Van annak valami diszkrét bája, hogy azok a nagy cégek, amelyek megteremtették a távmunka technikai lehetőségét, most szinte mindannyian visszarendelik a dolgozóikat az irodáikba. A távmunkát, bár kissé átalakítva, immár nem lehet begyömöszölni a szőnyeg alá.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az Egyesült Államokban a legtöbb munkáltató ma már azt kéri a munkavállalóitól, hogy legalább heti két-három napot jöjjenek be az irodába. Teszik ezt anélkül, hogy valóban kényszerítő intézkedéseket hoznának az engedetlenkedőkkel szemben. Ha esetleg fellépnek ellene, a munkavállaló fogja magát, és másik állást keres, ahol a hivatali és otthoni munkavégzés aránya számára elfogadható.
Az mára egyértelműen körvonalazódott, hogy a teljes távmunka csak bizonyos ágazatokban maradhat fenn, viszont az sem járja, hogy az otthoni munkavégzést egy tollvonással megszüntessék.
Így született meg a hibrid munkavégzés, amely az otthoni és az irodai munkát vegyíti.
A világjárványt követően számos főnök úgy látta a dolgokat, mint sok más hagyományos vezető, hogy számára a távmunka tévút volt. Kimondatlanul is azt akarta, hogy mindenki minél hamarabb visszatérjen a munkahelyére. Ezeknek a vezetőknek, akik többnyire inkább a nyugdíj felé közelednek, a munka világa az, ahol öltönyt és nyakkendőt vagy diszkrét kosztümöt kell viselni, és kivétel nélkül reggel 8-kor pontosan meg kell jelenni az irodában.
Az elmúlt hónapokban sok vezető az alkalmazottait meghallgatva felülvizsgálta eddigi meggyőződését. A fiatalabbaknak más az életmódjuk, mások az elvárásaik. Szerte az Egyesült Államokban az alkalmazottak igényeinek az otthoni munkavégzés jobban megfelel.
Ráadásul egyelőre a távmunka nem rontja a termelékenységet – vélik egyesek, ám e téren van ellenkező vélemény is. Van olyan cég, ahol a munkatársak egyharmada visszatért az irodába, egyharmaduk teljes munkaidőben távmunkát végez, egyharmaduk pedig felváltva dolgozik az egyikben és a másikban. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a hibrid módot végül a fehérgalléros dolgozók is elfogadták – legalábbis egyelőre.
Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy több munkáltató hívja vissza alkalmazottait, arra hivatkozva, hogy ez kedvez a vállalati kultúrának és a döntéshozatalnak. Ám nagyon kevesen követelik meg, hogy hetente öt napot a helyszínen legyenek. Ehelyett a legtöbben azt teszik, amit a Meta vagy a Farmers Group, egy Los Angeles-i biztosítótársaság nemrégiben bejelentett, hogy legtöbb alkalmazottjának szeptembertől legalább heti három napon kell személyesen dolgoznia.
Nem meglepő, hogy a munkavállalók általában többet szeretnének távmunkát végezni, mint amennyit a munkáltatójuk megenged számukra. Emiatt a munkába való visszatérés politikája különösen a technológiai iparágakban, nevezetesen az Amazon, az Apple és a Twitter [ma X] vállalatnál vált vitás kérdéssé. Egyesek felmondtak, hogy olyan vállalatokhoz csatlakozzanak, amelyek nyitottabban állnak a kérdéshez.
Sok olyan vállalat, amely kifejezett helyszíni visszatérési politikával rendelkezik, nem alkalmazza azt túl szigorúan. A munkavállalók mindössze 20 százaléka mondja azt, hogy a munkáltatója konkrét intézkedéseket vagy szankciókat hozott annak érdekében, hogy biztosítsa az irodai jelenlétet.
