Bár a francia kormány már nyár elejére inflációcsökkenést ígért, az árak júniusban, júliusban és augusztusban reménytelenül stabilak voltak, sőt egyes esetekben nőttek is.
A vásárlóerő védelme Franciaországban is már-már a küzdősport kategóriába tartozik. Ráadásul kockázatos vállalkozás, ha az infláció a vártnál erőszakosabbnak és tartósabbnak ígérkezik. Még inkább az egy olyan liberális kormány számára, mint a francia, amely eltökélte, hogy letöri azt, „akármibe kerül is”. Ennek érdekében bevetette a „vámpajzsot”, amely a világjárvány kezdete óta védi a franciákat.
A kockázat ott bújik meg, amikor a francia kabinet hónapok óta azt ígéri, hogy a 2022 márciusa óta meredeken emelkedő élelmiszerárak hamarosan elérik a csúcspontjukat, majd villámgyorsan elkezdenek csökkenni. Ám ez egyelőre nem akar bekövetkezni Franciaországban.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszternek és a kereskedelemért felelős Olivia Grégoire-nak hónapok óta ennek az ellenkezőjét kellett tapasztalniuk. Idén télen el kellett viselniük, hogy a kereskedők nem voltak hajlandók elfogadni a kormány által javasolt inflációellenes kosarat. Igaz, a legtöbb kiskereskedő beleegyezett abba, hogy saját kosarat hozzon létre, vállalva, hogy három, majd hat hónapra befagyasztja mintegy ezer termék árát.
Ezek az intézkedések azonban nem tudták megállítani az élelmiszer-inflációt, amely két év alatt 21,3 százalékos csúcsot ért el. Tavasszal a kormánynak még egy kudarcot kellett elszenvednie: bármennyire is hangoztatta, hogy az energia- és mezőgazdasági nyersanyagárak csökkennek, nem sikerült meggyőznie az élelmiszeripar óriásait, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és mérsékeljék az áraikat.
Ennek eredményeként, bár az élelmiszerárak május óta nem emelkednek tovább, néhány hónappal később érték el a csúcspontjukat, mint ahogy azt a kormány várta.
A helyzetet tovább rontja, hogy az árak még mindig nem csökkennek: míg a kormány a nyár elejére ígért csökkenést, júniusban, júliusban és augusztusban reménytelenül stabilak voltak az árak.
Az élelmiszerek a franciák kiadásainak 19 százalékát jelentik – írta a közelmúltban a Le Figaro napilap. Ez az arány még magasabb a legszegényebb háztartásoknál. Bruno Le Maire ezért kénytelen volt még a nyár vége előtt ismét az asztalra csapni. Egy hete az iparági óriásokat bírálva bejelentette a következő éves ártárgyalások előre hozását. Bár a kiskereskedőknél elérte, hogy karácsonyig meghosszabbítsák az inflációellenes kosaraikat, az általános árcsökkentésre még néhány hónapot várnunk kell.
Ez csalódást okozhat, mivel egyes gyártók áremelést terveznek. Ilyen körülmények között az államkincstár kísértésbe eshet, hogy ő is odaüljön a tárgyalóasztalhoz, és érvényt szerezzen a kormány szavának. Csak ezzel meg az a baj, hogy az ilyen elintézési módnak semmi köze sincs a kabinet liberális felfogásához.
Augusztusban a magasabb energiaárak miatt ismét emelkedett az infláció, de ez az ugrás nem veszélyeztetheti a következő hónapokban várható árcsökkenést – ígérte változatlanul a pénzügyminisztérium. A fogyasztói árindex augusztusban 4,8 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ami egyértelmű visszaesést jelent júliushoz (4,3 százalék) képest – derült ki az ottani nemzeti statisztikai intézet (INSEE) első becsléséből.
Az inflációnak ez a gyorsulása, amely április óta az első, a kőolajtermékek árának emelkedésének és a szabályozott villamosenergia-tarifa augusztus 1-jei 10 százalékos emelésének tudható be. Sylvain Bersinger, az Asterès vezető közgazdásza a következőket nyilatkozta erről:
„A deflációs tendencia nagyon is nyilvánvaló, és a gazdaság minden ágazatában megfigyelhető, kivéve az energiát, ahol az árak természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Az inflációnak ez az egy hónap alatt bekövetkezett emelkedése átmeneti, az ősz és a tél folyamán tovább fog csökkenni” – részletezte a kutató.
