Magyarországon is ugrásszerűen nő az energiafogyasztás, a hazai iparpolitikai tervek ráadásul még több feladatot fognak róni a termelőkre és rendszer-üzemeltetőkre. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója szerint az atomenergia a legbiztosabb és leghatékonyabb megoldás, de a teljes energetikai önellátást valószínűleg soha nem érjük el.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Európa legnagyobb jövőfesztiváljának, a budapesti Brain Barnak volt a vendége Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója szeptember 21-én. A hazai energiaellátás egyik főszereplője a megnövekedett fogyasztási igényekről, Magyarország jelenlegi kapacitásáról és a jövő energiabiztonságának lehetőségeiről beszélt a Magyar Zene Házában megrendezett eseményen.
A föld népessége folyamatosan növekszik, ezzel együtt az energiafelhasználás is ugrásszerűen emelkedik. Az elmúlt évtizedekben úgy éltünk, hogy evidenciaként tekintettünk a korlátlan energiára, nem gondolva az annak hátterében működő komplex rendszerre, amely napjainkban a teljesítőképessége határán jár. Az egyre növekvő energiaigények óriási kihívást jelentenek mind a termelők, mind a szállítók, mind a villamosrendszer-üzemeltetők számára, a technológiai megoldásoktól kezdve egészen a finanszírozási nehézségekig.
A Nemzetközi Energiaügynökség statisztikái és prognózisai szerint 2050-ig nagyjából 2 és félszeresére nő a globális villamosenergia-felhasználás. (Ebbe egyszerre játszik bele a technológiai fejlődés, az ipari reneszánsz és a demográfiai növekedés.) Egyre több elektronikus eszközt használunk egyénileg is, és belekényelmesedtünk a tudatba, hogy ezek infrastrukturális háttere mindig rendelkezésre áll. De ez napjainkban már messze nem ennyire egyszerű.
A hazai energiamix nagyjából fele az atomenergiából származik. Mint arra az MVM vezére rámutatott, azon lehet vitatkozni, hogy ez zöldenergiának számít-e, azzal viszont nem, hogy a paksi atomerőmű karbonlábnyoma gyakorlatilag a nullával egyenlő.
A magyar villamosenergia-fogyasztás huszonnyolc százalékát a mátrai szénerőmű biztosítja, a maradékot pedig a különböző megújulók teszik lehetővé, leginkább a napenergia, de néhány „kisebb” szél- és vízerőmű is része a szolgáltatási rendszernek.
Ami Paksot illeti:
a teljes magyar energiafogyasztás 40 terrawattóra, ebből 12–20-at állít elő az atomerőmű
– mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy Paks 2 megépítése kulcsfontosságú mind a lakossági fogyasztás, mind az iparpolitikai törekvéseknek köszönhetően most épülő elektromos járműipari üzemek esetében.
„Magyarország energiában szegény hely, így hiú ábránd lenne azt mondani, hogy teljesen önellátókká válhatunk” – véli az MVM vezetője. A megújulók feltételrendszere természeti adottságaink miatt nem adott ebben a tekintetben. „Ott van a szén, ami napjainkban finoman szólva sem a legszexibb energiahordozó. Az atomenergia nagyon jó jövőképet ad Magyarországnak, de ne feledjük, hogy az uránt így is importáljuk” – mondta, majd rátért napjaink egyik legkényesebb, már-már átpolitizált kérdésére, a háztartási naperőművek problémájára.
Leegyszerűsítve a napelem-telepítések hátulütőjét, úgy fogalmazott: háztartási szinten lehetne önellátásban gondolkodni, a komplex önellátáshoz azonban olyan technológiákra lenne szükségünk, amelyek lehetővé tennék a villamos energia hosszú távú tárolását. Ez azonban egyelőre kezdetleges szinten jár.
Az elmúlt száz évben a rendszer arra épült, hogy pár tucat termelőhelyről több millió fogyasztóiba juttassa el a villamos energiát, tehát az összekötő struktúra lineárisan A pontból B-be szállította azt. A háztartási naperőművek megjelenésével a B pontok kezdtek el termelni, majd visszatölteni a rendszerbe, így az egyik B pont termelését a hálózatnak már egy másik B pontba kellene szállítania.