A szakszervezetek is felkarolták a távmunka kérdését, amely a társadalmi párbeszéd egyik fő kérdésévé vált. Mindezek az okok megmagyarázzák, hogy a távolról végzett munka mennyisége Észak-Amerikában idén meglepően stabil maradt, 28 százalék körül van. Ez az arány a Covid–19 előtt az 5 százalékot sem érte el.
A teljes munkaidőben dolgozók 27 százaléka mondta azt, hogy főnöke az elmúlt évben enyhített a távmunkával kapcsolatos követelményein. Ugyanezen felmérés szerint
a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 11 százaléka kizárólag távmunkában dolgozik, míg 31 százalékuk kombinálja a távmunkát az irodában való munkavégzéssel, általában a szabad napok megválasztásának lehetőségével. A többiek kizárólag helyben dolgoznak, vagy olyan munkakörben, amely nem egyeztethető össze a távmunkával.
„Sok vezetőség még mindig keresi a módját annak, hogyan ösztönözze alkalmazottait arra, hogy visszatérjenek az irodába –fejtette ki a Los Angeles Timesnak adott interjújában Fiona Ong, a baltimore-i Shawe Rosenthal munkajogásza és a marylandi kereskedelmi kamara jogi igazgatója. – Még mindig sok az ellenállás a munkavállalók részéről, akik gyakran új életstílust sajátítottak el, és nem akarják feladni azt.”
Hogy ez meddig fog tartani, azt még nem tudni. A gazdaság lassulásával és a munkanélküliség növekedésével a munkáltatók erősebb helyzetben találhatják magukat. De a technológiai ágazat kivételével a távoli irodai állások kínálata jól tartja magát. Recesszió esetén egyes vállalatok akár a távmunka mellett is dönthetnek, ha ezzel az egyre dráguló székhelyeken is spórolhatnak.
Számos felmérés azt mutatja, hogy a távmunkát végzők ugyanolyan termelékenynek, ha nem még produktívabbnak tartják magukat otthon, mint az irodában. Ám ezt a tapasztalatot sok vezetőség nem így gondolja. David Burkus, a vállalatok távmunka-tanácsadója szerint most nagyon népszerű a hibrid üzemmód. Úgy vélte azonban, hogy a termelékenységi problémák és a régi szokások miatt egyre többen térnek vissza az irodába. „Ez nagyon lassan, de biztosan meg fog történni. Sok olyan vezető van, aki csak beszél a hibrid munkáról, de hetente öt napot megjelenik az irodában” – fűzte hozzá.
Bart Valdez, egy munkaerő-toborzó cég, az Ingenovis főnöke nem tartozik közéjük. Sok alkalmazottjához hasonlóan ő is munkaidejének egyharmadát az irodában tölti, egyharmadát otthon, egyharmadát pedig üzleti úttal. A 2 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cégének számos irodája van szerte az országban.
Valdez tudta, hogy a teljes távmunka nem működne minden alkalmazott vagy minden részleg esetében. Arra kérte a vezetőit, hogy olyan munkavállalókat toborozzanak, akik helyben laknak, hogy repülőút nélkül jöhessenek az irodába. Az Ingenovis elnöke és vezetői azonban a nemzedéki és regionális különbségeket is figyelembe veszik. A floridai Orlandóban például az alkalmazottak átlagéletkora 27 év. Sokan egyedülállók és gyermektelenek, így közülük 250-en minden nap bemennek az irodába, főként a személyes találkozók miatt.
Az iroda egy olyan hely, ahol tanulhatsz, barátokat szerezhetsz és előrébb léphetsz a karrieredben.
Cincinnatiben és Denverben viszont sok munkavállaló a negyvenes éveiben jár, és
több otthoni felelősségük van, például a gyermekeikről vagy a saját szüleikről kell gondoskodniuk. A távmunka nagyon fontos számukra, és a vezetőik alkalmazkodnak ehhez.
