A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint (2023. augusztus 8.) az élelmiszerárak 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása
Júliusban folytatódott Magyarországon az éves alapú infláció csökkenése 20,1 százalékról 17,6 százalékra. Havi alapon az árak mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek. A mai adat megegyezik a 17,7 százalékos elemzői konszenzussal. A külkereskedelem irányából is ismételten kedvező adatok érkeztek: az export euróban számított értéke 11,1 százalékkal emelkedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az egyenleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott, amire még nem volt példa.
A magas árak fokozatos bázisba kerülése, a világpiaci energiaárak normalizálódása, illetve a tavalyinál erősebb – bár egyre gyengülő forintárfolyam is befolyásolta az infláció enyhülését. Szintén mérsékli az árakat az ipari termelői árak csökkenése – itt az éves alapú áremelkedés már egy számjegyű volt júniusban. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest több egyedi hatás is megjelenik az adatokban. A Versenyhivatal árfigyelő oldala fokozta a piaci versenyt, amely az élelmiszerárak 0,9 százalékos csökkenéséhez vezetett havi alapon. Az éves alapú áremelkedés még így is jelentős, 23,1 százalék, bár ez a csúcsértéknek már csak mintegy a fele.
Az élelmiszerárak havi alapú csökkenése széles körű volt, nem csak pár terméket érintett.
A legnagyobb árcsökkenés a burgonya (11,3 százalék), a tojás (5 százalék), a tej (4,4 százalék), a sertészsiradék (4,2 százalék) és a kenyér (3,9 százalék) esetében következett be.
Havi alapon leginkább az utazás egyéb távolsági úti céllal kategóriája drágult, 18,8 százalékkal. Ezt a helyközi vonat és autóbuszjegyek drágulása okozta, ami 0,2 százalékkal emelte az inflációt. Szintén felfelé vitte az inflációt az üzemanyagok drágulása is, bár itt a KSH által mért drágulás (1,1 százalék) a várakozásoktól jóval elmaradt, a mintegy 50 forintos drágulás nem jelent meg az adatokban. Az üzemanyagok drágulásában a forint gyengülése és az olajárak emelkedése játszott szerepet – ez a statisztikai adatokban vélhetően csak a jövő hónapban jelenik meg, mivel az árakat csak az adott hónap első 21 napján mérik fel. A csomagolóanyagok kiterjesztett gyártói felelősségének hatása szintén nem látható az inflációs adatokban – kérdés, hogy ez a következő hónapokban megjelenik-e – azaz itt a vállalkozások egyelőre nem hárították át a megnövekedett költségeket.
A főbb termékcsoporok közül az éves index csak a szolgáltatásoknál (0,2 százalékponttal 14,6 százalékra), illetve a háztartási energia, fűtésnél (1,4 százalékponttal 35,7 százalékra) emelkedett, a többi esetben csökkent.
A mai adatok alapján az egy számjegyű infláció év végi elérése biztosra vehető, a kérdés csak az, hogy ez októberben vagy novemberben következik be.
Itt a legnagyobb kockázati tényező a forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése, ezen folyamat megfordítása az infláció szempontjából kívánatos lenne. Ugyanakkor a mai adat alapján az tűnik valószínűnek, hogy ha csak a forint árfolyama nem gyengül tovább, akkor az MNB az eddigi ütemben folytatja a lazítást. Ugyanakkor a szeptember utáni lazítás ütemét már nagyban befolyásolhatja az árfolyam.
A KSH további adatai:
2023 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek viszont átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, melyek közül néhányat kiemelve a tojás 5 százalékkal, a tej 4,4 százalékkal, a kenyér 3,9, a vajkrém 3,8 százalékkal lett olcsóbb, míg a kolbász 1, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal kerül többe átlagosan. A szolgáltatások átlagosan 1,7 százalékkal drágultak júniushoz képest, melyhez leginkább az üdülési szolgáltatások 9,6, a postai szolgáltatások 8,5 százalékos áremelkedése járult hozzá a leginkább. A háztartási energia ára is tovább növekedett, átlagosan 1,1 százalékkal. Míg a vezetékes gáz ára 2,9 százalékkal, addig a járműüzemanyag ára 1,1 százalékkal emelkedett.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulást sem tartanak kizártnak – figyelmeztet a FruitVeb.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
