MVM-vezér: 20-30 évig még nem fogunk lejönni a földgázról

Európa legnagyobb jövőfesztiváljának, a budapesti Brain Barnak volt a vendége Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója szeptember 21-én. A hazai energiaellátás egyik főszereplője a megnövekedett fogyasztási igényekről, Magyarország jelenlegi kapacitásáról és a jövő energiabiztonságának lehetőségeiről beszélt a Magyar Zene Házában megrendezett eseményen.  

A problémák csak sokasodnak 

A föld népessége folyamatosan növekszik, ezzel együtt az energiafelhasználás is ugrásszerűen emelkedik. Az elmúlt évtizedekben úgy éltünk, hogy evidenciaként tekintettünk a korlátlan energiára, nem gondolva az annak hátterében működő komplex rendszerre, amely napjainkban a teljesítőképessége határán jár. Az egyre növekvő energiaigények óriási kihívást jelentenek mind a termelők, mind a szállítók, mind a villamosrendszer-üzemeltetők számára, a technológiai megoldásoktól kezdve egészen a finanszírozási nehézségekig.  

A Nemzetközi Energiaügynökség statisztikái és prognózisai szerint 2050-ig nagyjából 2 és félszeresére nő a globális villamosenergia-felhasználás. (Ebbe egyszerre játszik bele a technológiai fejlődés, az ipari reneszánsz és a demográfiai növekedés.) Egyre több elektronikus eszközt használunk egyénileg is, és belekényelmesedtünk a tudatba, hogy ezek infrastrukturális háttere mindig rendelkezésre áll. De ez napjainkban már messze nem ennyire egyszerű. 

Magyar atom 

A hazai energiamix nagyjából fele az atomenergiából származik. Mint arra az MVM vezére rámutatott, azon lehet vitatkozni, hogy ez zöldenergiának számít-e, azzal viszont nem, hogy a paksi atomerőmű karbonlábnyoma gyakorlatilag a nullával egyenlő.  

A magyar villamosenergia-fogyasztás huszonnyolc százalékát a mátrai szénerőmű biztosítja, a maradékot pedig a különböző megújulók teszik lehetővé, leginkább a napenergia, de néhány „kisebb” szél- és vízerőmű is része a szolgáltatási rendszernek.  

Ami Paksot illeti:  

– mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy Paks 2 megépítése kulcsfontosságú mind a lakossági fogyasztás, mind az iparpolitikai törekvéseknek köszönhetően most épülő elektromos járműipari üzemek esetében. 

Önellátás? Teljesen nem lehet elérni 

„Magyarország energiában szegény hely, így hiú ábránd lenne azt mondani, hogy teljesen önellátókká válhatunk” – véli az MVM vezetője. A megújulók feltételrendszere természeti adottságaink miatt nem adott ebben a tekintetben. „Ott van a szén, ami napjainkban finoman szólva sem a legszexibb energiahordozó. Az atomenergia nagyon jó jövőképet ad Magyarországnak, de ne feledjük, hogy az uránt így is importáljuk” – mondta, majd rátért napjaink egyik legkényesebb, már-már átpolitizált kérdésére, a háztartási naperőművek problémájára.  

Leegyszerűsítve a napelem-telepítések hátulütőjét, úgy fogalmazott: háztartási szinten lehetne önellátásban gondolkodni, a komplex önellátáshoz azonban olyan technológiákra lenne szükségünk, amelyek lehetővé tennék a villamos energia hosszú távú tárolását. Ez azonban egyelőre kezdetleges szinten jár.  

Az elmúlt száz évben a rendszer arra épült, hogy pár tucat termelőhelyről több millió fogyasztóiba juttassa el a villamos energiát, tehát az összekötő struktúra lineárisan A pontból B-be szállította azt. A háztartási naperőművek megjelenésével a B pontok kezdtek el termelni, majd visszatölteni a rendszerbe, így az egyik B pont termelését a hálózatnak már egy másik B pontba kellene szállítania.  

Erre a problémára a hálózatok jelenleg egyelőre nincsenek felkészülve, a tárolók technológiája pedig még nagyon fejletlen: mindössze néhány óráig tudnak villamos energiát biztonságosan raktározni. Mint mondta, az MVM dolgozik a hálózatok technológiai fejlesztésén, ám a rendszer, amely teljesen más logikát követel, mint a jelenlegi, leghamarabb 2030-ra készülhet el, nem mellesleg 2 milliárd eurós költséggel kalkulálva. 

Mennyi energia kell az iparosodáshoz? 

A járműipar magyarországi térhódítása természetesen jócskán rátesz az amúgy is növekvő energiaigényekre. Mátrai Károly szerint a jelenlegi 40 terrawattórás fogyasztás 2030-ra eléri a hatvanat. Hogy ezt az igényt ki tudja elégíteni, a kormány és az MVM is nagyszabású programokon dolgozik. Figyelembe véve az atomenergia arányát a hazai energiamixben, a kabinet a maga részéről Paks 2 építését tűzte ki minél gyorsabban megvalósítandó célul, az MVM pedig Paks 1 üzemidejének meghosszabbításán dolgozik. Jelenleg 40 éves az erőmű, az utolsó blokk engedélye 2037-ben jár le. A vizsgálatok alapján még 20 évig tudna teljesen biztonságosan működni,  

Az engedélyezési eljárásokat és a felújítás érdekében tervezett beruházások előkészületeit már elindították – a projekt kivitelezése szintén komoly összegbe, másfél milliárd euróba fog kerülni.  

A mátrai szénerőművel már nem kalkulál senki. Ez a működését az 1960-as években kezdte meg, 150 ezer üzemórára lett tervezve, ennek ma több mint a duplájánál tart, ráadásul a klímavédelmi célokkal ellentétes üzemeltetése semmilyen formában nem gazdaságos. Pótlására a helyszínen építenek egy gázerőművet, amelyből további kettőt terveznek Tiszaújvárosban. Az MVM vezérigazgatója rámutatott:  

Nincs sorrend, egyszerre történik minden 

 Mátrai Károly hangsúlyozta: nincs prioritást élvező szegmens, az egész hazai diverzifikáció egyetlen hatalmas, komplex rendszert alkot, beleértve a napelemes háztartások igényeit kiszolgáló hálózatok megújítását, a megújuló energiák rendszerbe illesztését támogató gázerőműveket, természetesen Paks 1 korszerűsítését és Paks 2 építését.  

Hogy a fogyasztók hogyan tudnának a folyamatban (és számlájuk csökkentése érdekében magukon is) segíteni? Az MVM vezére szerint a legkifizetődőbb mindig a spórolás, bár arra a lakosság és az ipari szereplők is példaértékűen figyelnek az energiaválság berobbanása óta.  

Szerinte nagy előrelépés lesz az is, ha a napelemes háztartások fogyasztói nem pénzügyi termékként kezelik majd a napenergiát, hanem a saját költségeiket akarják vele csökkenteni. „Persze tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi természet nem így van kitalálva” – tette hozzá.  

Fotó: Mátrai Károly az MCC Feszten, 2023. július 28-án. 

MTI/Bodnár Boglárka 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.