Párizs is küzd a kapzsinflációval

A vásárlóerő védelme Franciaországban is már-már a küzdősport kategóriába tartozik. Ráadásul kockázatos vállalkozás, ha az infláció a vártnál erőszakosabbnak és tartósabbnak ígérkezik. Még inkább az egy olyan liberális kormány számára, mint a francia, amely eltökélte, hogy letöri azt, „akármibe kerül is”. Ennek érdekében bevetette a „vámpajzsot”, amely a világjárvány kezdete óta védi a franciákat.  

A kockázat ott bújik meg, amikor a francia kabinet hónapok óta azt ígéri, hogy a 2022 márciusa óta meredeken emelkedő élelmiszerárak hamarosan elérik a csúcspontjukat, majd villámgyorsan elkezdenek csökkenni. Ám   ez egyelőre nem akar bekövetkezni Franciaországban. 

Inflációellenes kosár 

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszternek és a kereskedelemért felelős Olivia Grégoire-nak hónapok óta ennek az ellenkezőjét kellett tapasztalniuk. Idén télen el kellett viselniük, hogy a kereskedők nem voltak hajlandók elfogadni a kormány által javasolt inflációellenes kosarat. Igaz, a legtöbb kiskereskedő beleegyezett abba, hogy saját kosarat hozzon létre, vállalva, hogy három, majd hat hónapra befagyasztja mintegy ezer termék árát.  

Ezek az intézkedések azonban nem tudták megállítani az élelmiszer-inflációt, amely két év alatt 21,3 százalékos csúcsot ért el. Tavasszal a kormánynak még egy kudarcot kellett elszenvednie: bármennyire is hangoztatta, hogy az energia- és mezőgazdasági nyersanyagárak csökkennek, nem sikerült meggyőznie az élelmiszeripar óriásait, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és mérsékeljék az áraikat. 

Ennek eredményeként, bár az élelmiszerárak május óta nem emelkednek tovább, néhány hónappal később érték el a csúcspontjukat, mint ahogy azt a kormány várta. 

Az élelmiszerek majd 20 százalékát teszik ki a francia fogyasztásnak 

Az élelmiszerek a franciák kiadásainak 19 százalékát jelentik – írta a közelmúltban a Le Figaro napilap. Ez az arány még magasabb a legszegényebb háztartásoknál. Bruno Le Maire ezért kénytelen volt még a nyár vége előtt ismét az asztalra csapni. Egy hete az iparági óriásokat bírálva bejelentette a következő éves ártárgyalások előre hozását. Bár a kiskereskedőknél elérte, hogy karácsonyig meghosszabbítsák az inflációellenes kosaraikat, az általános árcsökkentésre még néhány hónapot várnunk kell.  

Ez csalódást okozhat, mivel egyes gyártók áremelést terveznek. Ilyen körülmények között az államkincstár kísértésbe eshet, hogy ő is odaüljön a tárgyalóasztalhoz, és érvényt szerezzen a kormány szavának. Csak ezzel meg az a baj, hogy az ilyen elintézési módnak semmi köze sincs a kabinet liberális felfogásához.  

Augusztusban váratlanul megugrott az infláció 

Augusztusban a magasabb energiaárak miatt ismét emelkedett az infláció, de ez az ugrás nem veszélyeztetheti a következő hónapokban várható árcsökkenést – ígérte változatlanul a pénzügyminisztérium. A fogyasztói árindex augusztusban 4,8 százalékkal emelkedett éves összevetésben, ami egyértelmű visszaesést jelent júliushoz (4,3 százalék) képest – derült ki az ottani nemzeti statisztikai intézet (INSEE) első becsléséből.  

Az inflációnak ez a gyorsulása, amely április óta az első, a kőolajtermékek árának emelkedésének és a szabályozott villamosenergia-tarifa augusztus 1-jei 10 százalékos emelésének tudható be. Sylvain Bersinger, az Asterès vezető közgazdásza a következőket nyilatkozta erről: 

Nem akar fellendülni a növekedés  

Bár az árak várhatóan fokozatosan mérséklődnek a következő hónapokban – írta elemzésében a Le Point magazin –, az infláció továbbra is megterheli a háztartások fogyasztását, a francia növekedés hagyományos motorját, amely most lassul. A háztartások fogyasztása a második negyedévben 0,5 százalékkal csökkent, az élelmiszer-ágazat jelentős, 2,8 százalékos visszaesése miatt.   

Címlapfotó: 123rf.com

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.