Véget ért a távmunka aranykora, helyette itt a hibrid munkavégzés

Az Egyesült Államokban a legtöbb munkáltató ma már azt kéri a munkavállalóitól, hogy legalább heti két-három napot jöjjenek be az irodába. Teszik ezt anélkül, hogy valóban kényszerítő intézkedéseket hoznának az engedetlenkedőkkel szemben. Ha esetleg fellépnek ellene, a munkavállaló fogja magát, és másik állást keres, ahol a hivatali és otthoni munkavégzés aránya számára elfogadható.  

Megszületett a hibrid munkavégzés 

Az mára egyértelműen körvonalazódott, hogy a teljes távmunka csak bizonyos ágazatokban maradhat fenn, viszont az sem járja, hogy az otthoni munkavégzést egy tollvonással megszüntessék.  

A világjárványt követően számos főnök úgy látta a dolgokat, mint sok más hagyományos vezető, hogy számára a távmunka tévút volt. Kimondatlanul is azt akarta, hogy mindenki minél hamarabb visszatérjen a munkahelyére. Ezeknek a vezetőknek, akik többnyire inkább a nyugdíj felé közelednek, a munka világa az, ahol öltönyt és nyakkendőt vagy diszkrét kosztümöt kell viselni, és kivétel nélkül reggel 8-kor pontosan meg kell jelenni az irodában.  

Az elmúlt hónapokban sok vezető az alkalmazottait meghallgatva felülvizsgálta eddigi meggyőződését. A fiatalabbaknak más az életmódjuk, mások az elvárásaik. Szerte az Egyesült Államokban az alkalmazottak igényeinek az otthoni munkavégzés jobban megfelel.  

Ráadásul egyelőre a távmunka nem rontja a termelékenységet – vélik egyesek, ám e téren van ellenkező vélemény is. Van olyan cég, ahol a munkatársak egyharmada visszatért az irodába, egyharmaduk teljes munkaidőben távmunkát végez, egyharmaduk pedig felváltva dolgozik az egyikben és a másikban. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a hibrid módot végül a fehérgalléros dolgozók is elfogadták – legalábbis egyelőre. 

Hetente egy-két nap otthonról 

Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy több munkáltató hívja vissza alkalmazottait, arra hivatkozva, hogy ez kedvez a vállalati kultúrának és a döntéshozatalnak. Ám nagyon kevesen követelik meg, hogy hetente öt napot a helyszínen legyenek. Ehelyett a legtöbben azt teszik, amit a Meta vagy a Farmers Group, egy Los Angeles-i biztosítótársaság nemrégiben bejelentett, hogy legtöbb alkalmazottjának szeptembertől legalább heti három napon kell személyesen dolgoznia.   

Nem meglepő, hogy a munkavállalók általában többet szeretnének távmunkát végezni, mint amennyit a munkáltatójuk megenged számukra. Emiatt a munkába való visszatérés politikája különösen a technológiai iparágakban, nevezetesen az Amazon, az Apple és a Twitter [ma X] vállalatnál vált vitás kérdéssé. Egyesek felmondtak, hogy olyan vállalatokhoz csatlakozzanak, amelyek nyitottabban állnak a kérdéshez.  

Sok olyan vállalat, amely kifejezett helyszíni visszatérési politikával rendelkezik, nem alkalmazza azt túl szigorúan. A munkavállalók mindössze 20 százaléka mondja azt, hogy a munkáltatója konkrét intézkedéseket vagy szankciókat hozott annak érdekében, hogy biztosítsa az irodai jelenlétet. 

A szakszervezetek is felkarolták a távmunka kérdését, amely a társadalmi párbeszéd egyik fő kérdésévé vált. Mindezek az okok megmagyarázzák, hogy a távolról végzett munka mennyisége Észak-Amerikában idén meglepően stabil maradt, 28 százalék körül van. Ez az arány a Covid–19 előtt az 5 százalékot sem érte el.  

Az erő a munkáltatóknál van 

A teljes munkaidőben dolgozók 27 százaléka mondta azt, hogy főnöke az elmúlt évben enyhített a távmunkával kapcsolatos követelményein. Ugyanezen felmérés szerint  

„Sok vezetőség még mindig keresi a módját annak, hogyan ösztönözze alkalmazottait arra, hogy visszatérjenek az irodába –fejtette ki a Los Angeles Timesnak adott interjújában Fiona Ong, a baltimore-i Shawe Rosenthal munkajogásza és a marylandi kereskedelmi kamara jogi igazgatója. – Még mindig sok az ellenállás a munkavállalók részéről, akik gyakran új életstílust sajátítottak el, és nem akarják feladni azt.”  

