A SpaceX megingathatatlan az első helyen a 3395 Starlinkkel.
A Makronóm Intézet elemzőjének az írása.
Az ukrajnai háború mutatta meg csak igazán a műholdak hatalmát: Elon Musk égi birodalma nélkül az ukrán ellenállás mindössze pár hétig tudott volna kitartani, a Starlink segítségével azonban a mai napig hatékonyan tudja működtetni a hadműveleti kommunikációt. Már amikor a főnök is úgy akarja.
Tavaly 150 új eszközt bocsátottak fel, ez a szám az elkövetkezendő évtizedekben durván megsokszorozódik. Lássuk, kik a nagyágyúk az űrtechnológia eme szegmensében! A Visual Capitalist ábráján minden fehér pöttyöt tízzel kell beszorozni, a kerekítés így hozzávetőleges, de alapjaiban kiválóan tükrözi a világűrben lebegő erőviszonyokat.
Musk csodát művelt a Starlinkkel. Egyfelől a SpaceX eszközei teszik ki a globális műholdflotta nagyjából felét (3395 műholddal), másfelől több ország is a milliárdos űrbe juttató technológiáját bérli a visszatérni képes egységek gazdaságossága miatt. A SpaceX az idén már 62 küldetésnél jár, a Starlink műholdak pedig valóban olyan helyekre is el tudják juttatni az internetet, ahol a földi kiépítés szóba sem jöhet.
A második helyen némi meglepetésre a brit OneWeb Satellites áll, amely 502 műholdat üzemeltet (egyébként szintén a SpaceX segítségével feljuttatva azokat), legnagyobb megrendelőként magát a brit kormányt a háta mögött tudva.
Visual Capitalist
A kínai kormány a világ harmadik legnagyobb, egységes műholdflottájának a tulajdonosa. Peking minden tiltó és szankciós rendelkezés ellenére fejlesztette odáig a technológiáját, hogy immár 369 műholdat keringtet a saját céljai elérése érdekében – nem kell feltétlenül rögtön rosszra gondolni, a világ legprecízebb GPS-rendszerét például Kína üzemelteti, ennek pedig nemcsak a hadsereg veszi igen nagy hasznát, hanem a békés polgárok is.
Ehhez képest az USA kormánya kissé lemaradt: jelenleg 306 műholdat üzemeltet, ha azonban hozzávesszük, hogy a kormányzati szervek mellett számos magánvállalat is bedolgozik Washingtonnak, akkor kiderül, hogy az Egyesült Államok még mindig vezet az összesítésben.
Nem lehet szó nélkül elrepülni Oroszország teljesítménye mellett sem: Moszkva a maga 137 műholdjával a hatodik helyen áll, és bár ezzel a számmal a globális műholdflotta mindössze 2 százalékát birtokolja, ez a mennyiség a háborúban nagyon is kapóra jön a Kremlnek.
A maradék 1528 műhold a világ összes többi országából és vállalatától származik. Figyelmeztető jel Elon Musk részére, hogy az Amazon saját projektje nem kis számokkal dobálózik, amikor a babérjaira tör: a vállalat 2029-ig 3236 műholdat készül üzembe helyezni, ennek egy részét pedig már jövőre útnak akarja indítani.
Az előrejelzések szerint a műholdak iránti kereslet a következő évtizedben megnégyszereződik.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsón műholdas internetet adó Starlink eddig kielégítette Ukrajna kommunikáció-éhségét, Musk legendás rendszere azonban egyszercsak „rendetlenkedni” kezdett. Éppen akkor, amikor a SpaceX-vezér kérdőjeleket kezdett írni a Twitterre az orosz-ukrán háborúval és Tajvannal kapcsolatban. Van az a pénz?
Fotó: 123RF
A Telex Facebook-oldalán számolt be a döntésről, amit az olvasók nem fogadtak kitörő lelkesedéssel.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Ebben a nagy médiazajban elhalkul, hogy Magyar Péter máris gyorsan feledte az egyik választási ígéretét a 480 forintos védett benzinárról.
A Fidesz elnöke szerint a frissen hivatalba lépett miniszterelnök „szamárságokat beszél. A leköszönt nemzeti kormány az országot nem kifosztotta, hanem felemelte.”
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
Azt is elárulta, mennyire érzi felelősnek magát.
Magyar Péter felmentette Havasi Bertalant. De vajon kinek a javaslatára?
