Az árnyékflotta elvégzi a piszkos munkát, Moszkva olajexport-bevételei alig csökkennek, egy környezeti katasztrófa azonban gyakorlatilag borítékolható. Így viszont az olajár sapka teljesen értelmetlenné és veszélyessé vált.
Julien Lee, a Bloomberg energia-szakértője meglepő írást közölt a napokban Ideje eltörölni az orosz olajársapkát címmel. A szerző bevallottan maga sem örül az ötletének, de ezt tartja az egyetlen logikus és felelősségteljes megoldásnak.
Lee arra az egyszerű tényre mutat rá, amellyel mostanában nagyjából mindenki tisztában van – beleértve azokat is, akik annak idején kiszabták a 60 dolláros hordónkénti árat az orosz kőolaj importjára, illetve a 100 dolláros felső értéket a finomított áruk esetében: az ársapka működésképtelen.
A G7 ötlete finoman szólva sem vált be. A Nyugat ugyanis csupán a saját vállalatait vágta el részben az orosz kőolaj-kereskedelemtől, a globális keleten, elsősorban Indiában és Kínában prosperáló, nem teljesen tiszta hátterű biztosítótársaságok és szállítmányozók azonban boldogan kötöttek üzletet. Magyarán: Oroszország csupán az olajkereskedelmének az irányát változtatta meg, az export volumene viszont nemhogy csökkent volna, hanem nőni kezdett.
Az árplafon hírére azonnal egy kisebb hajókból és félig már kiszuperált tankerekből álló árnyékflotta szerveződött, amelynek a létszáma óvatos becslések szerint hatszáz is lehet.
Ezek naponta több millió hordó orosz nyersolajat és finomított származékot szállítanak a tengereken úgy, hogy a hatalmas mennyiségből a nyugati vállalatok semmit nem profitálnak a politikusaik által kirótt tiltás miatt.
A kereskedelembe tevékenyen beszálltak a mosodaországok is (India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Kína), amelyektől az ársapkát bevezető államok ugyanúgy megvették és megveszik a finomított orosz olajtermékeket, mint előtte Moszkvától.
Valójában tehát az egyik legkeményebb szankciónak szánt határozatnak a gyakorlatban semmi értelme: egyáltalán nem működik, a kijátszásához pedig a mosodaországok miatt még konfrontációra sincs szükség. A világ ugyanolyan békésen zabálja az orosz olajat, mint a háború előtt, csak most udvariasan bemenekül az ársapka szó mögé, és inkább nem beszél róla.
Van azonban egy óriási különbség a békeidős és a mostani kereskedelem között, és a Bloomberg véleménycikke szerint ez előbb-utóbb tragikus eseményeket fog okozni.
Mint arra a szerző rámutat: Oroszország urali olaja az ársapka utáni első nyolc hónapban alatta maradt a megmaradt értéknek, a világpiaci ár emelkedése miatt azonban a fő exportnak számító Ural értéke is meredeken ível felfelé.
Régen életbe kellett volna lépnie az ársapka-mechanizmusnak, ez azonban az árnyékflotta miatt cseppet sem érdekli a hirtelen haszon űzte kereskedőket: az elöregedett hajók flottája egyre csak terebélyesedik, cseppet sem foglalkozva a biztosításokkal, vagy azzal, hogy az ilyen hajókat be sem engedik egy szabályokat tiszteletben tartó kikötőbe. Az átrakodást egy másik tankerre és az eredeti Ural olaj „lögybölését”, vagyis bekeverését másfajta olajjal (ezzel megváltoztatva a származási összetételét) a nyílt óceánon, nemzetközi vizeken intézik.
Az ársapka tehát látványosan nem működik, az árnyékflottában működő hajók azonban egyre jobban aggasztják az ENSZ tisztviselőit.
A nyílt vízi átszivattyúzás a rozsdás járművekből (miközben a hajók gondosan kikapcsolják a helyzetjelzőiket) hihetetlen kockázatot rejt magában, de már az, hogy hajózásra gyakorlatilag alkalmatlan tankerek állnak forgalomba a világ egyik legnagyobb olajexportőrének szolgálatában, újragondolásra kellene ösztönöznie az ársapka bevezetését szorgalmazó országokat.
Julien Lee azzal érvel, hogy az orosz olajkereskedelem bevételei egyáltalán nem változnak és nem is fognak változni az ársapka miatt. A Kreml pénzénél van, a kiskapuk segítenek biztosítani a kassza folyamatos feltöltését, ezért vissza kellene térni a háború előtti gyakorlathoz, és elengedni az ársapka ötletét.
Ez lenne ugyanis az egyetlen járható útja annak, hogy a régi, biztosítás nélküli és szétesőben lévő árnyékflottás tankerek ne okozzanak törvényszerűen olyan környezeti katasztrófát, amely beláthatatlan következményekkel járna.
Az ársapka eltörlése nem változtatna a piacon lévő orosz nyersolaj mennyiségén, az most is ugyanannyi, mint a háború előtt, és utána is annyi lenne – írja a Bloomberg, ezzel mutatva rá a szankció kivezetésének szükségességére, hozzátéve a legfontosabbat:
ha a nyugati szállítmányozóknak megengedik, hogy orosz rakományokat szállítsanak és biztosítást köthessenek rá, a kereskedelmet újra a megfelelően biztosított, jól karbantartott és szigorúan ellenőrzött hajókon bonyolítanák.
Amennyiben így folytatják tovább, az árnyékflotta addig folytatja a tevékenységét, ameddig a biztos katasztrófába nem fut egy (vagy több) hajója. Márpedig egy ekkora szennyezésre senki nincs felkészülve. Jobb lenne tehát visszatérni a megszokott kereskedelemhez az orosz olajra kivetett ársapka megszüntetésével – írja a szerző –, hogy a világ el tudja kerülni az elkerülhetetlent.
Ha már haszna nincs az ársapkának, legalább ne okozzon pluszban jóvátehetetlen katasztrófát.
Fotó: 123RF
„Ilyen teherrel Volodimir Zelenszkijnek biztosan nincs keresnivalója az első háború utáni választásokon” – az ukrán Espresso újságírója szerint már csak egy dologban reménykedhet az ukrán elnök.
Mint kiderült, a brüsszeli varázsszer megint a közös európai hitel lenne, hogy még az unokáink is nyögjék az orosz-ukrán háborút.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Zelenszkij támogatottsága csökkenőben, az ukrán elit pedig már az utód lehetőségét vizsgálja. A korrupciós botrányok és a háborús feszültség egyszerre roppantják a kijevi vezetést.
Augusztus óta Washington jelentős katonai jelenlétet tart fenn a Karib-térségben, hogy felvegye a harcot a venezuelai kábítószer-kereskedelem ellen.
Az amerikai kampánytanácsadó szerint felháborító, hogy az ukrán elit lop, miközben az ukránok éjszakánként a rakéták elől bujkálnak.
A lakosságot figyelmeztették, hogy keressenek menedéket.
Számolni kell az összeférhetetlenségi szabályokkal.