A The New York Times cikke is arról számolt be, hogy a hibrid munkavégzés tartós valóság lesz, a ledolgozott napok úgy negyedét otthon töltik az alkalmazottak. Az elmúlt hónapokban a Disney heti négy, az Amazon három nap jelenlétet írt elő. A Meta és a Lyft szeptemberben tervezi az átállást az új üzemmódra. A Docusign – amely elektronikus aláírási megoldásokat forgalmaz – a vállalat összes munkahelyének auditálása után úgy becsülte, hogy a munkák mintegy 70 százaléka hibrid módon, úgy 30 százaléka pedig teljesen távmunkában végezhető, és kevesebb mint egy százaléka igényel állandó jelenlétet az irodában.
A Google-nál viszont csípősebb szelek fújnak. A teljesítményértékeléseknél figyelembe veszik a hosszú, megmagyarázhatatlan távolléteket az irodából. Emellett megvizsgálnák a belépőkártyák adatait, hogy azonosítani lehessen ezeket a távolléteket. A cél egyértelmű: a dolgozókat arra kényszeríteni, hogy ötből három napot az irodában töltsenek.
A technológiai fejlődés segítségével az otthoni munkavégzés az 1960-as évek óta folyamatosan nőtt az Egyesült Államokban, és valószínűleg ez a folyamat még évtizedekig velünk marad. A The Economist szerint azonban a munkaadók és a munkavállalók közötti konszenzus a távmunkával kapcsolatban megtört. A brit gazdasági hetilap egy 34 országban végzett tanulmányra támaszkodva azt írta, hogy
a munkavállalók világszerte átlagosan két nappal többet szeretnének otthon tölteni, egy teljes nappal többet, mint amennyit a munkáltatótól jelenleg kapnak.
A távmunka iránti vágy nagyon is érthető – jegyezte meg a The Economist. A munkavállalók átlagosan napi 72 percet nyernek azzal, hogy lemondanak a tömegközlekedésről vagy a zsúfolt autóutakról, ami évente akár két hetet is jelenthet. Az olyan országokban, mint Argentína, Törökország, Kanada és az Egyesült Államok munkavállalói a munkahét több mint felét otthon akarják tölteni. A munkáltatók azonban most azt tervezik, hogy átlagosan kevesebb mint heti két nap távmunkát kínálnak nekik.
Az ok? A termelékenység, amely az indiai adatbeviteli dolgozók esetében állítólag átlagosan 18 százalékkal alacsonyabb, mint az irodában dolgozó kollégák esetében. A hetilap szerint nem véletlen, hogy a távmunkához való hozzáállás szigorodása olyan időszakban történik, amikor egyes iparágak, például a csúcstechnológia, létszámcsökkentő üzemmódba kapcsolnak, míg mások alkalmazkodnak az új időkhöz az irodahelyiségek csökkentésével. A kérdés most az – szögezte le a The Economist –, hogy „a főnökök vagy a munkavállalók közül melyikük enged ezeknek az igényeknek”.
A távmunka forradalma elmaradt – szögezte le a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap. Az újság szerint nem tűnik úgy, hogy a távmunka a pandémiát követő korszakban a munkavégzés domináns módjává válna.
Bár az volt a benyomás, hogy a Covid–19-járvány átrendezte az üzleti világ rendszerét, és egyes szakértők szerint a távmunka egyszer és mindenkorra felváltja az irodai munkát, a dolgok ennél bonyolultabbnak bizonyultak. A svájci St. Gallen-i Egyetem és a Barmer egészségbiztosítási pénztár által végzett felmérés, amelyet a frankfurti lap ismertetett, azt mutatta, hogy a különböző ágazatokban dolgozó 12 ezer német munkavállalóból álló minta alapján a trend a hibrid munka irányába mutat.
