Bár egyre többen vannak, a férfiakhoz képest még mindig kevés nő dolgozik programozóként. Ennek okáról beszélgettünk Dr. Yang Győzővel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Nehéz válaszolni erre a kérdésre. Személyes tapasztalatom alapján a saját korosztályomban a férfiak jobban érdeklődtek a reálos, műszaki, míg a nők a humán tárgyak iránt, ennél fogva az érdemjegyek közötti különbségek is szemmel láthatók voltak. Talán ennek lehet a következménye a később kialakult szakmai orientáltság. Azt azonban nem tudom, hogy ez az alapvető érdeklődés neveltetés vagy természet adta tulajdonság-e. Alapvetően emberfüggőnek mondanám, mert vannak női geekek, de valóban, a statisztika eléggé egyoldalú tendenciát mutat.
Igen, szükség van rájuk. A meglátásom és a tapasztalataim alapján a férfi és a női gondolkodás különbözik. Persze ez is emberfüggő, azonban a nagy egészet nézve eddig azt tapasztaltam, hogy
a férfiak és a nők más-más szempontokat tartanak fontosnak. Ez a különbség pedig nagyon fontos minden ágazatban, így az informatikában is.
Igen, például létezik a Nők a tudományban kezdeményezés, aminek van kiválósági díja és konferenciája is. A Pázmány ITK szintén szervezett rendezvényeket, amelyek ezt népszerűsítették. Továbbá egyre több az olyan multidiszciplináris – több tudományág vagy szakterület független együttműködését magában foglaló – ágazat, amely megkívánja a különböző szakterületek együttműködését. Ilyen a digitális bölcsészet vagy a bionika, ahol összeérnek a nők körében népszerű humán/biológia szakok az informatikával.
A saját területemet tekintve a fejlesztői feladatokon inkább férfiak dolgoznak, míg az annotációs munkákon inkább nők. A fent említett gondolkodás-, illetve szemléletkülönbség miatt úgy vélem, van különbség.
Már az alapképzésen sincsenek annyian, így nem túl nagyok a számok a magasabb körökben sem. Viszont egyre több a határterületi szakma, így ez segít az egyensúlyozásban. Például létezik digitális bölcsészet mesterképzés, és a doktori képzésben is egyre több az olyan téma, ami két különböző szakterületet ötvöz.
Véleményem szerint az oktatás folyamatosan változik, fejlődik. A Covid alatt át kellett állni az online tanításra, ami annyira sikeresnek bizonyult, hogy még mindig tartanak internetes órát. Az új generáció már a digitális világban nőtt fel, mások a szokásai és az igényei, amihez idővel az oktatási rendszert is igazítani kell, vagy már sok helyen hozzá is igazították. A mesterséges intelligencia szerintem ezt a meglévő folyamatot támogatja, gyorsítja, valamint új perspektívákat adhat.
A mesterséges intelligencia támogatja az embert, felgyorsítja a munkafolyamatot. Már én is úgy programozok, hogy egy részét magamtól, de egy nagy részét a Google segítségével. Amit szeretnék megvalósítani, azt az MI megcsinálja, így nekem elég a kreatív részével foglalkozni. Természetesen, ahogy egy junior programozót egy szenior felügyeli, úgy egy gépet is felügyelni és ellenőrizni kell, hogy valóban azt csinálta-e, amit szerettünk volna. Programot pedig képtelenek vagyunk ellenőrizni, ha nem tudunk programozni.
Ahogy változik a világ és fejlődik a technológia, úgy kell nekünk is alkalmazkodni hozzájuk.
Talán a jövőben mást jelent az újgenerációs junior és szenior, de az nem feltétlenül baj.
Biztosan sokat fog még fejlődni. Már most lehet látni olyan területeket, ahol bevezették a használatát. Ha ezeken a helyeken az MI helyzete stabilizálódik és a dolgozók hozzászoknak, akkor egyre több helyen természetes lesz a jelenléte.
Ami ma az MI világában újdonságnak, vagy meglepőnek tűnik, az természetes lesz a jövőben.
Véleményem szerint ha a MI elég stabil lesz, akkor átrendezheti a munkaerőpiacot.
Egy MI által generált programkód integrálásához másféle tudás kell, mint egy programkód megírásához a nulláról.
Ez újfajta lehetőségeket adhat a kisebb vállalatoknak és csökkenthetik a nagyvállalatok költségeit, azonban szerintem nem tudja teljesen kiváltani az emberi munkaerőt. Ahogy a fordító szakmában is szükség van utószerkesztésre, úgy itt is kialakulhat egyfajta MI-utószerkesztő igény. Már most is látni sok felhívást prompt mérnök pozícióra, ez is jelzi az átalakulást. Én azonban inkább ez utóbbit látom, nem pedig helyettesítést. Az informatikusok egy részének ezt fel kell ismernie és alkalmazkodnia kell, emellett pedig folyamatosan képeznie szükséges magát.
Ez függ a vállalkozás típusától, de véleményem szerint felgyorsítja, automatizálja a folyamatokat, valamint képes „pihenés” nélkül dolgozni. Ezzel a nagyvállalatok számára időt és pénzt spórolhat meg, míg a közép- és kisvállalkozásoknak új lehetőségeket és szolgáltatásokat kínálhat.
Címlapfotó: 123rf
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
Ekler Luca és Jakabos Zsuzsanna is nyilatkozott a Mandinernek.
Vége a nyugati példálózásnak, az Eurostat friss adatai kíméletlenül leleplezték a valóságot.
A miniszterelnök ismét közzétette a Rónai Egonnal készült interjú során készített jegyzeteit.
A beszélgetés során többször is kiderült, hogy a műsorvezető nincs a helyzet magaslatán.
Nem fukarkodott a dicséretekkel.
„Charlie Kirköt megölték, Donald Trumpot meglőtték, Robert Fico megsebesült.”
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
