Bár akadt pár tétel, ami drágult, a legtöbb alapélelmiszer inkább olcsóbb lett, jellemzően 5–28 százalékkal – derül ki a Makronóm Intézet 7 különféle élelmiszer-áruházban szeptember második felében ismét elvégzett helyszíni adatgyűjtéséből. Érdemben csökkent a tejtermékek, a legtöbb zöldség és gyümölcs, valamint sok más alapélelmiszer ára.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Makronóm Intézet elmúlt napokban lezárt felmérésének friss adatai szerint érdemben folytatódik az árcsökkenés az élelmiszerboltokban. Úgy látszik, hogy a kötelező akciók és az online árfigyelő portál bevezetése hatással van az árak mérséklődésére az alapélelmiszerek esetén. Mindinkább elérhetőnek tűnik az a kormányzati cél, amely szerint 2023 végére egy számjegyűre csökken a korábban felpörgő infláció.
Az idén harmadik alkalommal végezték el a Makronóm Intézetnél hét különféle méretű és típusú vidéki, fővárosi és agglomerációs élelmiszerbolt árainak összeírását. Huszonnyolcféle, alapvetőnek mondható élelmiszer árát gyűjtötték be és hasonlították össze. Márciusban, júniusban és szeptember második felében is széles körben átlagolták a fontosabb élelmiszerek tényleges kiskereskedelmi árának alakulását. Júniusban arra jutottak, hogy számos alapélelmiszer ára csökkent márciushoz képest. Az idén márciushoz viszonyítva ugyanis június közepére 5–13 százalékkal mérséklődött jó néhány árucikk fogyasztói ára. Akkor a kenyérfélék, a tej, a tejtermékek, valamint több szezonális zöldség és gyümölcs lett olcsóbb.
Ezt követően szeptember 20-a és 24-e között újra felmérték ugyanazokat a boltokat: ebben részt vett SPAR, a Penny, a Tesco, a Lidl, az Auchan, az Aldi és egy CBA üzlet is. Az adatfelvétel úgy történt, hogy a boltok között egyenlően elosztva volt vidéki, fővárosi és agglomerációs üzlet is. A júniusban először gyűjtési körbe bevett hetedik bolt esetén is lehetett összehasonlító adatokkal dolgozni, így szélesebb körűvé vált a gyűjtés. Sőt, néhány további alapélelmiszerrel is bővült, a pontosabb körkép miatt.
Kiválasztott termékkörönként a legolcsóbb árucikkek kilós (illetve literes vagy darab) kínálati árát írták fel azért, hogy pontosan összehasonlíthatók legyenek a fajlagos árváltozások. Most is főként a nagyobb kiszerelésű, kedvezőbb árfekvésű termékeket keresték, de figyeltek arra, hogy minden bolt esetén azonos minőségű árukat hasonlítsanak össze egymással. A hét üzlet júniusi és szeptemberi ellenértékeit átlagolták, hogy az egyes boltokban lévő árkülönbségek jelentős mértékben ne befolyásolják a valós adatokat.
Az alábbi táblázatban láthatók a friss és a 3 hónappal korábbi átlagárak, illetve azok százalékos különbsége.
Jól látszik. hogy a tejtermékek ára tovább mérséklődött, sőt június és szeptember között az áresés fel is gyorsult. A tavasszal jellemző 5–12 százalékos tejtermékár-csökkenéssel szemben a nyár folyamán további, mintegy 15–28 százalékkal lett olcsóbb e termékkör egy-egy fontos, gyakran vásárolt tétele. A félbarna kenyér 10,6, a zsemle és a kifli darabra csaknem 5 százalékkal csökkent a júniusi adatfelvételünk óta. A zöldségek és a gyümölcsök ellenértéke is érdemben visszaesett júniushoz képest, ám itt a szezonalitás is befolyásolja az árakat.
Az összehasonlítás részletesen is olvasható a makronom.eu oldalon.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának szakmai kommentárja:
Az infláció januári tetőzése óta a pénzromlás üteme fokozatosan lassul, a 25,7 százalékos csúcshoz képest augusztusban már „csak” 16,4 százalékot mért a KSH, míg becslésünk szerint az egyelőre nem ismert szeptemberi inflációs érték 12,3 százalékot érhetett el, novemberben pedig 10 százalék alá mérséklődhet a mutató. Az infláció csökkenése a legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy az árak általánosan mérséklődnek, hanem azt, hogy az ellenértékek a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak, nem emelkednek már a tavaly tapasztalt ütemben tovább.
Ezt mutatják az elmúlt időszaki havi árindexek is. Havi alapon az árak csupán májusban csökkentek, 0,4 százalékkal, a többi hónapban kisebb-nagyobb drágulás következett be. Ez azonban nem volt egyenletes az egyes termékcsoportok között: augusztusban a havi alapú 0,7 százalékos áremelkedés teljes egészében az üzemanyagokhoz kötődött, a többi termékcsoport árának növekedése vagy mérséklődése kioltotta egymást. Van tehát olyan termék, termékcsoport, ahol árcsökkenés történt, történik.
Az élelmiszerek között a KSH adatai szerint közel 10 százalékkal esett a tojás ára, míg a tejnél 5 havi mérséklődés után augusztusban újra drágulás volt (igaz minimális), míg a tejtermékeknél az 1,9 százalékos árcsökkenés már sorozatban az ötödik ilyen, csökkenő hónap volt. A kenyér ára 2,3 százalékkal mérséklődött – itt már zsinórban harmadik hónapja találkozhatunk alacsonyabb árakkal. Több élelmiszernél van tehát áresés – tegyük hozzá, van is honnan, és lenne még tere zsugorodnia az áraknak. Ugyanakkor az ellenértékek lefelé mindig nehezebben mozognak, mint felfelé. Fontos újra megjegyezni, hogy az árcsökkenés kikényszerítésében az alacsony kereslet mellett nagy szerepe van az árfigyelőnek is, amely serkenti a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt.
De abban szerepet játszik a termelési költségek mérséklődése is – gondoljunk például az energiaárakra.
Összességében a dezinfláció tart, azonban még mindig magas a fogyasztóiár-index, a jegybanki céltól egyelőre messze vagyunk. Az infláció letörése szempontjából kockázatot jelent az olajárak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése, illetve a forint gyengülése, azonban az egy számjegyű infláció idei elérését nem fenyegeti veszély.
Címlapfotó:123rf.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A Politico szerint kiakadtak a banánexportőrök.
A forint gyengülése nem egyedi jelenség; a cseh korona és a zloty szintén veszít az értékéből. A piacok túlreakciója várhatóan enyhülni fog, különösen, ha a Fed kamatpolitikája is lazul, ami korrekciót eredményezhet – adott gyors értékelést a forint ma reggeli gyengülése kapcsán a Makronóm Intézet elemzője.
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