Bár az árak várhatóan fokozatosan mérséklődnek a következő hónapokban – írta elemzésében a Le Point magazin –, az infláció továbbra is megterheli a háztartások fogyasztását, a francia növekedés hagyományos motorját, amely most lassul. A háztartások fogyasztása a második negyedévben 0,5 százalékkal csökkent, az élelmiszer-ágazat jelentős, 2,8 százalékos visszaesése miatt.
„Tény, hogy az élelmiszer-fogyasztás ismét csökkent – állapította meg Charlotte de Montpellier közgazdász, az ING elemzője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. – Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Franciaországban a fogyasztás a következő hónapokban nem lesz a gazdasági növekedés motorja.”
Végtelen küzdelem trükkös árdrágítók ellen
A francia Carrefour „zsugorodási" matricákkal gyakorol nyomást a PepsiCóra és más multinacionális beszállítókra, ám a Reuters beszámolója szerint a nevezett cég és más nagy üzletek is felelősek a saját márkás termékeik „összemenésében".
A Carrefour árfigyelmeztetéseket helyezett ki a Lindt csokoládétól a Lipton jeges teáig terjedő termékekre, hogy nyomást gyakoroljon az olyan beszállítókra, mint a Nestlé, a PepsiCo és az Unilever, hogy csökkentsék az áraikat – adta hírül az amerikai CNN hírcsatorna.
Az áruházlánc ezzel a látványos akciójával igyekszik megszerezni a fogyasztók rokonszenvét, miközben a kiskereskedők Párizsban arra készülnek, hogy a hamarosan kezdődő és október 15-ig tartó ártárgyalásokon a legnagyobb márkákkal szembenézzenek.
A Carrefour „megszégyenítő” árfigyelmeztető matricákat ragasztott a trükkösen megdrágított termékekre. A kiskereskedelmi lánc azokat az árucikkeket pécézte ki, amelyeknek a gyártói csökkentették a súlyát vagy a méretét, hogy a nyersanyagárak csökkenése ellenére még nagyobbat kaszálhassanak rajtuk.
„Nyilvánvalóan az a célunk ezeknek a termékeknek a megbélyegzésével, hogy a gyártóknak azt mondhassuk: gondolják át az árpolitikájukat” – fejtette ki Stefen Bompais, a Carrefour ügyfél-kommunikációs igazgatója a brit hírügynökségnek, a Reutersnek adott interjúban.
Alexandre Bompard, a cég vezérigazgatója, aki az FDC francia kiskereskedelmi iparági lobbicsoportot is vezeti, többször is kijelentette, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok nem működnek együtt a több ezer alapvető élelmiszer árának mérséklésére irányuló erőfeszítésekben, még a nyersanyagköltségek csökkenése ellenére sem. A napokban a Carrefour 26 árucikket jelölt meg franciaországi üzleteiben a következő felirattal: „Ennek a terméknek csökkent a mennyisége vagy a súlya, és ezáltal nőtt a beszállító által megállapított tényleges ára.”
Ebben támogatja őt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki júniusban 75 nagy kiskereskedőt és fogyasztói csoportot hívott be a minisztériumába, hogy árcsökkentésre szólítsa fel őket. A múlt hónapban tartott újabb találkozók után Le Maire azt mondta, hogy az Unilever, a Nestlé és a PepsiCo is azon vállalatok közé tartozik, amelyek nem tartják be az árak korlátozását.
Az üzletlánc szerint a PepsiCo cukormentes, barackízű Lipton jeges teájának palackja 1,5 literről 1,25-re zsugorodott, és literenkénti ára a trükközésekkel összességében 40 százalékkal emelkedett. A Nestle Guigoz csecsemőtápszerét eközben a korábbi 900 grammos kiszerelés helyett 830 grammos csomagokban árulják, míg az Unilever által gyártott Viennetta jégkrémtorta a korábbi 350 grammról 320-ra fogyott. A gyártók nem kommentálták a vádakat.
A francia fogyasztói csoportok szerint egyébként a „zsugorfláció” széles körben elterjedt gyakorlat, amelytől általában a Carrefourhoz hasonló szupermarketláncok sem idegenkednek a saját márkás termékeik esetében.
Idehaza miként védekezhetünk a boltokban tapasztalt zsugorfláció ellen, amíg Magyarországon nincs ilyen figyelmeztető és megszégyenítő matrica? A termékek forgalmazói kötelesek feltüntetni az üzletekben a kilónkénti, literenkénti egységárat, az árak, kiszerelések összevetésénél ezt hasznos megnézni.
Címlapfotó: 123rf.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Mi ezt elutasítjuk, szeretnénk állandósítani a 13. havi nyugdíjat, a jövő évi költségvetést is így terveztük.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