Hogy ez meddig fog tartani, azt még nem tudni. A gazdaság lassulásával és a munkanélküliség növekedésével a munkáltatók erősebb helyzetben találhatják magukat. De a technológiai ágazat kivételével a távoli irodai állások kínálata jól tartja magát. Recesszió esetén egyes vállalatok akár a távmunka mellett is dönthetnek, ha ezzel az egyre dráguló székhelyeken is spórolhatnak.  

A hibrid üzemmód is veszélyben van 

Számos felmérés azt mutatja, hogy a távmunkát végzők ugyanolyan termelékenynek, ha nem még produktívabbnak tartják magukat otthon, mint az irodában. Ám ezt a tapasztalatot sok vezetőség nem így gondolja. David Burkus, a vállalatok távmunka-tanácsadója szerint most nagyon népszerű a hibrid üzemmód. Úgy vélte azonban, hogy a termelékenységi problémák és a régi szokások miatt egyre többen térnek vissza az irodába. „Ez nagyon lassan, de biztosan meg fog történni. Sok olyan vezető van, aki csak beszél a hibrid munkáról, de hetente öt napot megjelenik az irodában” – fűzte hozzá.   

Valdez tudta, hogy a teljes távmunka nem működne minden alkalmazott vagy minden részleg esetében. Arra kérte a vezetőit, hogy olyan munkavállalókat toborozzanak, akik helyben laknak, hogy repülőút nélkül jöhessenek az irodába. Az Ingenovis elnöke és vezetői azonban a nemzedéki és regionális különbségeket is figyelembe veszik. A floridai Orlandóban például az alkalmazottak átlagéletkora 27 év. Sokan egyedülállók és gyermektelenek, így közülük 250-en minden nap bemennek az irodába, főként a személyes találkozók miatt.

Az iroda egy olyan hely, ahol tanulhatsz, barátokat szerezhetsz és előrébb léphetsz a karrieredben.  

Cincinnatiben és Denverben viszont sok munkavállaló a negyvenes éveiben jár, és  

A Google kemény fellépése  

A The New York Times cikke is arról számolt be, hogy a hibrid munkavégzés tartós valóság lesz, a ledolgozott napok úgy negyedét otthon töltik az alkalmazottak. Az elmúlt hónapokban a Disney heti négy, az Amazon három nap jelenlétet írt elő. A Meta és a Lyft szeptemberben tervezi az átállást az új üzemmódra. A Docusign – amely elektronikus aláírási megoldásokat forgalmaz – a vállalat összes munkahelyének auditálása után úgy becsülte, hogy a munkák mintegy 70 százaléka hibrid módon, úgy 30 százaléka pedig teljesen távmunkában végezhető, és kevesebb mint egy százaléka igényel állandó jelenlétet az irodában.  

A Google-nál viszont csípősebb szelek fújnak. A teljesítményértékeléseknél figyelembe veszik a hosszú, megmagyarázhatatlan távolléteket az irodából. Emellett megvizsgálnák a belépőkártyák adatait, hogy azonosítani lehessen ezeket a távolléteket. A cél egyértelmű: a dolgozókat arra kényszeríteni, hogy ötből három napot az irodában töltsenek. 

A technológiai fejlődés segítségével az otthoni munkavégzés az 1960-as évek óta folyamatosan nőtt az Egyesült Államokban, és valószínűleg ez a folyamat még évtizedekig velünk marad. A The Economist szerint azonban a munkaadók és a munkavállalók közötti konszenzus a távmunkával kapcsolatban megtört. A brit gazdasági hetilap egy 34 országban végzett tanulmányra támaszkodva azt írta, hogy  

A távmunka iránti vágy nagyon is érthető – jegyezte meg a The Economist. A munkavállalók átlagosan napi 72 percet nyernek azzal, hogy lemondanak a tömegközlekedésről vagy a zsúfolt autóutakról, ami évente akár két hetet is jelenthet. Az olyan országokban, mint Argentína, Törökország, Kanada és az Egyesült Államok munkavállalói a munkahét több mint felét otthon akarják tölteni. A munkáltatók azonban most azt tervezik, hogy átlagosan kevesebb mint heti két nap távmunkát kínálnak nekik.  

Az ok? A termelékenység, amely az indiai adatbeviteli dolgozók esetében állítólag átlagosan 18 százalékkal alacsonyabb, mint az irodában dolgozó kollégák esetében. A hetilap szerint nem véletlen, hogy a távmunkához való hozzáállás szigorodása olyan időszakban történik, amikor egyes iparágak, például a csúcstechnológia, létszámcsökkentő üzemmódba kapcsolnak, míg mások alkalmazkodnak az új időkhöz az irodahelyiségek csökkentésével. A kérdés most az – szögezte le a The Economist –, hogy „a főnökök vagy a munkavállalók közül melyikük enged ezeknek az igényeknek”.

Kapcsolódó: 

 Címlapfotó: shutterstock

 További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.