A járvány csúcspontján a német munkavállalók több mint egyharmada otthonról dolgozott. Napjainkban a vegyes munkamódszerek, amelyek során a munkavállalók egy része online, másik része pedig személyesen dolgozik, egyre nagyobb teret hódítanak: a megkérdezett munkavállalók 40 százaléka alkalmazza ezeket. „A világjárvány végével a munka hibridebbé vált. Még mindig otthonról dolgozunk, de már visszatértünk az irodába is” – összegezte Christoph Straub, a Barmer igazgatótanácsának elnöke. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az eredmények szerint a távmunkában dolgozó alkalmazottak jobban el tudják választani a szakmai és a magánéletüket, ezáltal csökkentve a stresszt.
A spanyol vállalatok jobban vonakodtak a távmunka bevezetésétől, mint más európai cégek. De azok többsége, amelyek már kísérletezhettek vele, úgy döntött, hogy állandó jelleggel alkalmazzák. Két évvel ezelőtt a távmunka Spanyolországban még csak egy szűk kisebbség számára volt fenntartva: az országban dolgozó munkavállalók mindössze 9,1 százaléka tudta kihasználni az előnyeit – írta az El País napilap az Eurostat adatai alapján. Ez a szám jóval elmaradt az akkori európai átlagtól (13,4 százalék), és messze mögötte kullogott az ugyanebben az időben mért értékeknek olyan országokban, mint Svédország (27 százalék) vagy Belgium (26 százalék).
Spanyolország még azon kevés országok közé is tartozott, ahol 2021-ben kevesebben dolgoztak távmunkában, mint 2020-ban – jegyezte meg a madridi napilap. Azóta a távmunka gyökeret eresztett Spanyolországban, legalábbis a nagyvállalatoknál – mutatott rá a La Razón spanyol jobboldali napilap:
„Bár a szolgáltatási ágazat, a tercier szektor súlya a gazdaságunkban nem teszi lehetővé, hogy a távmunka széles körben elterjedjen, az Infojobs felmérése szerint a távmunkát bevezető vállalatok 60 százaléka elkötelezett a távmunka hosszú távú fenntartása mellett.”
A távközlési ágazatban a Telefónica heti két nap távmunkát engedélyez, míg a Vodafone három napra emeli a lécet. Az energetikai vállalatok közül az Endesa és a Repsol különböző, egy és három nap közötti távmunkát kínál. A légitársaságok közül az Iberia heti egy nap távmunkát biztosít alkalmazottainak.
A bankszektorban a Sabadell havonta hat napot, a CaixaBank havonta négy-hat napot, az Unicaja pedig negyedévente tizenöt napot kínál. A nagy technológiai cégek közül a Google Spanyolország heti két napot, az Amazon nullától öt napig terjedő választási lehetőséget, az Indra pedig heti egytől három napig terjedő távmunkát kínál, a munkakörtől függően.
Ezek a munkavégzési szabályok tapasztalhatók egész Európában. Tehát nem szűnt meg véglegesen a távmunka, de az tény, hogy az aranykornak búcsút inthetünk. Az új nemzetközi felmérések arról számolnak be, hogy egyes cégek tovább verik a szöget az otthoni munkavégzés koporsójába. A munkavállalók megtarthattak bizonyos részt az otthoni feladatokból, ám a munkaidő nagyobb hányadát az irodában kell tölteni. Nincs mit tenni, hát akkor éljen a hibrid munka!
Kapcsolódó:
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Sokan nincsenek tisztában vele: a csalók gyakran fizetett hirdetésekkel érik el az áldozatokat.
A Medián friss kutatásának belsős adatai szerint toronymagasan vezet a Fidesz.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint Moszkva céljai túlmutatnak a Donbasz megszerzésén.
Tizenhárom választókerület adatai kerültek eddig nyilvánosságra, melyekből országos következtetéseket is le lehet vonni.
Előre menekül Hann, miután kikutatta a Medián, hogy Magyar Péter húsz százalékponttal vezet.
„A számokból az látszik, hogy a Tisza Pártra ugyan sokan akarnak szavazni, de Péter személye már a tiszások körében is megosztó” – fogalmazott az informátor.
A politikai választás egyben morális felfogások közti választás is. Sőt, emberképek közti választás.
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
