Íme a várva várt pillanat: csökkennek az élelmiszerárak!

Júliusban folytatódott Magyarországon az éves alapú infláció csökkenése 20,1 százalékról 17,6 százalékra. Havi alapon az árak mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek. A mai adat megegyezik a 17,7 százalékos elemzői konszenzussal. A külkereskedelem irányából is ismételten kedvező adatok érkeztek: az export euróban számított értéke 11,1 százalékkal emelkedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az egyenleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott, amire még nem volt példa.

Fokozódó piaci verseny, csökkenő élelmiszerárak

A magas árak fokozatos bázisba kerülése, a világpiaci energiaárak normalizálódása, illetve a tavalyinál erősebb – bár egyre gyengülő forintárfolyam is befolyásolta az infláció enyhülését. Szintén mérsékli az árakat az ipari termelői árak csökkenése – itt az éves alapú áremelkedés már egy számjegyű volt júniusban. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest több egyedi hatás is megjelenik az adatokban. A Versenyhivatal árfigyelő oldala fokozta a piaci versenyt, amely az élelmiszerárak 0,9 százalékos csökkenéséhez vezetett havi alapon. Az éves alapú áremelkedés még így is jelentős, 23,1 százalék, bár ez a csúcsértéknek már csak mintegy a fele. 

A legnagyobb árcsökkenés a burgonya (11,3 százalék), a tojás (5 százalék), a tej (4,4 százalék), a sertészsiradék (4,2 százalék) és a kenyér (3,9 százalék) esetében következett be. 

Kevésbé drágult az üzemanyag a várakozásokhoz mérten

Havi alapon leginkább az utazás egyéb távolsági úti céllal kategóriája drágult, 18,8 százalékkal. Ezt a helyközi vonat és autóbuszjegyek drágulása okozta, ami 0,2 százalékkal emelte az inflációt. Szintén felfelé vitte az inflációt az üzemanyagok drágulása is, bár itt a KSH által mért drágulás (1,1 százalék) a várakozásoktól jóval elmaradt, a mintegy 50 forintos drágulás nem jelent meg az adatokban. Az üzemanyagok drágulásában a forint gyengülése és az olajárak emelkedése játszott szerepet – ez a statisztikai adatokban vélhetően csak a jövő hónapban jelenik meg, mivel az árakat csak az adott hónap első 21 napján mérik fel. A csomagolóanyagok kiterjesztett gyártói felelősségének hatása szintén nem látható az inflációs adatokban – kérdés, hogy ez a következő hónapokban megjelenik-e – azaz itt a vállalkozások egyelőre nem hárították át a megnövekedett költségeket.

A főbb termékcsoporok közül az éves index csak a szolgáltatásoknál (0,2 százalékponttal 14,6 százalékra), illetve a háztartási energia, fűtésnél (1,4 százalékponttal 35,7 százalékra) emelkedett, a többi esetben csökkent.

Itt a legnagyobb kockázati tényező a forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése, ezen folyamat megfordítása az infláció szempontjából kívánatos lenne. Ugyanakkor a mai adat alapján az tűnik valószínűnek, hogy ha csak a forint árfolyama nem gyengül tovább, akkor az MNB az eddigi ütemben folytatja a lazítást. Ugyanakkor a szeptember utáni lazítás ütemét már nagyban befolyásolhatja az árfolyam.

Így változtak az árak az előző hónaphoz képest

2023 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek viszont átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, melyek közül néhányat kiemelve a tojás 5 százalékkal, a tej 4,4 százalékkal, a kenyér 3,9, a vajkrém 3,8 százalékkal lett olcsóbb, míg a kolbász 1, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal kerül többe átlagosan. A szolgáltatások átlagosan 1,7 százalékkal drágultak júniushoz képest, melyhez leginkább az üdülési szolgáltatások 9,6, a postai szolgáltatások 8,5 százalékos áremelkedése járult hozzá a leginkább. A háztartási energia ára is tovább növekedett, átlagosan 1,1 százalékkal. Míg a vezetékes gáz ára 2,9 százalékkal, addig a járműüzemanyag ára 1,1 százalékkal emelkedett. 

Web: makronom.eu
 Fotó: shutterstock