
Ügyes zsarolási kísérlet
Washington és Brüsszel egyébként cselesen beépített egy kiskaput a rendelkezésbe. Ez azt jelenti, hogy bármely államnak megengedik a paktumhoz való csatlakozást, amennyiben betart néhány szabályt. Ezek egyike azt tartalmazza, hogy
az adott országnak tartózkodnia kell attól, hogy exportkorlátozásokat vezessen be a két nyersanyagra vagy az azokhoz kapcsolódó termékekre.
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az EU és az USA egyértelműen a kínai rendeletre utalt, amely a gallium mint alumíniumipari melléktermék és a germánium exporttilalmát tartalmazza. Magyarán: egy szimpla, de igen okos zsarolást láthatunk annak érdekében, hogy az ázsiai nagyhatalom elgondolkozzon a chipiparhoz nélkülözhetetlen kritikus alapanyagok szabad kereskedelmének újbóli elindításán. (Más kérdés, hogy a kínai exportkorlátozás éppen az EU–USA tilalmi rendeleteire érkezett válaszul, tehát a klasszikus „az úgy kezdődött, hogy ő visszaütött” szituációt láthattuk a gyakorlatba ültetni.)
A részletekről még komoly egyeztetések folynak, a rendelet valószínűleg január 1-jén lép életbe, ha addig a két fél mindenben meg tud egyezni. Az ugyanis még mindig problémát okoz, hogy – a transzatlanti viszály csendesedése ellenére – az USA a saját játékszabályait igyekszik ráerőltetni nemcsak Kínára, de az Európai Unióra is. Ebben az esetben speciel az érdekek közösek, a civakodásnak azonban történelmi hagyományai vannak.
Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrell egyébként éppen ezekben a napokban tárgyal Kínában, ahol többek között aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Peking a Kína–EU kapcsolatokat az Egyesült Államokkal való rivalizálásának a függvényében értelmezi.
A jelenlegi tervezet fényében valószínűleg némileg csökken a szavainak súlya a tárgyalások során.