Erre a problémára a hálózatok jelenleg egyelőre nincsenek felkészülve, a tárolók technológiája pedig még nagyon fejletlen: mindössze néhány óráig tudnak villamos energiát biztonságosan raktározni. Mint mondta, az MVM dolgozik a hálózatok technológiai fejlesztésén, ám a rendszer, amely teljesen más logikát követel, mint a jelenlegi, leghamarabb 2030-ra készülhet el, nem mellesleg 2 milliárd eurós költséggel kalkulálva.
A járműipar magyarországi térhódítása természetesen jócskán rátesz az amúgy is növekvő energiaigényekre. Mátrai Károly szerint a jelenlegi 40 terrawattórás fogyasztás 2030-ra eléri a hatvanat. Hogy ezt az igényt ki tudja elégíteni, a kormány és az MVM is nagyszabású programokon dolgozik. Figyelembe véve az atomenergia arányát a hazai energiamixben, a kabinet a maga részéről Paks 2 építését tűzte ki minél gyorsabban megvalósítandó célul, az MVM pedig Paks 1 üzemidejének meghosszabbításán dolgozik. Jelenleg 40 éves az erőmű, az utolsó blokk engedélye 2037-ben jár le. A vizsgálatok alapján még 20 évig tudna teljesen biztonságosan működni,
az MVM tehát abban gondolkodik, hogy 2037 után még két évtizedig működtesse az erőművet.
Az engedélyezési eljárásokat és a felújítás érdekében tervezett beruházások előkészületeit már elindították – a projekt kivitelezése szintén komoly összegbe, másfél milliárd euróba fog kerülni.
A mátrai szénerőművel már nem kalkulál senki. Ez a működését az 1960-as években kezdte meg, 150 ezer üzemórára lett tervezve, ennek ma több mint a duplájánál tart, ráadásul a klímavédelmi célokkal ellentétes üzemeltetése semmilyen formában nem gazdaságos. Pótlására a helyszínen építenek egy gázerőművet, amelyből további kettőt terveznek Tiszaújvárosban. Az MVM vezérigazgatója rámutatott:
a teljes elektromos átállás időszakában szükség lesz a fosszilis energiahordozókra, ezek közül pedig a legkevésbé problémás és a leghatékonyabb még mindig a földgáz.
Mátrai Károly hangsúlyozta: nincs prioritást élvező szegmens, az egész hazai diverzifikáció egyetlen hatalmas, komplex rendszert alkot, beleértve a napelemes háztartások igényeit kiszolgáló hálózatok megújítását, a megújuló energiák rendszerbe illesztését támogató gázerőműveket, természetesen Paks 1 korszerűsítését és Paks 2 építését.
Hogy a fogyasztók hogyan tudnának a folyamatban (és számlájuk csökkentése érdekében magukon is) segíteni? Az MVM vezére szerint a legkifizetődőbb mindig a spórolás, bár arra a lakosság és az ipari szereplők is példaértékűen figyelnek az energiaválság berobbanása óta.
Szerinte nagy előrelépés lesz az is, ha a napelemes háztartások fogyasztói nem pénzügyi termékként kezelik majd a napenergiát, hanem a saját költségeiket akarják vele csökkenteni. „Persze tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi természet nem így van kitalálva” – tette hozzá.
Fotó: Mátrai Károly az MCC Feszten, 2023. július 28-án.
MTI/Bodnár Boglárka
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A helyzet politikai csapdába ejtette Bukarestet: az offshore-törvény alapján a román államnak mindössze hét napja volt élni elővásárlási jogával, ám a jelenlegi ügyvivő kormány korlátozott jogkörei miatt az utolsó pillanatban kért haladékot a tárgyalásokra.
A szolgáltató a felületein rendszerkarbantartással indokolta a többnapos kiesést.
A hónap végéig lehet nyilatkozni.
Április 30-ig nyilatkozhatnak az ügyfelek a rezsistop kedvezményüket illetően.
Az energia modern társadalmakban betöltött komplex, sokrétű szerepe miatt az ellátásbiztonság az országok hétköznapi működésének is nélkülözhetetlen feltétele.
A lap szerint „a fő probléma a tervezettel nem az, ha a Tisza végre akarja hajtani – hanem ha ezekre a lépésekre egy kormányváltás után sem kerül sor.”
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
